Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Kovács Ferenc: A csapadék és a naptevékenység ciklikus változásának összevetése

KOVÁCS F.. A csapadék és a naptevékenység ciklikus változása 59 hosszabb aktivitási ciklusnak, amely 18-22 év leforgása alatt jut el a sarkoktól az egyenlítőhöz. A napfoltterületek elemzése alapján kimutatták, hogy minden egyes 11 éves napfoltciklus a teljes napfoltterületen belül a saját változási színképével jellemezhető. [9] Obszervatóriumi mágneses térképek idősorainak elemzése alapján a „nyilvánvaló" 22 éves mágneses ciklus mellett rövidebb élettartamú változásokat is felderítettek, amelyek 6-7, illetőleg 2-3 évre terjednek ki. [10] A mágneses mezők szélességi változásának elemzése során azt találták, hogy a nagyméretű mágneses mezők jellemző egyenlítő - sarki mozgási ideje 16-18 év és ezen belül 2-3 éves, illetőleg 1,3-2,3 éves kvázi-periódusokat is kimutattak. [11] A szoláris csillagászati térképek (Wilcox) elemzése alapján meghatározott 21-22-23 éves ciklusokon belül egyes kutatók 1,5-2 éves ciklusok ismételt (4-5-ször) megjelenést mutatták ki, illetőleg egy 2,3 éves periódust a kvázibiennális rezgésekkel hoztak kapcsolatba. [11] Számos szerző részletesen vizsgálta a közel két év időtartalmú, ún. kvázibiennális rezgéseket (angol rövidítéssel QBO-ok). A [9] és [17] publikációk szerzői azt állítják, hogy a 11 éves ciklusok fö vonzásait mutatják QBO-k is. A rövidtávú ciklusok elemzése az utóbbi évtizedekben széleskörűvé vált. Először a 21 éves ciklusban figyeltek meg műholdas y- és röntgensugárzási napkitörési adatokban 150-155-160 napos tevékenységi maximumokat. A 150-160 napos, majd az 1,3 éves időszakokban „összeadódása" alapján határozzák meg egy 10,4 éves (kerekítve 11 éves) nap ciklust. [12] A napkeringés képe kutatások szerint a 11 éves cikluson belül ciklusról-ciklusra változik. A fö ciklus (11 év) belül a növekvő aktivitású fázisban 27,8-30 napos periódust mutattak ki, a csökkenő intenzitású periódust viszont a 27 napos periódus uralja. A [18] tanulmány szerzői szerint a 21-22 éves ciklusban a „régi" mágneses áramlás 26,9 nap, az „új" mágneses áramlása pedig 28,3 napos keringési periódusú. Bai a keringési periódust 27,41 napra, a 27,9; 27,3 és 26,5 napra teszi. A [19] tanulmány szerzői a kis hullámhosszú integrált színképek alapján 27, 59, 137 és 330 napos, a napkorona tömegkitörései alapján 37, 97, 182 és 365 napos ciklikusságot mutattak ki. A napkorona struktúrája szerkezeteinek fejlődése, a nagyméretű mágneses mező, a fotoszférikus mágneses mező, és a napfolttevékenységgel kapcsolatban levő röntgensugárzási adatok elemzése alapján az UV és EUV sugárzás változása 1,0-1,5 éves periódusú kváziperiódikus viselkedést mutat. A [5] tanulmány szerzői feltételezik, hogy a helioszférikus mágneses mező változásai determinálják a kozmikus sugárzás, az űrbéli időjárás és „talán" az éghajlat (földi) változásait is. A napszél változásai alapján 27,03 napos keringési időt határozott meg. A „napszél" változás, a bolygóközi mágneses mező paraméterek elemzése alapján az energiaszínképben 0,5; 0,6; 1,0 és 1,3 éves ciklusokban figyelemreméltó csúcsértékek mutatkoznak, ugyanakkor (továbbá) az ionsűrüségnél jelentősebb csúcsértékek mutatkoznak 2,6; 5,6 és 9,6 éves periódus szerint. [13, 14] A napfoltszám, a nap-szélplazma, a bolygóközi mágneses mező és az ún. Ap-index, ill. a kishullámhosszú színképek elemzése alapján a [15] tanulmány szerzői kvázi-periódusként 14; 27; 154 és 180 napos ciklust jelentősebb hatásértékekkel pedig az 1,3; 5,5; 9,6; 10,6 és 16 éves ciklust mutattak ki. [15] Az Ap-index alapján 1945 és 1992 között a kis hullámhosszú energia 1,3 évenként mutatott maximumot. A bemutatott kutatási eredmények összefoglalásaként rögzíthető, hogy - A rövidtávú szabályszerűségek többségét a kishullámhosszú színképelemzés módszerével határozták meg, műholdas y- és röntgensugárzási napkitörési adatokban. Ismételten jelentkező periódikus változásokat 14-27-50-90-137 (154-160)-180-(330-350) naponként figyeltek meg, ezek közül a leghangsúlyosabb periódus a 150-160 napos hoszszúságú. - A napfoltadatok kishullámhosszú elemzése alapján jelentős energiamennyiséget észleltek a 156 napos időszakkal kapcsolatos rezgések során, továbbá az 1,28-1,30-1,50 éves napciklus periódusainál. - A kvázi-biennális jelenségek az 1,28-1,30, illetőleg 2,3 -(2,3) éves ciklusban, illetőleg az 1,3 éves időszakban minden sokszorosánál több elemzési eredmény alapján (5,55,6), 9,6 és (10,4-10,6) évnél jelentkeztek. - Az idézett szerzők többsége azt állítja, hogy a nagyméretű mágneses mezők aktivitás komplexuma, illetőleg fotoszférikus makrostruktúrája által kiváltott hosszabb aktivitású ciklus alapvető elemeit all éves naptevékenységi ciklus képviseli. A szerzők többsége ugyancsak állást foglal a 22 éves (21-23 éves) ciklus megléte mellett is. - A kishullámhosszú színképek tanulmányozása során meghatározott 1,3 éves kváziperiódus alapján egy szerző a 16 éves ciklust is kvázi-periódusnak jelöli meg. A csapadék és a naptevékenységi ciklusok összevetése 1. ábra. A csapadék változásai és a naptevékenység ciklusainak összevetése E tanulmány bevezető részében megadtuk, hogy a csapadék értékek időbeli alakulásában milyen ciklikusság mutatható ki. Most irodalmi források alapján a Nap-tevékenység változásának ciklikus jellegét próbáltuk meghatározni. Az 1. ábra a csapadék és a naptevékenységi ciklusok para-métere jellemzőit szemlélteti. A jelek vízszintes (x irányú) kiterjedése az egyes ciklusok időbeli kiterjedését (szélességét), a jelek magassága (y irányú kiterjedés) a ciklus meghatározás megbízhatóságát szemlélteti. A kitöltött terület nagyobb megbízhatóságát (a csapadék ciklusnál fö ciklust, a naptevékenységnél több módszerrel meghatározott megbízható értéket jelez), a sraffozott jel kisebb megbízhatóságot, ill. a részben eltérő értékeket pl. a naptevékenységnél 21-22-23 év jelez. Amint a részletes vizsgálat során jeleztük a csapadék adatoknál, a 3 évnél kisebb periódusok csak a hazai csapadék értékek évszakonkénti változását tükrözhetik.