Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Nagy Zsuzsanna–Bardóczyné Székely Emőke: Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarországon és Csehországban

NAGY ZS. - BARDÓCZYNÉ SZÉKELY E.: Az EU VKI ajánlásainak megfelelő törekvések 25 sok esetben monitoring rendszer kiépítése nélkül készülnek, pedig ez a tervezés elkészülte után komoly értékelés alapját jelenthetné. Fontos adatbázisok birtokában vannak a civil szervezetek, ahogy ezt a 2004-ben megrendezett, Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozójának Kis Vízfolyás Szekciója is bizonyította. A felsőoktatási intézmények PhD hallgatóinak munkája (BGME, NYME, Budapesti Corvinus Egyetem, SZIE) esetében pl a Galga-patak, Aranybánya-patak, Mogyoródipatak, a Felső-Tisza belvízcsatornái, Hosszúréti-patak, Rák-patak kisvízfolyásokat érinti. 5. Az ökológiailag kiváló állapotú patak természetes szakaszai kezelést ritkán igényelnek, a többi szakasz viszont általában az EU-VKI szellemének megfelelően természet-közeli kezelést, idegen fordításból idézve vízgondozást igényel. 4. A környezeti célállapot elérésének folyamata Magyarországon Az EU-VKI határidőrendszerét tekintve 2015-ig kell vizeinket jó ökológiai állapotba hozni. Ez folyamat, amelynek lépései a következők: - kutatás, állapotfelmérés, kategorizálás - tervezés - megvalósítás - karbantartás-monitoring Értelemszerűen az egyes lépcsők megvalósítási igénye a patak állapotától függ. 4.1. Kutatás Az adatbázisok, amelyek a mai magyar gyakorlatban fellelhetőek, kis vízfolyások vonatkozásában több szintűek, és több helyen találhatók. Ez alól kivétel a használható vizáilás-vízhozam adatsor, amely többnyire hiányzik, és jelentőségét nem is eléggé hangsúlyozzák. Az adatsorok kutatóintézetek és egyetemek, hatóságok és környezetvédelemmel-vízgazdálkodással foglalkozó cégek, önkormányzatok, civil szervezetek és egyéb (pl. iskolák) adatait jelentik. A kutatási tanulmányok készítői többnyire az adatbázisokat kezelő, fenti körből kerülnek ki. Pénzforrásaikat általában önkormányzati megbízásokból, vagy pályázat útján szerzik. Vízgyűjtőterületi szövetség, vízgyűjtőgazdálkodási terv hiányában az egyes tanulmányok elszigeteltek, így nem tudnak a következő lépcső, a tervezés alapjai lenni. A kutatási tanulmányok készítői szakmák szerinti csoportosításban. Azt már valamennyi kutatás felismerte, hogy az EU-VKI feladatai interdiszciplináris együttműködést igényelnek, de ennek módszere még nincs eléggé kidolgozva. Ezt tükrözte az egyébként igen magas színvonalú Tihanyi Hidrobiológus Napok is, melynek egyik kiemelt témaköre a kisvízfolyások vizsgálata volt (2004. október). A víztest tipizálásban és állapotfelmérésben mindenképpen szükséges a kémiai, biológia, ökológia szakembereinek együttes munkálkodása, a protokoll megalkotása. Bizonyította ezt a Tihanyi Hidrobiológus Napok keretében megrendezett konferencia, mely a kisvízfolyások terén hozott sok új információt. Az Első Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia (Sopron, 2002), az ,/í táj változásai a Kárpát-medencében" konferenciasorozat (legutóbbi: 2004, Szarvas), az Első Magyar Tájökológiai Konferencia (Szirák, 2004) is rámutatott arra, hogy a patak-kutatások igénylik a természetföldrajz, tájépítész, tájökológus vonal erősítését. Az interdiszciplináris együttműködés legidőigényesebb, de legeredményesebb része a közös terepi munka. A már említett soproni Rák-patak kutatásánál például a halászgéppel történő halfaunisztikai vizsgálat negatív eredményét a jelenlévő hidrológus az előző évi kiszáradással, a vízépítő-mérnök a műtárgyak ökológiai gát hatásával azonnal meg tudta magyarázni. A halfaunisztikai vizsgálat során az elektromos halászgéppel végzett mintavételnél került elő viszont a hagyományos vizsgálattal eddig nem talált kövirák. Az eredmény bizonyította, hogy az ökológiai folyosó kiszáradása ellenére ez az élőlényfaj vagy átvészelte a patak előző évi vízhiányát a nedves foltokban, vagy visszatelepült, mivel bizonyos műtárgyak a rákok számára átjárhatóbbak lehetnek, míg ez a halakról viszont nem mondható el. Az említett példából is jól kitűnik, hogy a kutatás kötelező eleme kell, hogy legyen tehát a közös terepmunka. 4.2. Tervezés A hazai revitalizációk, renaturalizációk tervezése szintén az EU-VKI-re hivatkozva indul el. Nem bocsátkozunk a tervezési lépcsők ismertetésébe, de a jelenlegi gyakorlat szerint itt van esély a szakmák interdiszciplináris együttműködésének kikövetelésére az engedélyezési eljárás során. Ha ugyanis a tervező létesítési engedély megszerzése céljából revitalizációs tervet ad be, a VIFE, miután ismeri a téma komplexitását, a törvény szerint biológus, ökológus, vízépítő-mérnök stb. szakértői véleményét kéri a kijelölt hatóságtól. Tehát, ha a terv nem az EU VKI szellemében készült, nem fog engedélyt kapni. Célszerű lenne, ha az engedélyezési eljárások szakértői szorosabb kapcsolatban állnának az előbbiekben leírt kutató-csoportokkal, így könnyebbé válna a szakvélemények elkészítése. Tudomásunk szerint néhány patakszakasz revitalizációs terve már eljutott a létesítési engedélyes terv állapotáig. 4.3. Megvalósítás E tekintetben a helyzet egyszerű, ti. hazánkban teljes patak-, sőt hosszabb patakszakasz revitalizációra még nem került sor. Lokálisan egy-egy műtárgy, vagy környezetének természet-közelibbé tételével azonban már találkozhattunk. 4.4. Karbantartás, vízgondozás. Az EU VKI-ból következő teendők hazánkban legelhanyagoltabbak. A revitalizációs tervek sok esetben nem tartalmazzák a kötelező monitoring rendszer elemeit, és nem hívják fel a figyelmet arra, hogy a patak a revitalizáció megvalósítása után fokozottabb, sokszor élőmunka igényesebb, és drágább karbantartást igényel. Éppen ezért nagyon célszerű, hogy a kutatás és tervezés állapotában a patak leendő kezelőjével egyeztetés történjék, hiszen a reá váró feladatokat ismernie kell. Csak ez esetben tud megfelelni annak a követelménynek, hogy a „vízgondozó" szerepét is be tudja tölteni. Jogszabályi szinten is javasoljuk, hogy a hasonló tervek jogszabályban rögzített kötelező eleme legyen a kezelővel egyeztetett karbantartási feladatok leírása, valamint a monitoring felállítására és működtetésére vonatkozó fejezet.