Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Horváth Ágnes–Fehér Beáta: A komplex monitoring rendszer szerepe az ökológiai vízigény meghatározásában a Kis-Rába vízpótló rendszer területén
48 HIDROLÓGI AI KÖZLÖNY 2005. 85 . ÉVF. 4. SZ. H»fi»ig-főc«itom« Fertő ló Ribc* Sz«je<thcsat_ Keletiig 71 KapuvárJSsártcényi csatorna/" tCardo Répce . KOrt».patak . Vámház-éf összekötő csatorna Rábatimísl határasatoma Kis-Rába Farkasérok Vasútmentlcsatoma Tardoso-csatorria Kmz»g-ér Baftjacsi-tó , Répce-lrapaaztó KSrtsN örapasztó' ÖWItí i csatorna + Nlck duzzasztómű Ráb« folyó /. ábra Forrás: Vízminőségi Kárelhárítási Területi Terv a Fertő tó magyarországi területére, valamint a Hanság főcsatorna és a Rábca folyó győri torkolatáig terjedő vízgyűjtő területére, ÉDUVÍZIG - Győr, 2002 1.2. A terület rövid története A Hanság mocsaras területe már évszázadok óta foglalkoztatta az őseinket. A váltakozó áradásos és apadásos időszakok mindig is befolyásolták az ott élőket, akik próbálták felvenni a harcot a természet furcsa játékával szemben. így lehet az, hogy már a népvándorlás korából is találkozhatunk kezdetleges vízművi beavatkozásokkal. Az igazi változások azonban a XVIII. századtól történtek, amikor először született utasítás a terület lecsapolására. Az első tényleges lépést Esterházy Pál tette meg a Pomogy és Eszterháza közötti töltés megépítésével. Innentől kezdve tervek és munkálatok sokasága indult meg az évtizedek alatt, kisebb-nagyobb sikerrel. A Hanság szabályozott területe közel véglegesen az 1900-as évek közepére alakult ki. Egyes feljegyzések szerint a Hanság területén lévő KisRába csatorna elődje már a középkor középső időszakában is megvolt. Az 1873-ban megalakult Rábaszabályozó Társulat 1885-1895 között jelentős munkákat végzett. Ekkor történt a Kis-Rába vízpótló rendszer mostani szerkezetének megfelelő kialakítása. A vízpótlás biztosítása érdekében jelentős lépést a Nicki duzzasztógát megépítése jelentett 1932-1933 között. 1960-1988 között a jelentős öntözőfejlesztés miatt átépítették a Kis-Rába fó-vízkivételi zsilipet, 29 vízkivételi zsilipet létesítettek a vízszétosztás érdekében, és a Répce, illetve a Rábca egyes szakaszait nagyobb vízszállító kapacitásra építették ki. A legutóbbi nagyobb építési munkálat 1994-ben történt, amikor kicserélték a Nicki gát nyerges szerkezetét tömlős gátszerkezetűvé. 1.3. Vízhasználatok és az ökológiai vízigény A Kis-Rába rendszernek alapvető funkciója a belvízelvezetés és másodlagos funkciója a vízpótlás. A vízhasználat ebben az esetben mezőgazdasági és ökológiai vízhasználatotjelent. A Kis-Rába vízpótló rendszerben a konkrétan előforduló, a mederben hagyandó, továbbvezetendő „természetes eredetűnek látszó" vízhozam biztosítása a feladat. 3 Ezzel elérhető, hogy a mesterségesen létesített csatornák természetesnek tűnjenek, élővíz jellegük fennmaradjon. Azonban felmerül a kérdés, hogy milyen módon állapíthatjuk meg az ökológiai vízigényt. Az is kérdéses, hogy kinek, melyik állami szervezetnek a feladata az ökológiai vízigény megállapítása. Sajnos, ma még az sem teljesen világos, hogy mit is nevezünk ökológiai vízigénynek, és a sok meghatározás közül vajon melyik az, mely teljesen hiteles, s amire támaszkodni lehet. 2. Elérendő cél: az EU Víz Keretirányelv előírásainak megvalósítása „A víz örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni." 4 A vízvédelmet Magyarországon a környezetvédelmi és a vízügyi törvény hasonló módon fogalmazza meg. A környezetvédelmi törvény szerint a vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok medreire és partjaira, és a víztartó képződményekre terjed ki. A vízügyi törvény szerint a vízvédelem kiterjed az olyan vízi munkákra és vízi létesítményekre is, amelyek a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintik. Ez utóbbi tárgykörébe vonja a lakossági és gazdasági vízigények kielégítésének rendszerét és módját. A vízvédelembe beletartozik az egész hidrogeológiai rendszer. 5 Az EU Víz Keretirányelve 2000. december 22-től lépett hatályba. Azóta ezen irányelv alapján kell gondolkodniuk és cselekedniük a vízügyi szakembereknek. A VKI kimondja, hogy Európa álló-, és folyóvizeit 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapotba kell hozni. Ennek érdekében a vízgazdálkodásnak integrálódnia kell az európai energia, közlekedési, mezőgazdasági, halászati, regionális politikába és a turizmusba is. Hiszen ezek összefüggésben vannak egymással, 3 Javaslat a Kis-Rába vízpótló rendszer Üzemeltetési szabályzatának aktualizálására, ÉD VÍZIG - Csorna, 2001 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén (1) 5 Bándi Gyula: Környezetjog, 372. oldal (Osiris Kiadó, Bpest, 2002)
