Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Megulesz Gabriella: A faddi holtág 1996. évi vízgazdálkodás-fejlesztésének tanulmányterve és megvalósulásának hatásai

29 A faddi holtág 1996 evi vízgazdálkodás-fejlesztésének tanulmányterve és megvalósulásának hatásai Megulesz Gabriella Dunaújvárosi Vízi Társulat, 2400. Dunaújváros, Papírgyári út 30. Kivonat: Kulcsszavak: A tanulmány célja egy mintaértékű rehabilitációs program bemutatása. A bemutatandó vízgazdálkodás-fejlesztési elgon­dolás is példája annak, hogy az EU Viz Keretirányelvek célkitűzései a múltban is megvalósíthatók voltak, és hatékony összefogással, az érdekeltek közötti összehangolt munkával a jövőben is megvalósíthatók, holtág-hasznosltás, vízgazdálkodás-fejlesztés. A tiszai és dunai holtágak problémái mindig foglal­koztatták nemcsak a vízügyi szakembereket, de a helyi közösségek, lelkes civil szervezetek és önkormányzatok tagjait is. Birtokunkban van egy kisebb-nagyobb vízfelü­let, amelyhez a település - esetleg kistérség - fejlesztési koncepciói kapcsolhatók: rajtunk múlik, hogyan gazdál­kodunk ezzel az értékkel! Jelen tanulmány célja egy mintaértékű rehabilitációs program bemutatása; kísérjenek el tehát Tolna megyébe, ahol a Fadd-Tolna-Bogyiszlói holtágrendszer található ­a gemenci erdő szomszédságában. 1. A holtág-rendszer kialakulása (felső szakszán Csámpai-patak) a faddi zsilipen keresztül vezeti a holtágba. A főcsatornát tápláló vízfolyások: Na­sica-csatoma, Sólymos-ér, Dunaszentgyörgyi-mellékcsa­toma és a Pörös-patak. A vízgyűjtő terület északi részén található tórendszer (Biritói-halastavak) vízpótlása a Csámpai-patak forrásainak elapadása miatt megoldatlan. A holtág déli részén, a Fadd-Dombori üdülőtelepen kialakítottak egy nemzetközi szintű kajak-kenu verseny­pályát. Az üdülési-sportolási célú vízhasználat kb. 5 km­en jelentős. A felső szakaszon horgásztevékenység fo­lyik. A térség legnagyobb ipari létesítménye a paksi a­tomerőmű, melyet a Paksi Atomerőmű Rt. üzemeltet. „Nem lévén a Duna szabályozva, sokszor igen sok kárt csinál, s a hajózást is akadályozza... Egyébiránt a kir. vízépítő főkormányszék befolyásánál fogva, már sok folyóvizünk szabályoztatott, de csak részenként. A nem­zet és a kormány egyetértésével valahára már a Duna és a Tisza szabályozása is munkába fog vétetni..." olvasha­tó a Magyarország általános statistikája című kiadvány­ban (szerk.: Vahot Imre) 1846-ból. Az akkori gazdasági és politikai prioritásoknak megfelelően - mint a termő­földek nyerése, nagyvizek levonulásának gyorsítása és hajózás - a szabályozási munkák már korábban megkez­dődtek, Paks-Drávtorok között a túlfejlett kanyarok átvá­gása részben bekövetkezett, Paks-Baja között a medret majdnem teljesen kiegyenesítették. Az 1800-as évek vé­gén egy 7 km-es átvágással kezdetét vette a Fadd-Tolna­Bogyiszlói mentett oldali holtágrendszer új fejlődési sza­kasza. A bogyiszlói átvágás vezérárka igen gyorsan a­nyamederré fejlődött, sőt néhány évtized alatt sok helyen 600 m-nél szélesebb lett. A kiszélesedésnek T-művek beépítésével próbáltak gátat szabni. A holtágakban a sekély tavakéhoz hasonló feltöltődési folyamat indult meg. A területet magára hagyva, megfe­lelő tápanyagmennyiség és hőmérsékleti tényezők hatá­sára az algatevékenység felerősödött, megkezdődött a feltöltődési folyamat. 2. Földrajzi helyzet A faddi holtág a holtágrendszer északi tagja, a Duna jobb partján, a 400+950 tkm szelvénynél található. Az I. rendű árvédelmi töltéstől indul, majd Fadd község hatá­rában horonyfejű visszafordulással folytatódik, a Dunát azonban nem éri el. Az északi, úgynevezett Bóvári-ág u­gyanis feltöltődött. A kb. 2,4 km 2 vízfelület régi-Duna töltésekkel határolt hullámtere mezőgazdasági, üdülési és természetvédelmi hasznosítású. A Paks-Faddi belvízöblözet felszíni képződményei a holocén, pleisztocén időszakban kialakult homokos-ka­vicsos képződmények- Alattuk nagy kiterjedésben meg­található a Duna hordalékanyaga. A térségben időszako­san összegyűlő káros vizeket a Paks-Faddi főcsatorna /. ábra. A terület helyszínrajza 3. Vízkészletek A holtágban tározott vízmennyiség közepes vízállásnál 5,5 millió m\ vízmélysége 0,5-3,5 m között változik. A víz­készlet változását leginkább a vízmérleg elemeinek vizsgá­latával követhetjük. A faddi Holt-Duna vízjárási viszonyait mértékadóan a talajvízszint ingadozása befolyásolja. A fel­szín alatti táplálás megközelítőleg 0,175 rn'/s. Az 1995-ös állapotok szerint a maximális 160 cm-es üzemvízszint a Dombori térségében biztosított szivornyás betápláláshoz, a minimális üzemvízszint a fürdőzési igények kielégítéséhez igazodik. A felszíni táplálás másik eleme az akkor idősza­kos jellegű Paks-Faddi főcsatorna. A 80-as évek csapadék­hiányos időszaka kedvezőtlenül befolyásolta a holtág vízmi­nőségi jellemzőit. A vízhiányt elősegítő tényezők között a párolgás és az elfolyás mellett fokozódott az öntözés célú vízigény, valamint a Tolnai-holtág vízpótlási igénye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom