Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Nagy Zsuzsanna–Bardóczyné Székely Emőke: Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarországon és Csehországban

NAGY ZS. - BARDÓCZYNÉ SZÉKELY E : Az EU VK1 ajánlásainak megfelelő törekvések 27 gezték e területek talajcsövezését, ami együtt járt a patak radikális kiegyenesítésével, betonmederbe szorításával, és medrének mintegy 120-180 centiméterrel való mélyítésével. Az 1982-84-es szabályozás következtében így 3,13 fkm került átalakításra (egy időben a mezőgazdasági területek drénezésével). Mindez nemcsak a hidrológiai viszonyok megváltozását eredményezte, hanem magával vonta a természetes, bennszülött fajok eltűnését, a növényzet degradációját, a biodiverzitás csökkenését, és sok más, visszafordíthatatlannak tűnő változást. 1. kép. Az esettanulmány földrajzi elhelyezkedése (Csehország déli területén) 2. kép. A Blansky Erdő Tájvédelmi Terület, PLA (Cesky Krumlov tartomány északi részén) 1994-ben a Blansky Erdő PLA vezetősége megkezdte a Borová-patak vízgyűjtő revitalizációjának előkészületeit, hogy a további romlásnak elejét vegyék. Az előkészületi munka hatalmas tanulmány elkészítését jelentette, mely magába foglalta a vízgyűjtő geológiai, hidrogeológiai, hidrobiológiái, entomológiai, zoológiai, botanikai és széleskörű tájképi felmérését. A legjobb eredmény elérése érdekében a Blansky Erdő PLA együttműködött a prágai TGM Hidrológiai Intézet két tervezőjével, dr. ing. V. Matouäekkel és ing. Aleä Havlikkal, melynek eredménye egy eddig nem hagyományos revitalizáció-koncepció lett, meghozva az 1996-os „Legjobb ökológiai Projekt"-nek járó díjat. A Borová-patak különleges revitalizáción ment keresztül: teljesen új, a természetesen meanderező vonalvezetést követ most a meder, mélységét jelentékeny mértékben csökkentették, a méretezés Q = 1 %-ra történt, és a szakaszhossz, több mint az eredeti negyedével növekedett. A legeltetett területen az itató vályúkat és a vízelvezető árkok egy részét betömték és füvesítették, másik részükből kisebb vizes élőhelyeket alakítottak ki. A forrás menti területektől eltekintve a drén-rendszert meghagyták, és a patak új vonalvezetéséhez a gyűjtő-drén végpontja minden esetben csatlakozik. A meder fenékesése nagy változatosságot mutat, A beavatkozás teljes szakaszában sehol nem használtak mesterséges megerősítést, beton, vagy tégla-burkolatot (Flaiar, 2001). A revitalizáció részeként nagyszámú különböző méretű és korú fákat ültettek, felhasználva a környező területek természetes vegetációját. Nemcsak faiskolai csemetéket használtak, hanem a környező területekről ültettek át növény-anyagot. A fák többsége enyves éger (Alnus glutinosa), de hamvas éger (Alnus incana), zelince-meggy (Padus avium), és törékeny füz (Salix fragilis) is igen szép számban került telepítésre. A cserje-szintbe kecskefííz (Salix caprea), füles fííz (Salix aurita) és kosárfonó fííz (Salix cinerea) került. Két helyen magas kőrisből (Fraxinus excelsior), vadcseresznyéből (Cerasus avium) és kocsányos tölgyből (Quercus robur) álló növénycsoportot hoztak létre. Megjegyzendő, hogy a növények kiültetésére vonatkozóan csak faj lista készült, pontos kiültetési terv nem. A bemutatott példa Csehországban az első komplex patak-revitalizáció, melyben megjelenik a vízgyűjtőben való gondolkodás. A tervezési, kivitelezési korábbi tapasztalatok hiánya természetesen okozott megoldandó problémákat, például néhány szakaszt újra kellett tervezni. Annak ellenére, hogy a földtulajdonosok, a helyi lakosok, sőt még a helyi vízgazdálkodási társulat, valamint a minisztérium nem érezte teljesen magáénak az ügyet (évente kellett újra pályázni a támogatásért, s a már megnyert támogatást is visszatartották), a Blansky Erdő PLA dolgozóinak kitartó és lelkes munkája sokat segített a teljes projekt befejezésében. A munkálat állami és magántulajdonú területek 1:1 arányú cseréjével történt, viszont ahol a területek értéke magasabb volt, ott az állam kompenzációt fizetett. A revitalizáció teljes költségvetése 7,66 millió cseh koronát tett ki (2 .táblázat). 2. táblázat A Borová-patak revitalizációjával összefüggő kiadások és bevételek (FlaSar, 2001). Tudományos tanulmány 100 000 Kő Projekt dokumentáció (terepfelméréssel együtt) 375 000 KC Uj helyrajzi térképek készítése 327 000 Ki Kapcsolódó tevékenységek (tervezések felügyelete, szerződés előkészítés, stb.) 206 000 KC Területek megszerzése 130 000 KC Tájrehabilitáció (faültetés, eltekintve a meder-rekonstrukciótól, stb.) 670 000 KC Építési költségek (a teljes 3,307 km szakasznak) 5 852 000 KC A "Folyóvlz-revitalizációs keretprogram"-ból nyert teljes támogatás 6 890 000 KC A"Tájrehabilitációs program"-ból nyert teljes támog 670 000 KC Más támogatásból megszerzett összeg 100 000 KC összesen 7 660 000 KC A mintegy 3,3 km-en belül revitalizált és renaturalizált szakaszok egyaránt megtalálhatók. A renaturalizált egységekben (350 m + 50 m) a betonmedret meghagyták épp úgy, mint az eredeti növényzet egy részét, és kisebbnagyobb köveket helyeztek el, az aljzatra pedig kavicsot szórtak. Az eredeti elképzelés szerint a teljes hosszon revitalizációról lett volna szó, de az egyes szakaszok mellett földtulajdonnal rendelkező gazdák nem járultak hozzá, hogy a területükön munkálatok folyjanak, így ott a medret kompromisszumként csak renaturalizálták. Fontosnak tartották az elvégzett munka monitorozását. Ebből kiemelnénk az halfanunisztikai vizsgálatot, melyből az első 2003. október 2-án és 3-án történt meg.