Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Molnár Béla–Jenei Mária: A Duna–Tisza közi hátság talja- és felszíni vizek éves hidrodinamikai és hidrokémiai változásai. I.

MOLNÁR B. - JENEI M.: A Duna-Tisza közi hátsági talaj- és felszíni vizek .. 59 Részletezéstől eltekintve a 2. táblázat adatai alapján látható, hogy az adatok a csolyóspálosi gödörnél lényegesen kisebbek. Az összsó-mennyiség a szappanosszéki és a csolyóspálosi kút adataihoz hasonló. A csólyospálostól D-re az út melletti árok (D-l) is, mint korábban bemutattuk, karbonátiszapot tárt fel. Az itteni víz legkisebb 3°C hőmérsékletét november 7-én és december 30-án, a legnagyobbat pedig 25°C-kal július 25-én mértük. A léghőmérséklet ugyanezen időpontokban 4-5°C, illetve 24°C volt. A pH érték minimuma december 30-án 7,35, maximuma június 23-án 9,48 volt. A különbség, mint látjuk, igen jelentős. Ugyanez a redox-potenciálra is vonatkozik, mert április 22-én -20, ill. június 23-án -145 értéket mutatott. Az összsó-mennyiségben még az eddigieknél is nagyobb ingadozás volt, mert április 22-én mindössze 288 mg/l volt, viszont október 12-én elérte az 1322,4 mg/l-t (2. táblázat). Látható tehát, hogy ezeknél a felszíni vizeknél a külső hatásokra, elsősorban a csapadékra visszavezethetően igen jelentős eltérések vannak. Megjegyezhető, hogy az itteni vizekből ma már nem öntöznek. Figyelmeztető azonban, hogy más helyeken, ahol a hasonló gödrökből ma is történik öntözés, az innen származó víz a talaj szikesedését segítheti elő. A vízmegfigyelő kutak és pontok vizének vizsgálatát tovább folytatjuk. A vizsgálatok a teljes kation és anion tartalom meghatározására terjednek ki, s összefüggést keresünk a víz kémiai összetétele és a karbonát-képződés között. 6. Összefoglalás 1. A vizsgált területen belül a talajvizek viszonylag magasan helyezkednek el. 2. A Duna-Tisza közi hátsági talajvizek éves geokémiai változásai igen jelentősek 3. A hátsági felszíni nyílt vizekben ezek a változások 4. A talajvizeknél a változásokat a kapilláris vízemelkedés okozta párolgás hozza létre. 5. A felszíni vizeknél a nyári és a téli geokémiai összetételbeli különbségeket az erős evaporáció idézi elő. 6. A vizek pH értéke és összsó-tartalma mind a talajvizeknél, mind a felszíni vizeknél területenként igen jelentős különbségeket mutat, amely helyi, többek közt morfológiai különbségek okozta vízszivárgásokra vezethető vissza. 7. Néhány esetben olyan jelentős összsó-mennyiséget észleltünk, mely az ismert legsósabb tavak vizéhez hasonló. 8. A ródliszéki talajvíz jelentős sótartalma a sertés-hígtrágyázásra is felhívhatja a figyelmet. 9. A felszíni vizekből történő öntözés a talaj szikesedését okozhatja. A dolgozat az OTKA T-042920 nyilvántartási számú kutatási téma támogatásával készült. Irodalom Kuti L. 1981, 1986, 1989, 1991: Az Alföld földtani atlasza: Kecskemét, Dabas, Dunaújváros-Izsák, Kiskunhalas. Magyar Állami Földtani Intézet kiadása Molnár B. 1980: Hiperszalin dolomitképződés a Duna-Tisza közén. Földtani Közlöny 110 1. pp. 45-64 Molnár B.- M. Murvai I. 1976: A Kiskunsági Nemzeti Park fülöpházi szikes tavainak kialakulása és földtani története. Hidrológiai Közlöny 56. 2. pp. 67-77. Pálfai /. 1996: A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái és megoldásuk lehetséges útjai. Vízügyi Közlemények 77. évf. I. pp. 145-163. Rónai A. 1956: A magyar medencék talajvize. MAFI Evkönyve 46. I. Tóth J. 1963: A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basisns. Journal of GeophisicaI Recearch. 68. pp 4795-4812. Tóth J. 1971 Groundwater discharce: A common generation of diverse geological and morphologic phenomena Bullentin of the International ofStientific Hydrology, XVI. 1 3. Edmonton, pp. 7-24. A kézirat beérkezett: 2005 február 11-én még jelentősebbek. Changes in the dynamics and chemistry of the surficial and ground waters in the area of the Danube-Tisza Interfluve Molnár, B. - Jenei, M. Abstract: The central part of the Danube-Tisza Interfluve forms a ridge elevated 40-50 m above the valleys of the river Tisza and the river Danube, primarily covered by wind-blown sands. Five groundwater monitoring wells have been established in the area with an additional three surficial water observation points. The sites and the wells were sampled monthly in the year of 2004 for chemical analysis, plus the water levels in the wells were also recorded According to our findings, the groundwaters in the area are found in a relatively elevated position displaying significant annual transformations regarding their chemical composition. The differences between the recorded summer and winter values for the surficial waters are even more accentuated Evaporation related to capillary ascension seems to be the major factor yielding alterations in the groundwaters. The recorded pH, as well as the amount of total dissolved salts in the waters display large deviations from place to place in the area, attributable to infiltration and seepage caused by differences in the morphology. In some places the recorded total dissolved salt values were comparable to the values experienced in some of the most wellknown salt lakes of the world. Thus the utilization of these waters in irrigation may result in alkalization of the area. The use of liquid pork manure may also result in an increase of the dissolved salt content in certain places. Key words: ground water measuring, hydrogeochemical research. MOLNÁR BÉLA JENEI MÁRIA a földtudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke egyetemi tanára, oki. geográfus, a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén PhD doktorandusz.