Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

3. szám - Bozán Csaba–Körösparti János: Földárja a Dél-Alföldön

10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 3. SZ. 16. ábra: Hunyán átvonuló elhagyott folyómeder (Forrás: FÖMI) Változó tényezők Ezen tényezők közül a földárja kialakulásában egyrészt hidrometeorológiai okok, másrészt a felszín alatti vízforgalom játszik szerepet. Hidrometeorológiai szempontból meghatározó jelentőségű a szélsőségesen nedves, hűvös, azaz alacsony párolgási intenzitású meteorológiai helyzet. A legjelentősebb belvizek (1879-81, 1919, 1941-42, 1966, 1971, 1979-81, 1999-2000) kialakulását hosszan tartó megelőző, előkészítő nagycsapadékok okozták, melynek során fokozatos talajvízszint emelkedést lehetett megfigyelni. A felszín alatti vizforgalmi kérdések esetén vizsgálni szükséges a talajvíz utánpótlódásával kapcsolatos nézeteket. Egyik nézet szerint az utánpótlódás a peremeken hullott, illetve odagyűlt csapadékból táplálkozik, míg más vélemények szerint a talajvíztükör esése oly kicsi, hogy horizontális talajvízáramlásról gyakorlatilag nem lehet beszélni, azaz a talajvíz „pangó". Itt nyomáshullám terjedésről lehet szó. A talajvíz-feltöréses területek lehatárolásánál fontos meghatározni, hogy a talajvíz nyomás alatt áll-e vagy szabad felszínű, ugyanis a feláramlási területeken alakulhat ki a jelenség (77. ábra). 17. ábra: Nyomás alatti és szabadfelszlnű talajvizek, Major és Orlóci (1981) Mindezek alapján úgy véljük, hogy a vízkémiai vizsgálatok meghatározó jelentőségűek, mivel a helyi csapadék hígító és oldó hatása figyelembe vételével elhatárolhatók a pangó talajvizü területek a talajvizek áramlása által érintett területektől, ahol ugyanis a távoli területek kemizmusát közvetíti az adott területre. 4. A talajvíz statisztikai vizsgálatai A Békés-Csanádi löszhát elemzése során (2002-ben) megkíséreltünk statisztikai módszerekkel területi összefüggéseket kimutatni a kutak között, illetve lehatárolni azokat a területeket, ahol a talajvíz dinamikájában a helyi időjárás dominál, és ahol a földárja hatása érvényesülhet. A vizsgálati területen 26 db, a talajvízszintet 45 éve észlelő kút adatsorait használtuk fel (18. ábra). 4.1. Területi összefüggés A Békés-Csanádi löszhát egyik jellegzetessége, hogy magasabb és mélyebb talajvízvonulatok körkörösen, pontosabban legyezőszerűen helyezkednek el. Vizsgálataink során első lépésként az egyes kutak talajvízszint értékeit homogén adathalmazzá alakítottuk, azzal a céllal, hogy valamilyen rendezettséget tudjunk kimutatni a kutak között. 13. ábra: A Szarvas környéki Kákai-fok és a Fekete rét ere 1784-ből (Gyulai Levéltár) 14. ábra: A Göböljárás-Birkavölgy orosházi szakasza, a Gyopárosi lapos 1841-ben (Szántó Kovács Múzeum) 15. ábra: Medgyesegyháza és Nagykamarás közötti markánsan kirajzolódó eltemetett folyómeder, (Készült a HAKI megbízásából az Argos Stúdióban, 2002)