Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 20 05 . 85 . ÉVF. 6. SZ. 72°C 10min). A DGGE futtatást 45-62 % közötti denaturá­ló (urea és fonnamid) gradiensű 6 %-os akriiamid gélben végeztük 60°C hőmérsékleten, 70V-on 18 órán át. A poliakrilamid gélek mintázatát a Phoredx ID (Nonlinear Dynamics) gélanalizáló szoftver segítségével elemeztük (sávazonosítás, dendrogrammok szerkesztése, hasonlósági index számítása). A kialakult mintázatokból UV fény meg­világítás mellett diszkrét csíkokat választottunk ki, melyeket a gélből kivágtunk, DNS tartalmukat eluáltuk és újabb PCR reakció segítségével amplifikáltuk. A reprezentatív törzsek, a klónok és a denaturáló gradi­ens gélből kivágott diszkrét csikók DNS-ének faji szintű azonosítását a 16S rDNS szekvencia analízisére alapozva végeztük, a kapott szekvenciák filogenetikai hovatartozását a BLAST internetes adatbázis és az ARB programcsomag segítségével ellenőriztük. Eredmények és értékelésük A tenyésztésen alapuló vizsgálatok során a Kelemen­szék üledékéből a három különböző összetételű táptalajról összesen 119 baktériumtörzset izoláltunk. Közülük a fenotípusosan 90 %-nál nagyobb hasonlóságot mutató törzs-csoportokból reprezentánsokat választottunk a 16S rDNS szekvencia analízisen alapuló filogenetikai identifi­káció céljára. A kiválasztott 22 baktériumtörzs kettő kivételével, me­lyek a y-Proteobacteria Halomonas nemzetségébe tartoztak, a Firmicutes kis G+C tartalmú Gram-pozitívok kőiébe nyert besorolást. Faji szinten (99-100 %-os szekvencia egyezés­sel) két alkalitoleráns Bacillus faj, a Bacillus pumihis (2 törzs) és a Bacillus cereus (1 törzs) jelenlétét igazoltuk. A 16S rDNS klónkönyvtár feldolgozása során felszaporí­tott 142 klónból 67-et csoportosítottunk ARDRA segítségé­vel, majd elvégeztük az eltérő hasítási mintázatú eubakteriá­lis klón fragmetumok szekvencia analízisét (/. táblázat) A tenyésztéssel nyert eredményekhez képest a klónkönyvtár feldolgozása sokkal szélesebb feji diverzitást eredményezett, a faji összetételben csak a y-Proteobacteria-nál találtunk e­gyezést A legtöbb klónszekvencia (67 %) a Proteobacteria törzsbe tartozott, de jelentós arányban (14 %) fordultak elő a Bacteroidetes törzshöz tartozó klónok is, míg további 5 filo­genetikai törzs képviselői kisebb arányban (< 10 %) szintén jelen voltak a kelemen-széki üledékmintában. TT.ND III 1,11. m i i tN km *m a—(«»in* 94 MS 1. UMM (ARIX23) 90 M i,(*l»MM0 M 346 •t. «1 In«. ' • | J («mi m 3X5 11 -Si 1 IÉ 1 t\mjrr> n 347 O-^-iW«»! m 344 99 4» CAJOOM) 99 3W JtonurnKM (AÍU4042) 100 433 19 39• l(X) tt^HMHMn (XK23tt) M 410 Ha 111 l iá) H-w.iAntuw «3 l«3 " ' " H3 Aiiiiwi >• Mfwwi (AÄ7W55) M 192 ' »ei) MtM»ti>)VM (AYUTWC) « 391 »ei) 90 309 TÉ | ||| itt CAÄMMlJ) •4 211 /. táblázat A Kelemen-szék üledékmintáiból nyert 16S rDNS klónok gyakorisága és filogenetikai rokonsága Az 1. tábláját adataiból kitűnik, hogy a klónszekvenciák a hozzájuk legközelebbi rokonságban álló ismert baktéri­umfajokkal a •y-Proteobactena néhány jól tenyészthető kép­viselőjének a kivételével ( Pseudomonas és Serratia fajok) általában csak rövid (átlagosan 200-380 bp) szekvencia szakaszokon és/vagy meglehetősen alacsony (87-% %-os) hasonlóságot mutattak. A klónszekvenciákkal legközelebbi rokon baktériumfajok között az általunk is tenyésztésbe vont és fenotípusosan jellemzett, aerob kemoorganotróf he­terotróf anyagcseréjü fajokon kívül (Szabó és mtsai, 2004) széleskörű és specifikus metabolikus aktivitás spektrummal jellemezhető, pl. aromás környezetszennyező vegyületek bontására is képes fajokkal rokon szekvenciákat (pl. Ralsto­nia basilensis) is találtunk. Kimutattunk aerob kemolitotróf autotróf kénoxidáló (Halothiobacilbis halophilus), nitrifiká­ló (Nitrospira moscoviensis) és metanotróf (Methylocaldum tepidum), továbbá anaerob bíbor (Rhodovibrio sodomensis) és zöld (Anaerolinea thermophila) nem kén fototróf, vala­mint denitrifikáló (Halomonas campisalis), illetve anaerob vas és kén légző (Pelobacter carbinolicus) anyagcseréjü baktériumokkal rokon szekvenciákat is. Ezeknek a baktéri­umfajoknak egy részét eredetileg a Kelemen-székhez hason­ló alkalikus és/vagy sós tavi, ill. tengeri környezetekből izolálták (pl. Hahella, Oceanospirillum, Halothiobacillus), míg másokról (pl. Catellibacterium, Planctomyces és Cytophagá) ismert: rendkívül nehezen tenyészthető és kü­lönösen igényes fajok. í 1 1 r 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0.40 0.60 0.00 0.70 0.80 0.00 1.00 1. ábra. A Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavainak üledékéből nyert bakteriális közösségi PCR termékek DGGE mintázatainak gélképe és a hasonlósági viszonyokat szemléltet ff UPGMA dendrogram

Next

/
Oldalképek
Tartalom