Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

4. szám - Tanulmányok, ismertetések: - Nagy Zsuzsanna–Bardóczyné Székely Emőke: Az EU-VKI ajánlásainak megfelelő törekvések a kisvízfolyások állapotának javítására Magyarországon és Csehországban

NAGY ZS. - BARDÓCZYNÉ SZÉKELY E.: Az EU VKI ajánlásainak megfelelő törekvések 25 sok esetben monitoring rendszer kiépítése nélkül készül­nek, pedig ez a tervezés elkészülte után komoly értékelés alapját jelenthetné. Fontos adatbázisok birtokában van­nak a civil szervezetek, ahogy ezt a 2004-ben megrende­zett, Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozójának Kis Vízfolyás Szekciója is bizonyította. A felsőoktatási intézmények PhD hallgatóinak munkája (B­GME, NYME, Budapesti Corvinus Egyetem, SZIE) ese­tében pl a Galga-patak, Aranybánya-patak, Mogyoródi­patak, a Felső-Tisza belvízcsatornái, Hosszúréti-patak, Rák-patak kisvízfolyásokat érinti. 5. Az ökológiailag kiváló állapotú patak természetes szakaszai kezelést ritkán igényelnek, a többi szakasz vi­szont általában az EU-VKI szellemének megfelelően ter­mészet-közeli kezelést, idegen fordításból idézve vízgon­dozást igényel. 4. A környezeti célállapot elérésének folyamata Ma­gyarországon Az EU-VKI határidőrendszerét tekintve 2015-ig kell vizeinket jó ökológiai állapotba hozni. Ez folyamat, a­melynek lépései a következők: - kutatás, állapotfelmérés, kategorizálás - tervezés - megvalósítás - karbantartás-monitoring Értelemszerűen az egyes lépcsők megvalósítási igé­nye a patak állapotától függ. 4.1. Kutatás Az adatbázisok, amelyek a mai magyar gyakorlatban fellelhetőek, kis vízfolyások vonatkozásában több szintű­ek, és több helyen találhatók. Ez alól kivétel a használha­tó vizáilás-vízhozam adatsor, amely többnyire hiányzik, és jelentőségét nem is eléggé hangsúlyozzák. Az adatso­rok kutatóintézetek és egyetemek, hatóságok és környe­zetvédelemmel-vízgazdálkodással foglalkozó cégek, ön­kormányzatok, civil szervezetek és egyéb (pl. iskolák) a­datait jelentik. A kutatási tanulmányok készítői többnyire az adat­bázisokat kezelő, fenti körből kerülnek ki. Pénzforrásai­kat általában önkormányzati megbízásokból, vagy pályá­zat útján szerzik. Vízgyűjtőterületi szövetség, vízgyűjtő­gazdálkodási terv hiányában az egyes tanulmányok elszi­geteltek, így nem tudnak a következő lépcső, a tervezés alapjai lenni. A kutatási tanulmányok készítői szakmák szerinti csoportosításban. Azt már valamennyi kutatás felismer­te, hogy az EU-VKI feladatai interdiszciplináris együtt­működést igényelnek, de ennek módszere még nincs e­léggé kidolgozva. Ezt tükrözte az egyébként igen magas színvonalú Tihanyi Hidrobiológus Napok is, melynek e­gyik kiemelt témaköre a kisvízfolyások vizsgálata volt (2004. október). A víztest tipizálásban és állapotfelmérésben minden­képpen szükséges a kémiai, biológia, ökológia szakem­bereinek együttes munkálkodása, a protokoll megalkotá­sa. Bizonyította ezt a Tihanyi Hidrobiológus Napok kere­tében megrendezett konferencia, mely a kisvízfolyások terén hozott sok új információt. Az Első Magyar Termé­szetvédelmi Biológia Konferencia (Sopron, 2002), az ,/í táj változásai a Kárpát-medencében" konferenciasorozat (legutóbbi: 2004, Szarvas), az Első Magyar Tájökológiai Konferencia (Szirák, 2004) is rámutatott arra, hogy a pa­tak-kutatások igénylik a természetföldrajz, tájépítész, táj­ökológus vonal erősítését. Az interdiszciplináris együttműködés legidőigénye­sebb, de legeredményesebb része a közös terepi munka. A már említett soproni Rák-patak kutatásánál például a halászgéppel történő halfaunisztikai vizsgálat negatív e­redményét a jelenlévő hidrológus az előző évi kiszára­dással, a vízépítő-mérnök a műtárgyak ökológiai gát ha­tásával azonnal meg tudta magyarázni. A halfaunisztikai vizsgálat során az elektromos halászgéppel végzett min­tavételnél került elő viszont a hagyományos vizsgálattal eddig nem talált kövirák. Az eredmény bizonyította, hogy az ökológiai folyosó kiszáradása ellenére ez az élő­lényfaj vagy átvészelte a patak előző évi vízhiányát a nedves foltokban, vagy visszatelepült, mivel bizonyos műtárgyak a rákok számára átjárhatóbbak lehetnek, míg ez a halakról viszont nem mondható el. Az említett pél­dából is jól kitűnik, hogy a kutatás kötelező eleme kell, hogy legyen tehát a közös terepmunka. 4.2. Tervezés A hazai revitalizációk, renaturalizációk tervezése szintén az EU-VKI-re hivatkozva indul el. Nem bocsát­kozunk a tervezési lépcsők ismertetésébe, de a jelenlegi gyakorlat szerint itt van esély a szakmák interdiszcipli­náris együttműködésének kikövetelésére az engedélyezé­si eljárás során. Ha ugyanis a tervező létesítési engedély megszerzése céljából revitalizációs tervet ad be, a VIFE, miután ismeri a téma komplexitását, a törvény szerint bi­ológus, ökológus, vízépítő-mérnök stb. szakértői vélemé­nyét kéri a kijelölt hatóságtól. Tehát, ha a terv nem az EU VKI szellemében készült, nem fog engedélyt kapni. Célszerű lenne, ha az engedélyezési eljárások szakértői szorosabb kapcsolatban állnának az előbbiekben leírt ku­tató-csoportokkal, így könnyebbé válna a szakvélemé­nyek elkészítése. Tudomásunk szerint néhány pataksza­kasz revitalizációs terve már eljutott a létesítési engedé­lyes terv állapotáig. 4.3. Megvalósítás E tekintetben a helyzet egyszerű, ti. hazánkban teljes patak-, sőt hosszabb patakszakasz revitalizációra még nem került sor. Lokálisan egy-egy műtárgy, vagy kör­nyezetének természet-közelibbé tételével azonban már találkozhattunk. 4.4. Karbantartás, vízgondozás. Az EU VKI-ból következő teendők hazánkban legel­hanyagoltabbak. A revitalizációs tervek sok esetben nem tartalmazzák a kötelező monitoring rendszer elemeit, és nem hívják fel a figyelmet arra, hogy a patak a revitali­záció megvalósítása után fokozottabb, sokszor élőmunka igényesebb, és drágább karbantartást igényel. Éppen e­zért nagyon célszerű, hogy a kutatás és tervezés állapotá­ban a patak leendő kezelőjével egyeztetés történjék, hi­szen a reá váró feladatokat ismernie kell. Csak ez eset­ben tud megfelelni annak a követelménynek, hogy a „vízgondozó" szerepét is be tudja tölteni. Jogszabályi szinten is javasoljuk, hogy a hasonló tervek jogszabály­ban rögzített kötelező eleme legyen a kezelővel egyezte­tett karbantartási feladatok leírása, valamint a monitoring felállítására és működtetésére vonatkozó fejezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom