Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
3. szám - Méltatás. Dr. Oroszlány István emlékezete (V. I.)
13 Abstract: Keywords: Water uprush on the southern part of the Great Hungarian Plain Bozdn, Cs. and Körösparti, J. The Great Hungarian Plain has a continental climate, but it is also subject to Oceanic and Mediterranean effects. Due to its basin-bottom character, large drainless areas are covered in some wet years by excess waters. Damages can be occurred 1.6-1.8 million hectares in Hungary The region of the Békés-Csanád Loess Plateau is a characteristic place of the Great Hungarian Plain showing examples of excess water formation by rush up water ("under flooding"), which is due to rising of ground-water levels. We determined those constant (geological structure, soil conditions and dead river -beds) and variable factors (hydro-meteorological, confined groundwater, natural groundwater recharge), which have created conditions of ground-water rising and caused various water uprush forms, excess water, groundwater, water uprush BOZAN CSABA Agrármérnöki, viz- és tápanyag-gadálkodási szakirányú oklevelét 2000-ben szerezte a DEATC jogelőd intézményében (DATE). KÖRÖSPARTI JÁNOS Területfejlesztési környezetkutató. Geográfiisi oklevelét 2000-ben szerezte a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem Természettzdományi Karán. Méltatá s Dr. Oroszlány István (1914-1984) emlékezete A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága, továbbá az Agrártudományok Osztálya Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága 2004. november 9én Oroszlány István, a műszaki tudomány doktora születésének 90., halálának 20. évfordulója alkalmából emlékülést rendezett. A rendező bizottságok tájékoztató füzetben adták közre az emlékülésen elhangzott előadásokat, amelyek a következők voltak: Marjai Gyula: Oroszlány István kutatói tevékenysége Szarvason. Ligetvári Ferenc: A mezőgazdasági vízgazdálkodás oktatásának megalapozása. Csekő Géza: Tanszéki kutatások. Cselőtei László: Az MTA támogatott tanszékek közötti kutatások. Kiss Károly: Öntözés-ökonómia. Pintér Ágnes - Orlóci István: Oroszlány István részvétele a vízgazdálkodás tervezésében. • A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetett tagjainak nyilvántartása szerint dr. Oroszlány István 1914. július 14-én született Marosvásárhelyen, és 1984. október 21-én halt meg Budapesten. Mérnöki oklevele mellett a tudományok doktora fokozatát is megszerezte. 1939 és 48. között az Országos Öntözési Hivatalban, 1949-ben és 50-ben az Országos Vízgazdálkodási Hivatalban szolgált. 1950-ben lett a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tud. osztályvezetője. 1958 -tói a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Földméréstaniés Kultúrtechnikai Tanszéke tanszékv. docense, 1964-tól 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig egyetemi tanára. Fő munkaterületei az öntözés, ezen belül az építés, üzemelés, szennyvíz-hasznosítás, öntözési technika voltak, továbbá kiterjedten foglalkozott a vízrendezés-fejlesztés, a területi vízgazdálkodási-vízrendezési tervezés, az egyetemi oktatás-korszerűsítés kérdéseivel. Számos közleménye mellett 20 nagyobb munkája (tankönyve, jegyzete) jelent meg, több állami és szakmai bizottság tagja volt. A Magyar Hidrológiai Társaság 1958-ban Bogdánfy Ödön Emlékéremmel, 1974-ben Vásárhelyi Pál Díjjal tüntette ki, 1981-ben pedig tiszteleti tagjává választotta. Marjai Gyula előadásában Oroszlány István szarvasi működését jellemezte: „A munka során már kezdetben tudta, hogy fontos a víz megfelelő mennyiségének időben a szükséges helyre való vezetése. így került napirendre az öntözőtábla műszaki berendezésének kialakítása, amit természetesen csak gépesített megoldással lehetett elképzelni, a különböző típusú csatornaépítő gépek fejlesztésével, az öntözőtábla felszín-alakításával, nagyarányú tereprendezési kísérletekkel. Ezek az átgondolt munkák hamar látványos eredményeket hoztak. Tudta, hogy nagyon fontos ennek az ismeremek az irányítási- és termelési körökben való megismertetése. Ezért gondosan előkészített öntözési bemutatókat szervezett az ország különböző helyein."... „Gondolkodását természetesen nem az egyoldalúság jellemezte, hanem a mezőgazdasági vízgazdálkodás teljes körében gondolkozott. Nagyon fontosnak tekintette a kialakult nagy méretű gazdaságokon belül a komplex vízgazdálkodást, vagyis a vízkészlettel való gazdálkodást, a csapadék-többletből származó belvíz kezelésének kérdését."... „A szarvasi kutatások a célok s adottságok miatt az öntözés-fejlesztés üzemi méretű feladataira irányultak. Ezekre adtak műszaki megoldásokat elméleti és gyakorlati téren egyaránt. Erre alapozódva folyt később Gödöllőn az egész országra kiterjedő öntözésfejlesztési, és a vízgazdálkodás egészére szolgáló tudományos összefüggések megállapítása" Oroszlány István fontosnak tartotta - a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsolódó felületiöntözés technika műszaki kialakítását, - a tábla-rendezés állandó- és ideiglenes csatornás változatának kidolgozását, - ezekhez tervezői módszerek és új építőgép-típusok fejlesztését, - a rizs megjelenésével a tereprendezés új tervezési és építési módszerek kialakítását, - az öntözés hatásfokának ismeretét, a munka minőségének jellemzésére, A későbbiekben kiterjesztette tevékenységét a mind jobban elterjedő esőztető öntözés kérdéseire is. Megállapítása: „A fejlődés semmiben sem áll meg, így az eddigi eredmények sem teljesek. Ez a munka sem lehet befejezett. Jut belőle nekem is, de bőven örököseimnek is".
