Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

11 zött szignifikánsan. A S. falleni esetében a fejmagasság (p < 0,001), a 2. comb hossza (p < 0,05), a 2. lábszár hossza (p < 0,05), a szárnyhosszúság (p < 0,01), és a szárnyszélesség (p < 0,05) között volt szignifikáns különbség. A szárnyhosszúság/szárnyszélesség arányai a S. striata (p < 0,01) és a S. falleni (p < 0,05) hímjeinek és nőstényei között is szignifikánsan különböztek. Ez az adat a két nem eltérő repülési képességére utalhat. Elképzelhető, hogy a két nem eltérő repülési aktivitása nem csupán abból fakad, hogy az időjárási viszonyok változásaira másképpen reagálnak (Benedek és Jászai 1973). Az eltérő szárny-morfológia is befolyásolhatja repülési képességüket. A S. striata faj két különböző élőhelyen talált populációja között az allometrikus méretekben ahogy ez várható volt egy fajhoz tartozó egyedek esetében különbséget nem találtunk. A S. striata fűzfői nőstényei 2. lábszár hosszúsága (p < 0,001), a 3. comb hosszúsága (p < 0,05) és a 3. láb lábfej hosszúsága (p < 0,001) volt szignifikánsan nagyobb, mint a Fenékpusztán gyűjtött nőstényeké. Ezt azt jelenti, hogy a S. striata két különböző biotópban élő nőstény populációjának morfológiai különbségei elsősorban a lábak alakulásában figyelhetők meg. Nem meglepő, hogy éppen a két hátulsó lábpár alakulásában találtunk populációs eltéréseket, hiszen a második pár lábbal kapaszkodnak, a harmadik pár lábbal úsznak az állatok. Mindkét testrész alakulása létfontosságú a túlélés szempontjából. A nőstények számára különösen fontos, hogy a környezetben található tárgyakon, amelyek különböző helyeken különbözőek lehetnek, a lehető legerősebben tudjanak megkapaszkodni, mert ez a sikeres párzást segítheti. A harmadik lábpárral úsznak az állatok. Nem kizárt, hogy ennek alakulását a helyi vízáramlási viszonyok, a ragadozók, vagy a táplálék megszerzésére fordítandó mozgás-mennyiség különbségei befolyásolják. Az állatok adott biotóp viszonyaihoz történő morfológiai alakulása evolúciós szempontból előnyös. így érthető, hogy miért az adott morfológiai bélyegekben találtunk nagy populációk közötti variabilitást. Irodalom Benedek P., Jászai V. E. (1973): On the migration of Corixidae (Heteroptera) based on light trap data. Acta. Zool. Hung. 19: 1-9. Bíró J. (2003): Temporal-spatial pattern of true bug assemblies (Heteroptera: Gerromorpha, Nepomorpha) in Lake Balaton. Appl. Ecol. Environ. Res. 1: 173-181. Candolin U. (2004): Opposing selection on a sexually dimorphic trait through female choice and male competition in a water boatman. Evolution 58: 1861-1864. Fábián Gy. (1959): Az allometriás növekedés elvének alkalmazásáról mennyiségi jellegek phaen-anallzisébcn. MTA Biol. Csop. Közi. 3: 121-140 Jaczewski T., Wróblewski A. (1978): Klucze do oznaczania owadów Poski. Pluskwiaki róznoskrzydle - Heteroptera. Zeszyt 2. Warszawa, Wroclaw. Jansson A. (1979): Experimental hybridisation of Sigara striata and S. dorsalis (Heteroptera, Corixidae). Ann. Zool. Fennici 16: 105-114 Jansson A. (1986): The Corixidae (Heteroptera) of Europe and some adjacent regions. Acta Ent. Fennica 47: 1-94. Macan T.T. (1965): A revised key to British water bugs (HemipteraHeteroptera) with notes on their ecology. Freshwater Biol. Ass. Sei. Publ. No. 16. Second Edition. Móczár L. (1969): Állathatározó I.-II. Tankönyvkiadó, Budapest. Podani J. (2000): Syn-Tax 2000. Computer programs for multivariate data analysis in ecology and systematics. Scientia Publ., Budapest Soós Á. (1963): Poloskák VIII. Magyarország Állatvilága. Vásárhelyi T. (1982): A study of the relation of Mezira tremulae Germ. and two allied species. Acta Zool. Hung. 28: 389-402. Vásárhelyi T. & Bakonyi G. (1988): A Balaton vizében és víztükrén élő poloskák (Heteroptera). Fol. Ent. Hung. 49: 240-242. Measurements of two Sigara species (Heteroptera: Corixidae) in two basins of the Lake Balaton G. Bakonyi & T. Vásárhelyi Abstract: Sigara falleni (Fieber, 1851) and Sigara striata (Linnaeus, 1758) belong to the most frequent species of the Lake Balaton. In the paper different measurements of males and females as well as samples from two basins (Keszthely and Siófok Basin) were compared. The basins differ in the quality of habitat, Keszthely-Basin being more eutroph than Siofók-Basin. Significant differences were found between the species, between the sexes and in the case of S. striata, between females of the two basins. The results provide new features for identification of species. Reasons of the differences within the different habitats need further investigations. Keywords: Sigara falleni, Sigara striata, morphometry VÁSÁRHELYI TAMÁS A Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese. A Szipókás rovarok gyűjteményében 3 évtizede végzett munkája kiterjed a hazai szemiakvatikus poloskák kutatására is. BAKONYI GÁBOR Tanszékvezető, egyetemi tanár a Szt István Egyetem Állattani és ökojógiai Tanszékén. Más kutatásai mellett 35 éve foglalkozik vlzipoloskák faunisztikai és cönológiai vizsgálatával. Az .Állattani Közlemények" folyóirat szerkesztője. 2. ábra. S. striata hímek és nőstények testméreteinek különbségei diszkriminancia analízis alapján, különböző élőhelyeken H: him, n: nőstény, Ű: Fűzfő, e: Fenékpuszta 1. szemtávolság, 2. szemszélesség, 3. fejmagasság, 4. fejszélesség, 5. 2. comb hossza, 6. 2. lábszár hossza, 7. 2. lábfej hossza, 8. 2. karom hossza, 9.3. comb hossza, 10.3. lábszár hossza, 11.3. lábfej hossza, 12. 3. karom hossza, 13. szányhosszúság, 14. szárnyszélesség A S. striata testmérete a két biotópban nem szignifikánsan (x

2 =76,5, p < 0,063), de a szignifikancia határhoz közel esően különbözik (2. ábra). Az első két tengely jelentősen megmagyarázza a változók varianciáját (variancia az 1. tengelyen 52,3 %, a 2. tengelyen 37,5 %). Ez az eredmény a populációk közötti jelentős morfológiai különbségeket mutatja. A S. striata különböző biotópban élő nőstény egyedeinek testmérete jobban különbözik egymástól, mint a hímeké (2. ábra). Ez arra utal, hogy a nőstények jobban reagálnak a környezeti tényezők változásaira, mint a hímek.