Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

5. szám - Szigyártó Zoltán: A továbbfejlesztett Vásárhelyi-terv árvízi vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése

SZIGYÁRTÓ Z.: A továbbfejlesztett VásArhelyi-terv vésztározóinak hasznosítása és üzemeltetése. 3 A lehetséges hasznosítási módok és azok feltételei Mind ezek után pedig lássuk azt, hogy mit is mondhatunk a vésztározók területének a lehetséges hasznosításáról, s e hasznosítási módok feltételeiről. Figyelembe véve a tározók igénybevételének várható kis gyakoriságát — különösen akkor, ha a területük hasznosítására vonatkozó szabályozó rendszer a hasznosítási mód váltására a jelenleginél jobban nem ösztönöz — egyik lehetséges változatként feltétlenül számolni kell azzal, hogy a tározó területének jelenlegi hasznosítási módján a terület birtokosai nem kívánnak változtatni. Elvileg lehetséges azonban az is, hogy a terület hasznosításának módosítása azt jelenti, hogy megszűnik annak mezőgazdasági célú igénybevétele. Végül előfordulhat az, hogy e területen megmarad a mezőgazdasági hasznosítás, s valóban, szó szerint áttérnek egy elárasztásra kevésbé érzékeny hasznosítási módra. Lássuk tehát most e lehetőségek részleteit, s azok műszaki és egyéb feltételeit. Változatlan hasznosítási mód Amennyiben a tározó területének jelenlegi hasznosítási módján a terület birtokosai nem kívánnak változtatni, a jövő a véletlentől és a tulajdonosok kezdeményező képességétől függ. Ha ugyanis úgy adódik, hogy évtizedeken keresztül nem kerül sor a vésztározó igénybevételére, könnyen előfordulhat, hogy terület hasznosítási módját csak azért, mert ott tározó van, később senki sem kívánja megváltoztatni. Vagyis ilyenkor a terület jövője lényegében nem függ attól, hogy azt majd egyszer vésztározóként is igénybe fogják venni. Ha viszont a levonuló magas vizek miatt a tározót véletlenül hamar, pláne viszonylag rövid időn belül többször is feltöltik, s ebből a tulajdonosoknak nagy kára származik, számítani lehet arra, hogy elgondolkodnak a terület további sorsa felöl. Ilyenkor nyújthat aztán számukra segítséget az, ha bizonyos állami kedvezmények igénybevételének feltételei utat mutatnak abban az irányban, hogy a további károk elkerülése érdekében a terület hasznosítását miként is kellene módosítani... A mezőgazdasági hasznosítás megszüntetése Ha a terület mezőgazdasági hasznosítását meg kívánják szüntetni, akkor annak célja csakis az lehet, hogy a tározó területén visszaállítsák az ármentesítés előtti vagy az ahhoz hasonló állapotokat, s ezzel kísérletet tegyenek a környezet ökológiai változatosságának a növelésére. Ennek gyakorlati megoldása aztán kétféle lehet: A területet parlagon hagyva rábízzák a természetre (az egymást követő szárazabb és nedvesebb időjárásra, az aszályos időszakokra és az árvízi elöntésekre) azt, hogy a terület, s annak élővilága miként alakul át. Lehetséges azonban célként tűzni ki azt is, hogy a tározó területén vizes életkörülmények alakuljanak ki. « * * Az első esetben, vagyis ha a területet parlagon hagyják az eredeti vagy ahhoz közeli életközösségek kialakulásához természetesen elengedhetetlen, hogy azt (ahogy az már a vízjárásból adódik) időről időre az árvíz is elöntse; annak ellenére, hogy a tározót természetesen a folyó felől gát zárja el. De magától értetődően az is szükséges, hogy ezek az elöntések ott túlzottan magas vízborítást ne idézzenek elő. Hiszen hajdanában a Tisza menti területek elöntése viszonylag hamar megszűnt amiatt, hogy a vizek az Alföld belseje felé levonultak. Más oldalról pedig a tározó elárasztása csökkenti a rendkívül magas árvizek által okozott károk kivédéséhez szükséges tározóteret. Ilyen esetben tehát a vésztározót olyan szabályozható elzáró szerkezettel kell ellátni, amellyel szabályozni lehet a középvízi mederből kilépő vizeknek a tározóba vezetését; illetve meg lehet akadályozni azt, hogy az árhullám levonulása után, a tározóban jelentős mennyiségű pangó víz maradjon. * * * A második esetben, ha a területen vizes életkörülményeket kívánnak kialakítani, már összetettebb műszaki feladatot kell megoldani. Természetesen most is (akár csak az előző esetben) szükség van arra, hogy a középvízi mederből kilépő árvizekből a területre szabályozott módon vizet lehessen juttatni, s hogy a fölösnek ítélt vizeket az árvíz levonulása után onnan ki lehessen vezetni. Emellett azonban számítani kell arra is, hogy esetenként, nagy szárazságok idején, a területre akkor is vizet kell majd vezetni, ha a folyóból gravitációs úton ez a vízpótlás már nem oldható meg. Ilyen esetben tehát amellett, hogy a vésztározót szabályozható elzáró szerkezettel kell ellátni — annak érdekében, hogy a tározóba árvizek idején, szabályozott módon vizet lehessen vezetni, illetve majd, a magas vizek elmúltával, azt a szükséges mértékig le is lehessen csapolni — jelenlegi feltételeink mellett még szükség van olyan szivattyú kapacitás beépítésére is, amellyel a vízpótlás hosszan tartó szárazság idején, kisvizek mellett is megoldhatóvá válik. Mindez természetesen még mindig nem elég ahhoz, hogy a vésztározóban egy ilyen, a hajdani viszonyokat utánzó ökológiai rendszer kialakulhasson. Ehhez még természetesen az is kell, hogy a terület birtokosainak szándékában is álljon egy ilyen ökológiai rendszer kialakítása; azaz, hogy a birtokosok érdekelve is legyenek abban, hogy a terület eddigi hasznosításáról lemondjanak. Anynyi viszont bizonyos, hogy jelenleg olyan gazdasági ösztönzők még nincsenek, amelyek a tározókban az ottani termelés felhagyására sarkalnának. Sőt érdemben ma még az sincs eldöntve, hogy (az összes következmények figyelembevételével) az állam erre a tulajdonosokat egyáltalán ösztönözni kívánja-e. Éppen ezért az erre illetékesek figyelmébe ajánljuk a következő javaslatokat: - A szükséges vizsgálatok elvégzése útján sürgősen állíttassák össze azokat a részletes szempontokat és követelményeket, amelyek figyelembe vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy egyes tározók területén a jelenlegi termelés felhagyását, s ott az ökológiai viszonyok célszerű megváltoztatását valaha is elő lehessen irányozni. - E szempontok figyelembevételével sürgősen döntsenek arról, hogy egyes, erre alkalmas tározóknál ilyen beavatkozásokra a jövőben egyáltalán sor kerüljön-e. - Ha igen, úgy az előzőek szerint meghatározott szempontok és követelmények betartásával válasszák ki azokat a tározókat, amelyeknél a termelés felhagyására majd sor kell kerüljön.