Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
73 Karaman, S. & Karaman G. S. (1959): Gammarus (Fluviogammarvs) triachantus Schaferna, araeus Vávra und roeseli Gervais am Balkan. Izd. Zav. Ribarst. N. R. maked. 2: 183-211 Karaman, g. and S., Pinkster, S. (1977): Freshwater Gammarus species from Europe, North Africa and adjacent regions of Asia (CrustaceaAmphipoda). Part II. Gammarus roeseli- group and related species. Bijdragen tot Dierkunde 47(2): 165-196 Kontschán, J. (2000): Alakváltozatok a Gammarus roeseli Gervais fajon a Bakonyban. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei (Zirc) 15:47-52. Kontschán J„ Muskó I. B. és Murányi D. (2002). A felszíni vizekben előforduló felemáslábú rákok (Crustaces: Amphipoda) rövid határozója és előfordulásuk Magyarországon. (Short identification key and occurence of the freshwater amphpods in Hungary .)- Folia Historico-Naturalia Musei Matrensis 26: 151-157 Milinki, É. & Murányi, Z. (1999): Amphipodák és más vizi makrogerinctelen fajok bioindikációs szerepe nehézfém szennyezésnél az Eger és Laskó patak esetében. Hidrológiai Közlöny 79: 329-331. Muskó, I. B. 1994. Occurence of Amphipoda in Hungary since 1853. Crustceana 66:144-152 Pinkster, S. (1978): Amphipoda. Ju: lilies J. (ed.) Limnofauna Europaea, G. Fischer Verlag Stuttgart, New York, Swets & Zeitlinger B. V. Amsterdam, p. 244-253 Ponyi, J. & Bankós, L. (1978): Különböző növényvédőszerek hatása a Gammarus roeseli Gervais nevű Amphipoda fajra. Állattani Közlemények 65: 115-126. Studies on morphological forms of Gammarus roeseli Gervais in the Pécsely-patak, Hungary Kovács, K. Abstract: Amphipods are widespread in aquatic ecosystems, they might have central position in the food webs and their role as bioindicator is also significant. In this study I investigated the morphological variability of Gammarus roeseli Gerv. collected from 3 different sampling sites of a small stream, Pécsely-patak, with of „equal-net" method. The samples were taken in July and October 2003. At each sampling site two samples were taken: one was the so-called living-sample and another was preserved with formalin (to 5-10 % final concentration. At average, the form ,,triachantus"dominated in 60% (group „B"). The form „roeseli" (group „A") occurred only in 7% in the material. The version „C" occurred in 19%, the version „D" in 14%. According to the present view, the „triachantus" is a varition of the „roeseli", which was not evident for a long time. Our assumption is that the „roeseli"/„triachantus" ratio can reflect certain alterations of the enviroment and therefore, can indicate different ecological status. Future work requires additional sampling in order to gain a data base which can be analyzed with statistical methods. Keywords: Amphipoda, Gammaridae, monitoring, Pécsely-stream, morphological forms Kommunális szennyvíz bevezetés hatásainak tanulmányozása egy Tiszamenti holtág üledékében Kovács K. 1, Keresztúri P. z, K. Kiss M. 1, Lakatos, Gy 1., Iglói A. J, Peles F. Á. J, Szabó A. J 'Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Debreceni Egyetem, ATC MTK, Mezőgazdasági Mikrobiológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Böszörményi út 138. Kivonat: Vizsgálataink során arra voltunk kíváncsiak, hogy a kommunális szennyvíz bevezetése milyen hatással van egy holtág üledékének kémiai jellemzőire. Vizsgálatainkat a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefOződött, szentély jellegű holtágban, a Helmecszegi Holt-Tiszán végeztük. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét a holtág nyugati végénél vezetik be. A mintákat 2002 májusában vénük az üledék felső 20 cm-es, biológiailag aktív rétegéből. Meghatároztuk az üledékminták szervesanyag-tartalmát, összes-N tartalmát és kicserélhető ammónium-koncentrációját, az összes-P és a különböző mátrixokhoz kötött P-frakciók koncentrációját, valamint egyes fémek koncentrációját. A szennyvízbevezetés egyértelmű hatásának tulajdonítható, hogy az első szakaszon, vagyis a szennyvlzbefolyónál a legnagyobb a szervesanyag-, az össz-N-, valamint az összes-P tartalom, valamint az eutrofizációs folyamatokban legfontosabb szerepet játszó NH 4CI-P és NaOH-P frakciók foszfortartalma. A fémek közül a nátrium estében lehet ezt legnagyobb biztonsággal kijelenteni. A szennyvízbevezetés hatása azonban nem érezhető a holtág teljes hosszában. Ez részben a növényzet szűrő hatása miatt alakul így, de az is befolyásolhatja, hogy a holtág kanyarodik, és ez lelassítja az anyagok mozgását. Kulcsszavak: holtág, üledék, szennyvíz, tápanyagok, fémek Bevezetés A holtágak, mint vizes élőhelyek Európában egyedülálló módon kimagasló természetvédelmi értékeket képviselnek. Fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében, ezért elengedhetetlen az ökológiai állapotuk és az emberi beavatkozások hatásainak ismerete. Különösen sekély viztestek esetén a külső hatások következményei az üledékben is jól nyomon követhetők. A Tarpa környékén elhelyezkedő eusztatikus holtágak hidrobiológiái vizsgálata 1997-ben kezdődött (Lakatos et al., 1997). A Helmecszegi Holt-Tisza a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefüződött holtág. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét vezetik a holtág sekély vizébe. A terepbejárások alkalmával úgy tűnt, hogy a holtág szemmel láthatóan három nagyobb, egymástól élesen elkülönülő részre tagolódik a vízi makrofita vegetáció szempontjából. A vízmintákon elvégzett kémiai elemzés, a fitoplankton és a makrovegetáció vizsgálata (K. Kiss et al., 2002) alapján is az mondható el a holtágról, hogy a szennyvízbevezető közelében található rész sok szempontból különbözik a középső dús vegetációval jellemezhető szakasztól és a holtág szennyvízbevezetéssel ellentétes, nyílt víztükrű végétől. Felvetődött a kérdés, hogy vajon az üledék különböző paramétereiben nyomon követhetö-e ez a fajta elkülönülés, a szennyvízbevezetés érezteti-e a hatását az üledékben is. Anyag és módszer A mintavételi terület bemutatása A Helmecszegi Holt-Tisza a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefűződött holtág. Területe körülbelül 12 ha. A víztér sekély, legmélyebb pontja 2 m. Medre erősen feliszapolódott, vízi növényzettel benőtt. Vize szivárgásból pótlódik, az árhullámok elöntik. Gazdag élővilága miatt a „szentély" jellegű holtágak közé tartozik. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét a holtág nyugati végénél vezetik be. Az 1. ábrán látható térképvázlat mutatja a holtág elhelyezkedését. Mintavétel A szennyvízbefolyótól kezdve a holtág teljes hosszában 6 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mintákat 2002 májusában vettük az üledék felső 20 cm-es, biológiailag aktív rétegéből, Hargrave-mintavevő segítségével.