Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
64 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Végeredményként megállapítottuk, hogy a Balaton egyes részei között jelentős különbségek vannak, ezért a tó egy pontján vett minták bármilyen mért vagy számított paraméter értéke, az azokkal végzett vizsgálat(ok) eredménye, valamint a levont következtetések nem — vagy csak igen körültekintően — vonatkoztathatóak a tó egészére. A hierarchikus klaszterezés nem várt eredményt is hozott. A Balaton eddig külön egységekként kezelt négy részmedencéje helyett ezen időszak adatai alapján a tó csak három részmedence elkülönítését teszi indokolttá, ezek: a Siófoki-medence, a Szemesi-medence és az ettől nyugatra eső „Nyugati-medence". Irodalom Cserny T. (2000): A Balaton üledékeinek környezetföldtani vizsgálata. A Balaton komplex földtani kutatása során nyert adathalmaz integrált értékelése. A T 02237 lsz. OTKA pályázat zárójelentése MÁFI Lóczy L (1918): A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. monográfia-gyűjtemény Virág A. (1997): A Balaton múltja és jelene. Egri Nyomda Kft. Eger Investigations on the potential division of the basin of Lake Balaton by multivariate analysis Zs. Koroknál, J. Kovács, I. K. Székely Abstract Taking part in a complex research program of Lake Balaton, we studied the processes which have significant influence on the oxygen isotopic ratio of the water of the lake. For the detailed analysis we used the 5"0 time-series measured on the water samples taken at Balatonszéplak. The question arisen in the beginning of our study was, whether the samples taken in one sampling point are representative for the whole area of the lake. We tried to answer this question first by the means of hierarchical clustering. We determined similar sampling-sites using water-chemical and bacteriological parameters measured in 10 different sites of the lake. From the time-series we chose four years, and from those further 4-4 times in order to characterize the seasonal changes properly. After the clustering some points got into different groups in the 16 time-intervals, hence it was questionable which group do they belong to really? Therefore we used a coding method for each sample at each time, so it became clear that a given sample which group belongs to. In this way each sampling site was placed into a 16-dimensional space. By a repeated clustering we could clearly define the grouping for the chosen time-interval. According to the results, the earlier distinguished 4 sub-basins of Lake Balaton are in the reality only three. This surprising finding was also controlled by other statistical calculations. Keywords: Lake Balaton, hierarchical clustering, basic statistics Oxfgéntelltettség (%) siófoki- Szxnail- SzigNgatl- Kaaahalyi- Zita modanca madanca madanca madanca torkolat 5. ábra. Az 1. láblázat paramétereinek mediánjai, a négy medencére és a Zala torkolatra A bevonatlakó kovaalgák alkalmazása a hazai kisvízfolyások ökológiai minősítésében Kovács Csilla 1, Padisák Judit 1, Ács Éva 2 'Veszprémi Egyetem, Limnológia Tanszék, H-8201. Veszprém, Pf. 158. 2MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, H-2131. Gőd, Jivorka Sándor u.13 Kivonat: A bevonatlakó kovaalgák ökológiáján alapuló minősítési rendszer sok előnnyel rendelkezik, ezért e szervezetek a Viz Keretirányelv egyik indikátorcsoportját képezik. Magyarország dunántúli régiójában 11 alsóbbrendű vízfolyás kovaalga flóráját és összetételét vizsgáltuk, továbbá olyan metrikus jellemzőket [fajgazdagság, Shannon diverzitás és az Achnanthidium minutissimum relatív gyakorisága (%), fajösszetétel] teszteltünk, melyek a referencia állapot megállapítására szolgálhatnak. Eredményeink azt mutatják, hogy a fajszám esetében a forrásnál nem várhatjuk el a 30-nál magasabb értéket, továbbá nem várhatunk ezeken a helyeken magas diverzitás értékeket sem. A Meridion circulare és a Gomphonema olivaceum nagy relatív gyakorisága, a vízfolyás kiváló ill. jó ökológiai állapotát támasztja alá. kovaalga, kisvízfolyások, referencia hely, VKI Kulcsszavak: Bevezetés és célkitűzések Az elmúlt évtizedekben az európai vízfolyások vízminősége fokozatosan romlott, mely a vízfolyások védelmére, ökológiai állapotuk felmérésére és nyomon követésére irányította a figyelmet. Felszíni vizeink vízminőségét kétféleképpen állapíthatjuk meg, vagy közvetlen kémiai analízissel vagy bioindikátor szervezetekkel. Ez utóbbiaknak nagy előnye a kémiai analízissel szemben az, hogy ezek a szervezetek a környezeti hatásokat önmagukban integrálják (Cox, 1991). Az Európai Unió tagállamai a kisvízfolyások vízminőségének megítéléséhez a bevonatlakó kovaalgák (és a makrozoobentosz) ökológiáján alapuló minősítési rendszert javasolja, ugyanis régóta ismert az a tény, hogy ez a csoport kiválóan reagál az antropogén bolygatásra (Butcher, 1947), s ezáltal alkalmas a vízminőség megállapítására és a referencia helyek azonosítására. E tanulmány célja volt néhány magyarországi alsóbbrendű (1-3) vízfolyás kovaalga flórájának és összetételének vizsgálata, továbbá olyan metrikus jellemzők [fajgazdagság, Shannon-Wiener diverzitás és az Achnanthidium minutissimum relatív gyakorisága (%), fajösszetétel] tesztelése, melyek a „biológiai sértetlenség" azaz a referencia állapot megállapítására szolgálhatnak (Fore és Gräfe, 2002). Anyag és módszer A VKI szempontjából Magyarország egyetlen ökorégiót képez, ennek ellenére találunk eltérő geológiájú és hidromorfológiájú területeket. Munkánk során 11 patakot vizsgáltunk. Ezek közül a Baranya-, Benta-, Csele- és a Derapatak tipológiájukat tekintve dombvidéki, míg a Sós-ér és a Perkátai- vízfolyás síkvidéki vízfolyások. A Deseda-patak, Császár-víz, Hardi-ér, Bikol- és Karasica-patak átmeneti jellegűek, dombvidéki területekről erednek és a síkvidéken torkollnak a helyi erózióbázisba. Vízgyűjtő területük 52461 km 2 között változik. A Sós-ér és a Perkátai- vízfolyás szikes területen, a többi patak meszes alapkőzeten folyik át.