Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
4. szám - Emlékezés Károlyi Zoltán születésének századik évfordulója alkalmából: - Szesztay Károly: Dr. Károlyi Zoltánra emlékezve
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2005. 85. ÉVF. 4. SZ. Dr. Károlyi Zoltánra emlékezve: Segédlet az árvízvédelem alapadatainak hossz-szelvénybeli együttlátásához Szesztay Károly 1028. Budapest, Kőrózsa u. 21. Kivonat: E rövid visszaemlékezés a száz éve született dr. Károlyi Zoltánnak és a visszaemlékezés szerzőjének 1955-56-ban befejezett közös munkája, a „Töltésezett folyóink mértékadó árvízszintjei" c. kiadvány elkészültének, és annak alkalmazásában fontossá vált meggondolásoknak egyes részleteit idézi 2005. márciusában.. Kulcsszavak: Károlyi Zoltán, vízügyi történelem. Román határ — 333 360 <OB tO! t T^r TT Alaps/k-LM LKVmagassága mA.f. Folyam km % z «t M to «2 _J O -Ul «2 CO 3 >• o -Ltf <_> to o no 1. ábra. Példa a szomszédos vízmércék összetartozó vízállásainak és az árvízvédelmi alapadatoknak hossz-szelvény szerű ábrázolására a Körösök vízrendszerében (A szerkesztés részleteiről lásd: Vízügyi Közlemények, 1961. évi 2. füzet, 249-294. old.) 10 Töltéskorona Dr. Károlyi Zoltán 1954. őszétől haláláig, 1966. február 10 -éig Budapesten élt és dolgozott: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársaként. Munkahelye ebben az időben az intézmény Rákóczi út 41. sz. alatti épületének szúk hivatali helyisége volt. Következzék a továbbiakban az akkori munkatárs, dr. Szesztay Károly emlékezése: Viszonylag rövid időre (mintegy 8 hónapra) kapcsolódott össze szakmai életutunk, de ez számomra mégis sorsformálóan jelentős volt. Károlyi Zoltán mögött 1955-1956-ban már mintegy három évtizednyi gazdag és sokrétű élettapasztalat állott, én akkoriban indultam el szakmai pályámon. VITUKl-beli osztályvezetőnk, Lászlóffy Woldemár, bizonyára nem véletlenül „zárt össze" kettőnket egy viszonylag szűk hivatali szobába, és adott egymáséhoz szorosan kapcsolódó „témafelelősi" feladatot. Zoltán bátyám folyóink mértékadó árvízszintjének felülvizsgálatát végezte, nekem a levonuló árhullámok tetőzési szintjének előrejelzésében alkalmazott módszerek továbbfejlesztése volt a feladatom. Kutatási-fejlesztési feladataink szűkebb tárgyköréből kiinduló, de attól esetenként meglehetősen messzire elkalandozó beszélgetéseink számomra új szempontokat és indítékokat adtak az elméleti ismeretek és a gyakorlati elvárások „közös nevezőjének" keresésében mind az árvíz-kérdés keretei között, mind később, a víz természetbeni szerepének csodálatos egysége és társadalmi szerepének nagymértékű informatikai és intézményi megosztottsága között feszülő ellentmondás feloldásának lehetőségeit keresve. Mintegy fél évszázaddal ezelőtti beszélgetéseink egyik időtállónak ígérkező közös eredménye az árvízvédelem alapadatainak a hossz-szelvénybeli együttlátásához készült, 1. ábra szerinti segédlet. Ezt Károlyi Zoltán a „Töltésezett folyóink mértékadó árvízszintjer című, 1957. évi VITUKI kiadványban alkalmazta, én pedig a Dunára, a Tiszára és a főbb mellékfolyókra kidolgozott árvízi előrejelzésekben a vízmérce állomások közötti mederszakaszokon épült műtárgyakra, és - árvízi elöntések esetén - a lokalizációs feladatokban a gyors tájékozódás megkönnyítésére tudtam felhasználni, illetve javasolni Arvedel/ni készültségi fokok Töltésláb Partéi