Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

6. szám - XLVI. Hidrobiológus Napok: Szélsőséges körülmények hatása vizeink élővilágára, Magyarországi kisvízfolyások ökológiai viszonyai Tihany, 2004. október 6–8.

4M MO «30 TIC 3. ábra: A bomló nádszár tömegének változása a dekompozíció ideje alatt 5 4. ábra: A cellulózbontó baktériumszám változása a dekompozíció ideje alatt - gyékény to vél 180 270 MO 450 S40 UO 720 gyékény tflrz» —»— néd tovél —néd iiár I ábra: A gomba biomassza (ergoszterol) változása a dekompozíció ideje alatt 6. ábra: Az elektrontranszport lánc (ETS) aktivitás változása a dekompozíció ideje alatt Gerinctelen állatok szezonális dinamikája a Balaton köves parti zónájában az aszályos 2003. évben, különös tekintettel néhány pontokáspi inváziós fajra B. Muskó Ilona

1, Balogh Csilla

2, Varga Éva

3 és Tóth Ádám Péter

4 'MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany, musko@tres.blki.hu JVeszprémi Egyetem Limnológia Tanszék, 8000. Veszprém JDebreceni Egyetem Alkalm. ökológia Tanszék, 4010. Debrecen Kivonat: 2003-ban négy alkalommal (májusban, júliusban, szeptemberben és októberben) vettünk mintát a Balaton északi partja mentén négy ponton (Keszthely, Szigliget, Tihany és Balatonalmádi) a parti kőszórás két rétegéből, a vízfelszín és a mederfenék közeléből. A kövekről eltávolítottuk a bevonatot, 300 pm-es szitán tömörltettok, 70 %-os alkoholban rögzítettük és tartósítottuk. Mértük a vízmélységet, Secchi-átlátszóságot, pH-t, vezetőképességet, hőmérsékletet és a planktonikus a-klorofillt. Összesen 93 taxont azonosítottunk, a legjelentősebbek a 70 évvel ezelőtt inváziószerüen elszaporodó Chelicorophium curvispinum és Dreissena polymorpha. valamint a Dikerogammarus fajok. Tavasszal az Amphipoda rákok domináltak, nyáron és koraősszel a vándorkagyló. A vándorkagyló az összes állat 0,64-86,69 %-át, a tegzes bolharák 0-58,81 %-át, a Dikerogammarus fajok 0-79,40%-át alkották. A köveken élő állatok összegyedszáma felszlnközelben kőfelületre vetítve (ind m"

! kőfelület) 4915 és 47947 között, tófelületre vetítve (ind m'

2 tófelület) 16970 és 136125 közön változott, a mederfenéken kőfelületre vetítve 1256 és 110700 között, tófelületre vetítve 3550 és 335671 között változott. Vertikális rétegzettség alakult ki tavasszal mindenütt, amely csak Tihanynál (a legmélyebb ponton) maradt meg októberig a rendkívül alacsony vízállás következtében. Kulcsszavak: Balatoni köves part, bevonatlakó állatok, denzitás, pontokáspi inváziós fajok. re, v. helyre vonatkoznak (Muskó és Görög 2000), részben Bevezetés Az elmúlt években (2000-2003) kimutattuk, hogy a Balaton északi partvonala mentén a hinárosban az 1930-as években bekerült inváziós pontokáspi fajok, a tegzes bolharák (Chelicorophium curvispinum, korábbi néven Corophium curvispinum) és a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) dominált, emellett az 1950-ben megjelent Dikerogammarus fajok %-os előfordulása évről évre jelentősebb (Muskó és mts. 2004). Minthogy a parti öv jelentős élettere a kőszórás, indokolt a köveken élő állatvilág kutatása. Az utóbbi három év aszályos időszakának következményeképpen lecsökkent vízszint nagyban befolyásolja a köves parti zóna élővilágát. Kozák és mts. (1998) szerint jelentős vertikális rétegzettség alakul ki a köves parti zónában, ezért indokolt a parti kőszórás több rétegét tanulmányozni. Korábbi, a Balaton köves parti zónájára vonatkozó vizsgálatok túlnyomórészt a felszín közeli köveket vették számba és meghatározott felületről történt a mintavételezés, s részben csupán az Amphipoda rákokra terjedt ki (Muskó 1989, 2001, Muskó és mts. 1999), részben korlátozott időnem teljes a vizsgált állatcsoportok listája (Szító és Muskó 2002). Lakatos és mtsai pedig más szempontokat helyeztek előtérbe a köves parti zóna vizsgálatai során (Kozák és mts. 1998, Lakatos és mts. 2000, Varga és mts. 2004). Munkánk célja az itt élő állatok minőségi és mennyiségi viszonyainak feltárása, a vertikális rétegzettség figyelembe vételével, különös tekintettel a pontokáspi inváziós fajokra. Anyag és módszerek 2003-ban négy alkalommal (májusban, júliusban, szeptemberben és októberben - a mintavételi időpontok az 1. táblázaton láthatók) vettünk mintát a Balaton északi partja mentén Keszthelynél a szabad strand területéről, (Keszthelyi medence), Szigligetnél a strandon (Szigligeti medence), Tihanynál a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet elől, (Siófoki medence), Balatonalmádinál a hajókikötőtől nyugatra (Siófoki medence), a parti kőszórás két rétegéből (felszín-közeiből és a kőszórás talapzatáról). Az óvatosan kiemelt kövek alá szitát tartottunk, hogy ne veszítsünk a bevonat-lakó állatokból, műanyag edénybe helyeztük, ahol leke-