Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

1. szám - Vágás István: Léczfalvy Sándor: „Felszín alatti vizeink” (Bemutató tanulmány egy poszthumusz szakkönyvről)

j/ÁGÁS I.: Léczfalvy Sándor; „Felszín alatt

i vizeink" B

emutató tanulmány 29 gyobb depresszióknál többek között ezért egy észlelő kutat közvetlenül a termelő kút mellé tenni. A Q = ffc) görbékre általában az az eddigi tapasztalat, hogy kisebb depresszióknál mindenképpen lineárisnak tekinthetők, amiből pl. az is következik, hogy akkor a vízadó rétegben lamináris a vízmozgás" „Bizonyos leszívás után a vízhozam már semmiféleképpen nem nő, hanem a kút egyszerűen tönkremegy. Ez abban áll, hogy akút beomlik, vagy homokos rétegeknél a kút vize nem tud letisztulni, a finomabb frakciókat állandóan berántja. A kút homokol. Ez a pont a Q = f(s) görbe kritikus pontja, és az a vízhozam, amely mellett a kút még éppen nem megy tönkre, a kút maximális vízadó képessége. (Ezt a hozamot nem biztos, hogy mindig adni tudja a kút, s nem biztos, hogy a vízadó rétegből kitermelhető-e egyáltalán, s mennyi ideig)" A kritikus pontot fokozatosan, lépcsősen müveit próbaszivattyúzásokkal szoktuk tapasztalati úton megállapítani, (ha lehetséges)." A hasadékvizekről „A víz itt akár tektonikai, akár oldásos, akár más módon létrejött repedés-rendszerekben fordul elő. Ezek bármilyen kicsinyek is, a porózus kőzetekhez képest kisebb felülettel rendelkeznek, ezért bennük a molekuláris, felületi erők hatása elhanyagolható. Innen van az, hogy egy dolomit felszínre lehulló csapadék nagyon hamar a mélybe tud szivárogni, és ott a párolgás elől gyakorlatilag védve van. Ez okozza pl. karszt-területeink viszonylag nagy beszivárgási hányadát is, vagyis a felszín alatti tározást viszonylag legkisebb veszteséggel a repedezett kőzetek tudják megvalósítani". „Több tapasztalatból adódik, hogy karsztvíz készleteink zöménél hazánkban a beszivárgó, és így tartósan kitermelhető, illetve dinamikus vízkészlet 200-300 m

3/d. km

2-re becsülhető". „A (bánya-)telepek vagy közvetlenül rajta fekszenek a karszton, vagy csak vékony rétegekkel vannak elválasztva, tehát bányászatuk közben óhatatlanul a karsztvizet megütik, megcsapolják. Emiatt bányáink igen tekintélyes karsztvizet emelnek ki abból a célból, hogy a szén-, illetve bauxit-telepeinket lemüvelhessék. Ennek következménye, hogy a bányaterületek körül igen nagy hatósugárban a karsztvíz és a vele kapcsolatban lévő egyéb vizek szintje alábbszáll, a források kiapadnak". „A nagyságrendi szemléltetés kedvéért közöljük, hogy a Keretterv a csapadékból utánpótlódó, ún. dinamikus karsztvíz-készletet 12 m

3/s-ban azaz 1 millió m

3/d-ben jelöli meg. Ez önmagában tekintélyes ugyan, eltekintve attól, hogy erősen túlbecsült érték, de a karsztvíznek igazi és fő jelentőségét az adja, hogy a bányászatot a karsztvíz nagymértékben megnehezíti. A csapadékból utánpótlódó vizeken felül ugyanis igen tekintélyes a karsztban tárolt vízmennyiség is, amelynek részbeni kitermelése nélkül a bányászatot folytami nem lehet"" „Jellemzésül megemlítjük, hogy 1973-ban a magyarországi bányák 11,87 m

3/s (1,1 millió m

3/d) vizet emeltek ki, amelyből 9,8 m

3/s (847 ezer m

3/d) karsztvíz volt". A vízbeszerzés egyes elemi műtárgyairól: kutakról és a csápos kutakról „A kútban kialakuló áramlási sebességek homogén vízadó kőzetnél még attól is függenek, hogy a kúttisztítás, a tisztító kompresszorozás hogyan történik, és megtörténik-e. ... Olyan kutaknál, ahol kisebb hozamnál az egész szűrőhossz dolgozik, és vizet ad, nagyobb hozam esetén szintén az egész szűrőhossz működik. A kútban ekkor a nagyobb hozam a nagyobb oldalirányú sebesség okozta többlethozamból adódik, és a nagyobb hozam miatt egyben a függőleges sebességek is megnőnek. A kútszűrő 1 folyóméterére jutó terhelés, vízhozam megnő, de természetesen nem egyenletesen. Homogén vízadó réteg esetén a szivattyúhoz legközelebbi szűrő dolgozik legjobban". „A kúthidraulikai számítások, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy homogén vízadó rétegnél az egyenletes szűrőterhelés nem valósítható meg, és ezért az ilyen eredményt mutató ábrázolások legjobb esetben „kocsmai" mérésekből erednek. Ezekre sajnos bizonyító erejű adataink vannak. Kútméretezésre a legfontosabb adatok egyike a vízadó réteg szélén, határán fellépő áramlási sebesség értéke. Kavicsolatlan kutaknál ez a szél gyakorlatilag a kút szűrőcsövének külső átmérője. Kavicsolt kutaknál a kavicsolás külső határa. Ezeknél a határoknál fellépő oldalirányú sebességek kritikusak homokolódás szempontjából, és meghatározott kritikus sebességeket nem léphetnek túl. A kavicsolást is többek köForrásokról és készletgazdálkodásukról zött azért csináljuk, hogy a beömlő felület nagyobb, ezért az előálló sebességek kisebbek legyenek a homokolódást megindító kritikus sebességeknél, amellett, hogy így a beömlő felülettel a vízhozamuk is nagyobb legyen, mivel a megengedett sebesség konstans, de a vízbeáramlási felület nagyobb. Ezért van az, hogy a finom-homokos rétegeknél egyetlen vízkivételi lehetőségünk a nagy átmérőjű kavicsolt kút készítése. Ez tulajdonképpen a vákuum-kúttal azonos hidraulikát jelent, mivel a vákuum 60-100 cm-es átmérőben hat. Ezért a vákuum-kút 60-100 cm átmérőjű gravitációs kutat helyettesít, és fordítva". „A csápos kút hidraulikailag, hidrológiailag, valamint vízminőségi szempontból a csápok végéig tartó nagy átmérőjű kútnak fogható fel. Vízhozam szempontjából két dolgot kell megkülönböztetnünk: Az egyik, amit a csápos kút képes lenne adni, ha ehhez az utánpótlódása meglenne, a másik a tartósan utánpótlódó vízhozam. Nyilvánvalóan az utóbbira kell méreteznünk. A tévedések és a csápos kutak hozamára vonatkozó túlértékelések onnan eredtek, hogy a rövid idejű próbaszivattyúzások tárolt vizet fogyasztanak, és ezért nagyobb értéket adnak, mint ami az utánpótlódás, a kolmatáció és a vízminőség szempontjából megengedhető lenne". A forráshozamoknak a vízfogyasztás ingadozásához igazítása tetemes nagyságú tározó térfogatot kíván. Tekintettel arra, hogy a tározókra fordított összeg mindenkor magas volt, nem kell különösebb indokolás ahhoz, hogy a felszín alatti víztározás milyen nagy a jelentőségű. A tározásos vízhozam-módosítás elvileg kétféle módon hajtható végre: Az egyik módszer a küszöb-süllyesztéses eljárás: A forrás fakadási magassága, a. forrásküszöb szintje alatt tetemes vastagságú vízvezető réteg helyezkedik el. E vízvezető ré-