Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

73 Karaman, S. & Karaman G. S. (1959): Gammarus (Fluviogammarvs) triachantus Schaferna, araeus Vávra und roeseli Gervais am Bal­kan. Izd. Zav. Ribarst. N. R. maked. 2: 183-211 Karaman, g. and S., Pinkster, S. (1977): Freshwater Gammarus species from Europe, North Africa and adjacent regions of Asia (Crustacea­Amphipoda). Part II. Gammarus roeseli- group and related species. Bijdragen tot Dierkunde 47(2): 165-196 Kontschán, J. (2000): Alakváltozatok a Gammarus roeseli Gervais fa­jon a Bakonyban. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közle­ményei (Zirc) 15:47-52. Kontschán J„ Muskó I. B. és Murányi D. (2002). A felszíni vizekben e­lőforduló felemáslábú rákok (Crustaces: Amphipoda) rövid határo­zója és előfordulásuk Magyarországon. (Short identification key and occurence of the freshwater amphpods in Hungary .)- Folia His­torico-Naturalia Musei Matrensis 26: 151-157 Milinki, É. & Murányi, Z. (1999): Amphipodák és más vizi makroge­rinctelen fajok bioindikációs szerepe nehézfém szennyezésnél az E­ger és Laskó patak esetében. Hidrológiai Közlöny 79: 329-331. Muskó, I. B. 1994. Occurence of Amphipoda in Hungary since 1853. Crustceana 66:144-152 Pinkster, S. (1978): Amphipoda. Ju: lilies J. (ed.) Limnofauna Europa­ea, G. Fischer Verlag Stuttgart, New York, Swets & Zeitlinger B. V. Amsterdam, p. 244-253 Ponyi, J. & Bankós, L. (1978): Különböző növényvédőszerek hatása a Gammarus roeseli Gervais nevű Amphipoda fajra. Állattani Közle­mények 65: 115-126. Studies on morphological forms of Gammarus roeseli Gervais in the Pécsely-patak, Hungary Kovács, K. Abstract: Amphipods are widespread in aquatic ecosystems, they might have central position in the food webs and their role as bioindica­tor is also significant. In this study I investigated the morphological variability of Gammarus roeseli Gerv. collected from 3 diffe­rent sampling sites of a small stream, Pécsely-patak, with of „equal-net" method. The samples were taken in July and October 2003. At each sampling site two samples were taken: one was the so-called living-sample and another was preserved with forma­lin (to 5-10 % final concentration. At average, the form ,,triachantus"dominated in 60% (group „B"). The form „roeseli" (group „A") occurred only in 7% in the material. The version „C" occurred in 19%, the version „D" in 14%. According to the present view, the „triachantus" is a varition of the „roeseli", which was not evident for a long time. Our assumption is that the „roese­li"/„triachantus" ratio can reflect certain alterations of the enviroment and therefore, can indicate different ecological status. Fu­ture work requires additional sampling in order to gain a data base which can be analyzed with statistical methods. Keywords: Amphipoda, Gammaridae, monitoring, Pécsely-stream, morphological forms Kommunális szennyvíz bevezetés hatásainak tanulmányozása egy Tisza­menti holtág üledékében Kovács K. 1, Keresztúri P. z, K. Kiss M. 1, Lakatos, Gy 1., Iglói A. J, Peles F. Á. J, Szabó A. J 'Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Debreceni Egyetem, ATC MTK, Mezőgazdasági Mikrobiológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Böszörményi út 138. Kivonat: Vizsgálataink során arra voltunk kíváncsiak, hogy a kommunális szennyvíz bevezetése milyen hatással van egy holtág üledéké­nek kémiai jellemzőire. Vizsgálatainkat a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefOződött, szentély jellegű holtágban, a Helmecszegi Holt-Tiszán végeztük. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét a holtág nyugati végénél vezetik be. A mintákat 2002 májusában vénük az üledék felső 20 cm-es, biológiailag aktív rétegéből. Meghatároztuk az üledékminták szervesanyag-tartalmát, összes-N tartalmát és kicserélhető ammónium-koncentrációját, az összes-P és a különböző mátrixokhoz kötött P-frakciók koncentrációját, valamint egyes fémek koncentrációját. A szennyvízbevezetés egyértelmű hatásának tulajdonít­ható, hogy az első szakaszon, vagyis a szennyvlzbefolyónál a legnagyobb a szervesanyag-, az össz-N-, valamint az összes-P tarta­lom, valamint az eutrofizációs folyamatokban legfontosabb szerepet játszó NH 4CI-P és NaOH-P frakciók foszfortartalma. A fé­mek közül a nátrium estében lehet ezt legnagyobb biztonsággal kijelenteni. A szennyvízbevezetés hatása azonban nem érezhető a holtág teljes hosszában. Ez részben a növényzet szűrő hatása miatt alakul így, de az is befolyásolhatja, hogy a holtág kanyarodik, és ez lelassítja az anyagok mozgását. Kulcsszavak: holtág, üledék, szennyvíz, tápanyagok, fémek Bevezetés A holtágak, mint vizes élőhelyek Európában egyedülálló módon kimagasló természetvédelmi értékeket képviselnek. Fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás megőrzésében, ezért elengedhetetlen az ökológiai állapotuk és az emberi beavatkozások hatásainak ismerete. Különösen sekély viztestek esetén a külső hatások következményei az üledékben is jól nyomon követhetők. A Tarpa környékén elhelyezkedő eusztatikus holtágak hidrobiológiái vizsgálata 1997-ben kezdődött (Lakatos et al., 1997). A Helmecszegi Holt-Tisza a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefüződött holtág. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét vezetik a holtág sekély vizébe. A terepbejárások alkalmával úgy tűnt, hogy a holtág szemmel láthatóan három nagyobb, egymástól élesen elkülönülő részre tagolódik a vízi makrofita vegetáció szempontjából. A vízmintákon elvégzett kémiai elemzés, a fitoplankton és a makrovegetáció vizsgálata (K. Kiss et al., 2002) alapján is az mondható el a holtágról, hogy a szennyvízbevezető közelében található rész sok szempont­ból különbözik a középső dús vegetációval jellemezhető szakasztól és a holtág szennyvízbevezetéssel ellentétes, nyílt víztükrű végétől. Felvetődött a kérdés, hogy vajon az üledék különböző paramétereiben nyomon követhetö-e ez a fajta elkülönülés, a szennyvízbevezetés érezteti-e a hatását az üledékben is. Anyag és módszer A mintavételi terület bemutatása A Helmecszegi Holt-Tisza a Tisza jobb parti hullámterén elhelyezkedő, természetes úton lefűződött holtág. Területe körülbelül 12 ha. A víztér sekély, legmélyebb pontja 2 m. Medre erősen feliszapolódott, vízi növényzettel benőtt. Vize szivárgásból pótlódik, az árhullámok elöntik. Gazdag élővi­lága miatt a „szentély" jellegű holtágak közé tartozik. Tarpa község ülepített kommunális szennyvizét a holtág nyugati végénél vezetik be. Az 1. ábrán látható térképvázlat mutatja a holtág elhelyezkedését. Mintavétel A szennyvízbefolyótól kezdve a holtág teljes hosszában 6 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mintákat 2002 májusában vettük az üledék felső 20 cm-es, biológiailag aktív rétegéből, Hargrave-mintavevő segítségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom