Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

50 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 6. SZ. 3.0­2.5" 2.0­r», o «" u>­05" 0.0" 7" «" s­1n e 4" > 3" 2" 1­30­25 20Í o a IS­ö M­S' o­90" ao­70" .c eo­50­eoo­c7 > eoo­400­c 400­ff 200" 0" A vegetáció hatása egy kisvízgyűjtő patakjának alapvízhozam mintázatára Kalicz Péter 1, Gribovszki Zoltán 1 ,\ Kucsara Mihály 1 és Vig Péter 1 'NYME, Erdőmérnöki Kar, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézeti Tanszék, 9400. Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4., efelt@emk.nyme.hu 2NYME, Erdőmérnöki Kar, Termőhely-ismerettani Intézeti Tanszék, 9400. Sopron, Bajcsy Zs. u. 4. 3BMGE, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. Kivonat: A Soproni-hegységben található Hidegvíz-völgy egyik oldalvölgyének (a Vadkan-ároknak) állandó vízfolyását vizsgál­tuk. A patak alap-vízhozamának nyári lefolyási mintázatát hasonlítottuk Össze a patak-menti vegetáció által elpárologta­tott vízmennyiséggel, s becsültük e vízszint-ingadozás kialakításában résztvevő erdőterület nagyságát. Kulcsszavak: kisvízgyűjtő, alap-vizhozam napi ritmus, evapotranszspiráció, Hidegvfz-völgy. Bevezetés A hidrológia egyik legfontosabb kérdése napjainkban az ökoszisztémák hidrológiai és biológiai folyamatai közötti összefüggés feltárása. A téma egyik fontos részterülete a vegetáció és vízfelhasználásának hatása a vízgyűjtő vízmér­legére. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara több tanszékének összefogásában működtetett, a Sop­roni-hegység Hidegvíz-völgyében található kísérleti vízgyűj­tő egyik fontos célja e kapcsolat nyitott kérdéseinek tisztá­zása (Kucsara, 2003). A felső vízgyűjtőkön, vagy kisvízgyűjtőkön ennek a köl­csönhatásnak markáns megjelenési formája a patakok alap­vízhozamában észlelhető napi változás (Bond, 2002; Boro­nina, 2004; Kalicz, 2004). A jelenség elsősorban erdősült, kis kiterjedésű vízgyűjtőkön tapasztalható. Néhány négyzet­kilométeres nagyságot meghaladó területeken ez a hatás már elmosódik, nem észlelhető. Legerősebben az aszályos nyarakon jelentkezik, mikor az állandó kisvízfolyások is el­apadhatnak a délutáni órákban. A napi változás kora tavasz­szal is tapasztalható, amikor az átlaghőmérséklet fagypont körül ingadozik, de ekkor a napsugárzásnak kitett felső ta­lajszintek fagyás-olvadási ciklusa a napi periodicitás okozó­ja (Pörtge, 1996). Az alap-vízhozam napi periodicitásának hatása van a vízfolyás vízminőségére is. Ennek feltárására is folynak vizsgálatok (Kiss, 2003). Anyag és módszer Az alapvízhozam napi periodicitása és a transzspiráció összefüggésének vizsgálatára a Sopron melletti hidegvíz­völgyi kutatási terület egyik rész-vízgyűjtőjéből, a Vadkan­árokból származó 2001. évi adatsorokkal dolgoztunk. A vízgyűjtő területe 0,9 km 2, völgye D-É irányultságú. A tér­ség alapkőzetét a kristályos pala aljzatra települt jelentős vastagságú kavicsos üledéksorozat alkotja, melyen jellem­zően a podzolos és agyag-bemosódásos barna erdőtalajok, a patakok mellett lejtőhordalék talajok alakultak ki. A kisvíz­gyűjtő teljes területe erdővel borított. A völgyoldalakon ál­lományalkotó fafajként meghatározó a lucfenyő (Picea abi­es) és a bükk (Fagus silvatica). A völgyfenéken a vízkedvelő mézgás éger (Alnus glutinosa) található, amely a patak­menti társulások főfafaja, amely gyökereivel a talajvizet megközelíti, s így párologtatásával befolyásolhatja a vízfo­lyás szintingadozásait. A Vadkan-árok kifolyási szelvényében található csőáte­resztő után kialakítottunk egy mérőbukót, melybe digitális vízszint-regisztrálót helyeztünk el. Ennek vízszint adatsorai­ból empirikus Q-h görbe segítségével számítottunk vízhoza­mot (Kucsara, 2003). A vizsgálat során folyamatosan (2 perces gyakorisággal) regisztrált 2001. évi lefolyási adatsorból jellemző, csapa­dékmentes időszakokat választottunk ki. Ezek közül szem­léltet egyet az 1. ábra. A meteorológiai adatokat a vízgyűjtő déli határának közelében létesített faálományklíma-állomás szolgáltatta (Vig, 2002). V VjV 25 26 27 29 29 3D 31 1. ábra. Lefolyási (Q) és meteorológiai - szélsebesség (v), léghó'mérséklet (t), páratartalom (h), és sugárzási egyenleg (Rn) - idősorok (2001. július 25-31.) O 3000' 2500" 2000" 1500" 1000" 500" i I A -r T T V 00:00 04:00 08:00 12:00 16:00 20:00 00:00 2. ábra. A "hiányzó" vízhozam napi lefutása

Next

/
Oldalképek
Tartalom