Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 6. SZ. Uherkovich G. (1996) Adatok a Balaton Ny-i medencéje üledékfelszíni algavegetációja ismeretéhez. Somogyi múzeum közi. XII: 223-255. Uherkovich G. and T. Lantos (1987) Angaben zur Kenntnis der Algenvegetation auf der Sedimentoberfläche im Balaton (Plattensee), Ungarn. Limnologica (Berlin) 18: 29-67. Vörös, L. (2004) A fotoautotróf pikoplankton mennyiségi és minőségi vizsgálata epifluoreszcens mikroszkóppal. In: Acs E. és Kiss K.: Algológiai praktikum, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p: 47-54. Vörös. L.. Kovács A., és V.-Balogh K. (2003) A fitoplankton és a fitobentosz változásainak kutatása. In.: Mahunka S. és Banczerowski J.-né (Eds.) A Balaton kutatás 2002. é. eredményei. MTA Bp. 9-17. Wetzel, R.G. and G.E. Likens (1991) Limnological Analyses. 2

n

d Ed. SpringerVerlag New York. 391 pp. Wulff A., S. Vilbaste, and J. Tniu (2005) Depth distribution of photosynthetic pigments and diatoms in the sediments of a microtidal fjord. Hydrobiologia 534: 117-130. Eredményeink a tó életében bekövetkezett hosszú távú változásra is utalnak, hiszen 2004-nyarán a tó fitobentoszára a Fragilaria fajok abszolút túlsúlya volt a jellemző, ezek az algák a hatvanas években is jelentős egyedszámban éltek a tóban (Tamás 1967), de biomassza részesedésük ekkor még elhanyagolhatóan alacsony volt (Tamás 1974). Köszönetnyilvánítás: A munka az MTA Titkárság anyagi támogatásával készült. Irodalom Tamás, G. (1967) Quantitative algologische Untesuchungen im Bodenschlamm des Balaton auf Grund der Sammlungen des Jahres 1966. Annál. Biol. Tihany 34: 233-254. Tamás, G. (1974) The biomass changes of microphytobenthos in Lake Balaton during the 1960s. Annál. Biol. Tihany 41: 343-356. Uherkovich G. (1988) Weitere Beitrage zur Kenntnis der Algenvegetation auf der Sedimentoberflache im Balaton (Plattensee, Ungarn). Limnologica (Berlin) 19: 35-59. Depth distribution of microphytobenthos in Lake Balaton Dorottya Bányász', Balázs Németh

2 and Lajos Vörös

2 Babes-Bolyal University, Cluj-Napoca, Romania, 3Balaton Limnological Research Institute of the HAS, Tihany, Hungary Abstract: Intensity of photosynthetically active radiation is the determining environmental variable for benthic algae. In Lake Balaton we studied the relationship between light intensity and the structure and biomass of benthic algal communities. Forty phytobenthos samples were taken in July 2004 at five transversal section of Lake Balaton between 0,5 m and 4.0 m depth. Chlorophyll-a concentration was measured in the upper 2.5 mm layer of the sediment using hot methanol extraction and HITACHI F4500 fluorescence spectrophotometer. For the quantitative determination of the abundant living phytobenthic taxa an epifluorescence microscope equipped with green and blue-violet excitation light was used. For the taxonomic investigation of diatom taxa the cleaned diatom frustules were embedded into Styrax resin. According to our results, the abundance of living diatom cells decreased gradually with increasing water depth. The underwater light intensity determined the benthic diatom abundance and composition. In Lake Balaton only five benthic diatom taxa (Fragilaria construens, Amphora pediculus, F. leptostauron, F. brevistriata, Diploneis eliptica) produced the overwhelming majority of the biomass. Besides of the diatoms the abundance of coccoid and filamentous cyanobacteria was significant in he uppermost sediment layer, but their contribution to the total phytobenthos biomass was less than 10%. Key words: phytobenthos, water depth, underwater light climate, diatoms, cyanobacteria. A Peridinium cinctum (Dinophyta) cisztaképzését befolyásoló tényezők Béres Viktória

1, Bácsi István

1, Schnitchen Csaba

2 'Debreceni Egyetem, TTK, Növénytani Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. 'Debreceni Egyetem, TTK, ökológiai Tanszék, 4010. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat: Kísérleteink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy egyes paraméterek (nitrogén-, és foszforhiány, hőmérsékletváltozás) milyen mértékben befolyásolják a Peridinium cinctum (Stein) cisztaképzését, és ezen keresztül hogyan hathat a faj tér-, és időbeli dinamizmusára. Megállapítható, hogy a nitrogén a legfontosabb cisztaképzést befolyásoló faktor, hiányában 10-65 %-os cisztaképzés tapasztalható a hőmérséklettől függően. A cisztaképzésben a hőmérsékletnek másodlagos a jelentősége; s kísérleteink igazolták, hogy az adott faj szűk hőtoleranciájú. Ezzel szemben a P. cinctum esetén bebizonyosodott, hogy a foszfort vélhetőleg képes raktározni, ami lehetővé teszi számára, hogy több generáción keresztül kibírja a hiányát, összefoglalva megállapítható, hogy a nitrogénhiány a legjelentősebb tényező a cisztaképzés szempontjából; azonban a faj szűk hötoleranciája miatt a hőmérséklet is fontos szerepet játszik a cisztaképzésben. Peridinium cinctum, nitrogénéhezés, foszforéhezés, hőtolerancia Kulcsszavak: Bevezetés A felszíni vizekben az egyik legnagyobb problémát a vízvirágzás okozhatja, melynek hátterében elsősorban a víz megnövekedett tápanyagtartalma áll. Vízvirágzást, víztér-színeződést számos taxon okozhat. Ezek közül a dinoflagelláták okozta az egyik legkevésbé ismert (Grigorszky 2003b). Felmerül az a kérdés, mi teszi lehetővé számukra, hogy ilyen jelentős módon elszaporodjanak az adott víztérben. A válasz az életciklusukban is keresendő (Grigorszky és mtsai 1998, Grigorszky és mtsai. 2003a). Gyakori a Dinophyta fajok körében, hogy életciklusuk során nyugvó ciszlát is képeznek, mely lehetővé teszi számukra a kedvezőtlen körülmények átvészelését (Grigorszky és mtsai 1998, Grigorszky és mtsai. 2003a). Jellemző erre a cisztára, hogy többrétegű, sporopeolleninszerű anyagot (dinosporin) tartalmazó sejtfala van, és mozgásképtelen. Amennyiben a különböző környezeti tényezők lehetővé teszik, ebből a nyugvó állapotból a protplazma az archaeopylen keresztül elhagyja a cisztát, s új sejtfalat növesztve újra mozgó formává válik (Park és Hayashi 1993). A ciszták jelentősége tehát abban áll, hogy lehetővé teszi a rövid-, és hosszú távú túlélést, a vízvirágzás iniciációját, az adott faj diszperzióját (Doucette és mtsai 1989, Fiaim és mtsai. 2004). Felismerve a nyugvó ciszta állapot jelentőségét, megkezdődhet azon tényezők vizsgálata is, mely a ciszták kialakuláshoz, illetve a cisztából való kifejlődéshez vezet. Vizsgálataink célja volt megismerni a Peridinium cinctum cisztaképzését befolyásoló tényezőket. Anyag és módszer Az inoculum, mely egy kb. 30 napos mintából készült, vitaminnal dúsított un. Carefoot's médiumban nőtt fel, ahol a 12-12 órás LD fotoperiodikus ciklus során 500 pmol foton m'V fényerősséget alkalmaztunk. Öt különböző hőmérsékletet (6, 10, 14, 18, 22°C) alkalmaztunk, melyekben a vizsgált populációk 4-4 különböző nitro-