Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Makfalvi Zoltán: A Székelyföld ásványvizeinek áttekintő bemutatása
34 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. A feláramló széndioxid felszínalatti vizekben való oldódása növeli azoknak a különböző kőzetalkotó ásványokra gyakorolt oldó hatását, nagy mértékben hozzájárulva a Székelyföld szénsavas, helyenként kénes ásványvizeinek keletkezéséhez. A geotermikus kutatások (Veliciu S., 1975) eredményei kimutatták, hogy a vulkáni lánc környéke egyben regionális geotermikus anomália területe is, ahol a geotermikus gradiens értékek 4-5 C°/100 m fölött vannak a 3 C7I00 m-es normál gradienssel szemben. A pozitív gradiens-eltérés oka feltehetően a mélységi magma-tömegek jelenléte, valamint a törésvonal rendszer mentén feláramló termálvíz együttes hatásában keresendő (2. ábra). Közvetett bizonyíték erre a helyi anomáliák és a hévíz előfordulásos körzetek egymásra tevődése (Mákfalvi Z, Péter £., 1980). • TeimóMz etóíachJások - — II rendű lötörésvonak* I rendű fötörésvonalak Neogénós negyedkori vUtarttok 2. ábra. Természetes termálvíz előfordulások és a fő törésvonalak térképvázlata. D. Slavoaca és mtsai nyomán Hargita megye ásványvizei radioaktivitásának vizsgálatából kitűnik 0Szabó A., 1974), hogy a radon tartalmuk alacsony, átlagban 300 pCi/1. Kivételt képez a kristályos palákból eredő borszéki Pierre Curie forrás (7240 pCi/1), valamint a biotitos homokkövekből eredő tusnádfürdői Ilona, Rudi és a Tiszás völgy forrásainak vize (1200-1500 pCi/1). Az ásványvíz előfordulások tárgyalása a Székelyföld tájegységei szerint történik, figyelembe véve az ásványvizek keletkezését és tárolását befolyásoló földtani formációkat és a vízföldtani feltételeket (A.Pricájan, 1972). A Székelyföld nyugati részét alkotó Erdélyi-medencerészre a nátrium-kloridos - konyhasós - vizek jellemzők. Az ásványvizek sótartalma a medenceperem földtani felépítésében résztvevő só-formáció oldásából, valamint a földgázdómokhoz kötödő sós telepvízből származik. A nátrium-kloridos vizek a Persány hegységtől a Maros völgyéig húzódó sávban jelentkeznek. Jelentősebb előfordulások: - a homoródi nátrium-kloridos, szulfátos, hidrogénkarbonátos vizek; - a Nagy és Kis Homoród völgyében, a torton korú sós üledékeket érintő törésvonalak mentén megjelenő sós források (Homoródszentpál, Lövéte); - az erősen tektonizált miocén korú finom homok rétegein keresztül feltörő nátrium-kloridos, kálcium-magnéziumos, jódos, brómos, kénes székelyudverhelyi ásványvízforrások (Sós patak); - a parajdi sótömzs peremén mélyfúrás által feltárt nátrium-kloridos, jódos, brómos 50 C°-os termális ásványvíz; - a sódiapír jelenlétéhez kapcsolódnak a Görgény patak völgyében, valamint Marosvécs és Vaj la közelében megjelenő sós források; - a sódiapírral érintkező szarmata márgák közé ékelődő homokos szintekben tárolt vizekből táplálkozó Alsó Idécs-i sós források; - A Szováta-fürdői Medve tó koncentrált, a heliotermia jelensége által felmelegített sótömzsön keletkezett sós vize. A sóformáció fölött elhelyezkedő földgázdómokhoz kapcsolódnak a Székelykeresztúr meletti Sóskút-fürdőn valamint a Marosszentgyörgyön feltárt nátrium-kloridos, jódos ásványvizek. Az Erdélyi-medencének a mofetta-övezettel érintkező területén, a keletkezési helyükre jellemző nátrium-kloridos vizeknél megjelenik a szénsavas jelleg is. Jellegzetes képviselőik: - a korondi ásványvizek - a Székelyudvarhely meletti Szejke-fÜrdő nátriumkloridos, kénes, szénsavas forrásai. A fürdőn telepített fúrás 180 m mélységből koncentrált sós vizet tárt fel, a fúrásból előtörő gáz összetételében a széndioxid mellett a metán is jelen van. Szentegyháza közelében, a Vargyas patak jobb oldalán az Erdélyi-medence peremi, sós üledékeiből mélyfúrás tárt fel sós ásványvizet, erőteljes szabad széndioxid kitöréssel. A Görgény-Hargita hegység nyugati oldalán előtörő, az Erdélyi-medence üledékeit beborító andezit-agglomerátum-takaróba bevágódó vízfolyások völgyeiben, valamint a Baróti-medencében vegyes típusú nátrium hidrogén-karbonátos, kálcium-magnézium hidrogén-karbonátos vagy kloridos szénsavas ásványvizek vannak jelen. Szénsavas, vegyes típusú nátrium-kálcium-magnézium hidrogén-karbonátos, vasas vizek Homoród-fÜrdő forrásai, a Szentegyházán feltárt ásványvizek, valamint a Vargyas patak völgyében a „Székely-Szeltersz" és a Nádasszék-i források. A Hargita fennsík vulkáni törmelékanyagában tárolt szénsavas kálcium-magnézium hidrogén-karbonátos, vasas vizek jutnak a felszínre a Tolvajos patak mentén, Kiruly-fürdőn, és hasonló vízkémiai jellegű a Szentegyháza közelében végzett geológiai kutatófúrás által feltárt. 24 C°-os ásványvíz is. A Baróti-medence peremi részén szénsavas kálciummagnézium hidrogén-karbonátos vizek törnek fel (UzonHóvízp. 16° Csíkdónfalva 22° Madaras 24° Csíkszereda 22° Zsögöd 16° ^Szentkirály 18° Tusnád 23°
