Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.
59 A bemutatott kiértékelő módszer fontossága, előremutató újdonsága abban rejlik, hogy önkényes vizsgálati határértékek alkalmazása nélkül mégis egyfajta minősítési folyamatot hajt végre, mégpedig a mintavételi helyeket önmagukhoz viszonyítva. Hosszabb fejtegetés nélkül is belátható, hogy adott szabvánnyal (MSZ 12749) nem lehet egyszerre sokféle állóvizet és vízfolyást - azok osztályba sorolási kritériumainak is megfelelve - egzakt módon minősíteni. Az általunk tárgyalt, s minősítésre is alkalmassá tehető többváltozós értékelő módszert - tudomásunk szerint - eddig még nem használták fel a vízminőségi állapot megítélésére, legalábbis olyan formában, hogy a vízkémiai jellemzőket, és az algaplankton biomasszáját alapul véve hasonlították volna össze a mintavételi helyeket. A jelenlegi értékelő munka azt is tanúsítja, hogy a Balaton vize 1995-től kezdődően kifejezetten jó állapotúnak tekinthető, bár - szinte egyöntetű szakmai vélekedés szerint nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mitől ilyen jó - és meddig - ez az állapot! A többváltozós módszerekkel végzett értékelő munkánk első eredményei alapján azonban jogos reményt látunk arra, hogy a rendelkezésre álló adatsorok ilyen típusú elemzésének kiterjesztése hozzásegíthet bennünket ennek a ma még sok bizonytalansággal terhelt kérdésnek a mielőbbi tisztázásához. Eredményeinket vízminőségi aspektusból összegezve megállapíthatjuk, hogy 2001-ben a Balaton négy medencéjének állapota - a kiválasztott éveket alapul véve és a bemutatott statisztikai módszereket alkalmazva - látszólag az 1994-es algás évihez hasonlított legjobban, s kevésbé az 1987. évihez. Figyelembe véve viszont az adott években észlelt algadinamikákat, valamint további többváltozós elemzések (fökoordináta- és fökomponens-analízis) és a diverzitás-vizsgálatok eredményeit, 2001-hez mégis inkább az 1987-es év kapcsolódhat. Ez a módosító megállapítás felhívja a figyelmet az értékelő munka során az alapos és sokoldalú vizsgálódások fontosságára, a következtetések levonásánál pedig a körültekintő értékelés szükségességére. Az EU Víz Keretirányelv (EU VKI) egyértelműen kijelöli számunkra a közeljövő tennivalóit, különösen a biológiai és az ökológiai vízminősítés területén (Gulyás 2000, VízKeretirányelv 2002). A VKI is azt az alapelvet erősíti meg, hogy a vizeket elsősorban önmagukhoz kell hasonlítani. Ebben az úttörő jellegű tevékenységben minden új megközelítés könnyítést jelenthet a probléma megoldásában, amihez e munka gondolatébresztőként és mintaként kívánt szolgálni. Irodalom Dévai Gy. fszerk.) (1992): Vízminőség és ökológiai vfzminösités. -Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung 4: 240 pp. Felföldy L. (1987): A biológiai vlzminősftés. 4. kiadás. In: Vízügyi Hidrobiológia 16. - VGI, Budapest, pp. 258. Gulyás P. (2000): A hazai vízfolyások vfzminösités célú biomonitorozó rendszerének bevezetése az EU előírásainak tükrében (előkészítő szakasz). - VITUKJ, Budapest, 122 pp. Kiss G. (2001): A Velencei-tó vízminőségének alakulása, tipológiája. Kutatási jelenlés, Kézirat, KDTKF, Székesfehérvár, 54 pp. Kiss, G. (2002a): The water qualification of Lake Velence. In: Abstracts. International Conference of Shallow Lakes, Balatonfüred, 25-30 May 2002. - Veszprém University Press. Veszprém, p. 127. Kiss G. (2002b): A Velencei-tó fitoplankton összetétele a vlzpótlást kövctben-Kutatási jelentés, Kézirat, KDTKF, Székesfehérvár, 25 pp. Kiss G. & Dévai Gy. (2003a): A vízminőség egy új megközelítési módja a Balaton példáján. - In: 6. Magyar ökológus Kongresszus, Gödöllő, 2003. augusztus 27-29. Előadások és poszterek összefoglalói. - Szent István Egyetem, Gödöllő, p. 148. Kiss G. á Dévai Gy. (2003b): A vízminőség különböző megközelítési módjainak összehasonlítása a Velencei-tó példáján (1. rész). - Hidrológia Közlöny, 83: 79-82. Kiss G. & Dévai Gy. (2004): A vízminőség különböző megközelítési módjainak összehasonlítása a Velencei-tó példáján (2. rész). - Hidrológiai Közlöny, 84: 55-58. Kiss, G„ Dévai, Gy., Tóthmérész, B. & Szabó, A.. (2004): Multivariate analysis of the long term water quality changes of the shallow lake Balaton. In: Book of abstracts. SIL XXIX Congress, Lahti Finland, 8-14 August 2004. - Finnish Limnological Society, University of Helsinki & Societas Internationalis Limnologiae, p. 391. Lund, J.W.G., Kipling, C. & Leeren, E.D. (1958): The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimations by counting. - Hydrobiologia 11: 143-170. Németh J. (1998): A biológiai vízminősítés módszerei. In: Vizi természet- és környezetvédelem 7. - KGI, Budapest, 304 pp. Németh J. & Vörös L. (1984): Módszertan és koncepció felszíni vizek algológiai monitoringjához - Környezetvédelmi Int., Bpest, 264 pp. Podani J. (1980): Számítógépes programcsomag ökológiai, cönológiai és taxonómiai osztályozások végrehajtására. - Abstr. bot. 6:158 pp. Podani, J. (1993): SYN-TAX 5.0 Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. - Abstr. bot. 17: 289-302. Podani J. (1997): Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. -Scientia Kiadó, Budapest, 412 pp. Podani, J. (2001): SYN-TAX 2000 user's manual. Scientia, Bp. 53 pp. Tóthmérész B. (1996): NuCoSA. Programcsomag botanikai, zoológiai és ökológiai vizsgálatokhoz. - Scientia Kiadó, Budapest, 84 pp. Tóthmérész B. (1997): Diverzitási rendezések. -Scientia, Bpest, 98 pp. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. - Mitt. Int. Ver. Limnol. 9: 1-38. Víz-Keretirányelv - 2000/60/EK Irányelv - Angol-magyar nyelvű, 2002. február 24-i változat. - BMKE, Budapest. Vörös L. (1984): A fitoplankton mennyiségi jellemzőinek értékelése vízminőségi szempontból balatoni mérések alapján - Hidrot Közi. 64: 157-162. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Mérőállomásának a vizsgálatok egy részének elvégzéséért és az adatokhoz való hozzáférés biztosításáért. Multivariate analysis of the long term changes of water quality state on the example of shallow lake Balaton Kiss, G.', Dévai, Gy. 2, Tóthmérész, B. 3, Szabó, A. 4 and Reskóné Nagy M.' 'Middle Transdanubian Inspectorate for Environmental Protection, Hosszúsétatér I, H-8000. Székesfehérvár, Hungary 'Department of Hydrobiology, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 'Ecological Institute, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary "Middle-Tisza Regional Environmental Inspectorate, Ságvári krt. 4, H-5000. Szolnok, Hungary Abstract: It is difficult to apply the currently compulsory MSZ 12749 qualification standard for the qualification of our surface water bodies. Each surface water bodies can only be compared to itself or to a specific representative of the given type. This principle has been taken into consideration in the Water Framework Directive of the European Union. In case of shallow lake Balaton five - considered specific - years have been selected (1980, 1982, 1987, 1994, 2001) and some of their significant water quality parameters (6 chemical 3 biological, 172 algal taxa) have been compared. The number of the samples varied between 12-24 samples/year. The reason behind the selection was to have years with high (1982 and 1994), middle-sized (1987) and low (1978 and 2001) algal biomass. Based on our results, out of the many multivariate evaluation systems, the cluster analysis has proved most suitable for the comparison of sampling places and years. The algal pattern - and alongside with it the water quality state as well - has proved homogeneous on the whole area of the lake in years both with high (1994) and with low (2001) algal biomass The water quality state of the four basins of Balaton in 2001 was similar to that of 1987. The deterioration processes in water quality state are not irreversible since the water of Balaton has been in rather good condition since 1995. Keywords: water quality, algal biomass, clusteranalysis, ordination, diversity.
