Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Pálfai Imre: Földárja, az Alföld sajátos hidrológiai jelensége
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 20 05 . 85 . ÉVF. 3. SZ. rult a földárja-jelenség kibontakozásához. A csapadék döntő szerepe nyilvánvaló, de nem szabad megfeledkezni a hőmérsékleti viszonyokról sem. Két oldala van tehát a dolognak: a bevétel és a kiadás. Ezek különbsége, egyenlegük határozza meg a mindenkori vízháztartási helyzetet. 2. ábra: Talajvíz-magasságok 1936-1943 között (Bárczay, 1943) 3. ábra: A csapadéktöbblet és a hömérséklethiány halmozódása 1936. IX. és 1943. VII. között Orosházán és Budapesten (Bárczay, 1943) Az 1979 koratavaszán a Maros hordalékkúpján kialakult földárja-jelenséget, illetve az azt befolyásoló körülményeket, annak idején behatóan vizsgáltam. Az éves csapadékösszegek átlagtól való pozitív eltérését, valamint a napfénytartam és az évi középhőmérséklet átlagtól való elmaradását a hordalékkúp keleti részén már 1969-től majdnem minden évben meg lehetett figyelni (4. ábra). Ezek együttesen okozták, hogy a talajvíz szintje hosszú éveken keresztül szinte mindig az átlag fölött volt, s az időszak legvégén sok helyen a felszínre is kibukott. Az 5. ábrán - a háromnaponkénti mérések alapján azt mutatom be, hogy a Maros hordalékkúpján 1979-ben a talajvízállások tetőzése (kivéve a mélyebb talajvízszintű kutakat) minden kútnál február közepe táján, tehát nagyjából egy időben következett be. Nem lehetett kimutatni egy olyan előrehaladást, hogy az országhatártól az Alföld belseje felé haladva később lennének a tetőzések. Ezek eltolódásában inkább a talajvízszint terep alatti mélysége és a csapadékbeli különbségek játszhattak szerepet A talajvízszintek nagyjából egyidejű tetőzéséből arra kell következtetnünk, hogy a vízszint emelkedésében döntő szerepe a helyben lehulló csapadéknak van. . im> , CSA P A °£K(c) 4. ábra: A napfénytartam, a közepes léghó'mérséklet, a csapadékösszeg és a közepes talajvízállás 1936-1978. évi értékeinek eltérése az átlagtól Kunágota térségében (Pálfai, 1983) •50 -XX> -tSű -76O -300 • .KO -UXJ - «JJ7 5. ábra: A talajvízállás változása néhány észlelő kútban 1978. november - 1979. március között (Pálfai, 1983) Természetesen nem pusztán a talajvízkút környezetére kell gondolnunk, hanem egy tájegységnyi nagyobb térségre, de nem túl nagy területre. Többen föltételezték és föltételezik ma is, hogy a földárját előidéző okok között egészen távolról induló hatások is vannak, amiket én sem tagadok. A hegyperemek csapadékváltozásaiból s a folyók árhullámaiból eredő hatásokat azonban jóval kisebbnek érzem a helyi csapadék- és hőmérsékleti változásokénál. A különböző hatások szétválasztása, súlyuk meghatározása az időbeli közelség v. egybeesés miatt nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Fölvetődik a kérdés, hogy 1979-ben a Maros hordalékkúpjának miért a Románia felé eső részén, Medgyesegyháza-Kunágota-Lökösháza vidékén volt ilyen nagyfokú a földárja, s Orosháza körül miért nem? Ebben lényeges szerepe lehetett a csapadék területi eloszlásának. A megelőző években is, de főleg 1978 novemberében és decemberében, a szóban lévő határ menti térség különösen csapadékos volt. Az említett kéthónapos időszakban a csapadéknak a sokévi átlagtól való eltérése itt kb. 100 mm-rel több volt, mint Orosháza tájékán vagy a Tisza vonalában. Ugyancsak a csapadék területi eloszlásában mutatkozó különbségekkel magyarázható az, hogy az 1940-42-es években a talajvízszintek tetőzése az Alföld különböző vidékein - amint a 2. ábrán is láttuk - esetenként eltérő években volt. Tehát, ha a nem ritkán meglepetésszerűen jelentkező - földárja okait kutatjuk, érdemes alaposan utánanézni annak, hogy a megelőző, s különösen a jelenséget közvetlenül kiváltó csapadékmennyiség területileg hogyan oszlott el.
