Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Kertai István–Farkas Péter: Hozzászólás Balogh Edina: „Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs–Tokaj közötti Tiszán” c., folyóiratunk 2005. évf. 2. számában megjelent cikkéhez - Balogh Edina: Válasz dr. Kertai István és Farkas Péter hozzászólására

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. Hozzászólás Balogh Edina: „Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a TiszabecsTokaj közötti Tiszán" c., folyóiratunk 2005. évi 2. számában megjelent cikkéhez Kertai István - Farkas Péter VIZITERV Consult Kft., 1149. Budapest, Kövér Lajos u. 13. Balogh Edina, cikkében a Felső-Tisza árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozó „reálisan számításba vehető alternatívákra" kísérel meg gazdasági elemzést végezni, „az egyes változatok gazdasági hatékonyságának összehasonlítása céljából." A gazdasági hatékonyság elemzését pedig „az egyes árvédekezési alternatívákhoz tartozó költségek, valamint az árvíznek kitett területek esetleges elöntéséből keletkező károk meghatározásával" kívánta elvégezni. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kapcsán, a terv tartalmára és előirányzott költségeire vonatkozóan, többször hivatkozik a VÍZITERV Consult Kft. által készített tanulmányra (VÍZITERV 2001). Tekintettel arra, hogy mind a műszaki tartalomra, mind a költségekre vonatkozóan jelentős eltérést találunk a cikkben szereplő adatok és a tanulmányunkban szereplő adatok között, némi pontosítást tartunk szükségesnek. A Szerző a cikk első pontjában megjegyzi (helyesen), hogy a Vásárhelyi-terv műszaki koncepciója a Felső-Tiszavidéken vizsgált öt tározóból (Felső-túri, Szamosközi, Szamos-Kraszna közi, Beregi és Bodrogzugi) háromnak (a Felső-túri, Szamosközi, és Szamos-Kraszna közi) megépítését javasolja. A cikk további részében azonban „a Vásárhelyiterv módosítása programban előirányzott három tározó"ként a Beregi, Szamosközi, Szamos-Kraszna közi tározó szerepel. A hivatkozott VÍZITERV-tanulmány a beregi tározó (vizsgált változatban való) kiépítését, éppen a túlzottan magas költsége miatt, egyértelműen nem javasolta, és az az elfogadott VTT programba nem is került be. Ha a Szerző következetes kívánt volna lenni, az összefoglaló táblázatának (III. tábl.) vésztározókra vonatkozó költségmezőjébe 30,45 helyett 6,31 milliárd Ft-ot kellett volna írnia, vagy ki kellett volna emelnie, hogy az általa vizsgált „szcenárió" nem felel meg a VTT-programnak. Hasonló pontatlanságot találtunk a töltésemelések költségadatainál. A Szerző kijelenti, hogy a „költségadatok a1 apjául a Vásárhelyi-terv felmérései szolgáltak (VÍZITERV 2001)". Ez teljességgel nem lehet igaz, mivel a tanulmányunkban további 2 m-es töltésemeléssel egyáltalában nem foglalkoztunk. A tározók költségszámításával megegyező módszerekkel azonban számításokat végeztünk az 1 m-es töltésmagasítás költségeire. A töltésemelés költségeit védelmi szakaszonként, és kezelői bontásban összesítve adtuk meg. A tanulmányunkban szereplő védelmi szakaszonkénti költségeket összeadva a Tokaj-Tiszabecs közötti tiszai védvonal 1 m-es megemelésére 28,24 milliárd Ft-ot kapunk, tehát a cikkben szereplő költség nem innen származik. (Megjegyezzük, hogy a Szamos-Kraszna közi tározó vízbeeresztési helye a Szamoson van, mely körülmény felveti a Szamos töltésemelési költségeinek figyelembevételét is). Irodalomjegyzék: Balogh, E.: Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs-Tokaj közötti Tiszán, Hidrológiai Közlöny, 85. évfolyam, 2. szám, 2005. Balogh, £.: A Felső-Tisza árvízi kockázatainak gazdasági hatásai, Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam, 3. filzet, 2003. VtZITERV.. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése. Műszaki koncepció. (Kézirat). Budapest, 2001. A kézirat beérkezett: 2005. április 8 KERTAI ISTVÁN dr., a VIZITERV Consult Kft. műszaki igazgatója. FARKAS PÉTER a VIZITERV Consult Kft. vezető tervezője. r Válasz dr. Kertai István és Farkas Péter hozzászólására az „Árvízi kockázatok gazdasági hatásai a Tiszabecs-Tokaj közötti Tiszán" című cikk nyomán Balogh Edina 6000. Kecskemét, Gázló u. 26. Dr. Kertai István és Farkas Péter hozzászólásukban korábbi tanulmányukra (VÍZITERV 2001) történő hivatkozások pontatlanságait kifogásolják az eredeti cikkben. A tározók kiválasztására vonatkozóan a hozzászólásban a következő található: "az általa vizsgált szcenárió nem felel meg a VTT-programnak". A cikk alapját egy 2002/03-ban készült diplomamunka képezte, a kiindulási adatok tehát a VTT egy korábbi fázisára vonatkoznak, melynek során a cikkben szereplő három vésztározó (Beregi, Szamosközi, Szamos-Kraszna közi) megépítése merült fel. A Hozzászólók továbbá kijelentik: "tanulmányunkban a további 2 m-es töltésemeléssel egyáltalán nem foglalkoztunk". Ezzel szemben a hivatkozott tanulmány (VÍZITERV 2001) 2.2.5. számú, A Fetivizig árvízvédelmi fővédvonalainak fejlesztése című mellékletében a MÁSZ+lm-es, a MÁSZ+1,5 m-es valamint a MÁSZ+2m-es biztonság kiépítésének becsült költségeire vonatkozó adatokat találunk. Az 1 m-es töltésemelésre vonatkozóan a hozzászólásban a következőket olvashatjuk: "A tanulmányunkban szereplő védelmi szakaszonkénti költségeket összeadva a Tokaj-Tiszabecs közötti tiszai védvonal 1 m-es megemelésére 28,24 milliárd Ft-ot kapunk, tehát a cikkben szereplő költség nem innen származik." A 2.2.5. számú melléklet alapján azonban ez az összeg a Fetivizig-hez tartozó összes védvonal emelésére vonatkozó költséget (29,76 milliárd Ft) közelíti, a Tokaj-Tiszabecs közötti tiszai védvonalra vonatkozóan a védelmi szakaszonkénti költségek összege 12,19 milliárd Ft, ami megfelel a cikkben felhasznált adatnak. Mindezeken felül fontos kiemelni, hogy a konkrét számadatok helyett érdemes a cikk problémafelvetésének újszerűségére és módszerére koncentrálni, amelyet a VTT kidolgozása során is alkalmazni lenne célszerű. A diplomamunka szerény eszközeivel erre kívántunk egy lehetséges módszertani utat felvázolni.