Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Konecsny Károly: A felső-tiszai erőborítottság változásának vízjárás-módosító hatása témakörében 2000–2004 között készült tanulmányok
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2005 . 85. ÉVF. 2. SZ. A Felső-Tisza-i erdőborltottság változásának vízjárás-módosító hatása témakörében 2000-2004. között készült tanulmányok Konecsny Károly Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 4400. Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. Kivonat: A Felső-Tisza vízgyűjtőjén az erdőborltottság változása évszázados időtávlatban nemcsak a szakmai közönség, hanem a széles közvélemény érdeklődésében is központi helyet foglalt el, főként a nagyobb tiszai árhullámokat követően. Megoszlottak a vélemények akár az erdőborltottság mindenkori valós mértékéről, akár az erdők árvizeket mérséklő hatásának nagyságrendjeiről. Az előző oldalakon közölt tanulmány Szerzője által ismert és megismerhetett adatok alapján elméleti következtetéseket is igyekezett tenni az erdősültség vízjárás-módosító hatásairól, és felhívta a figyelmet az erdőterületek megóvásának és fenntartásának fontosságára a tiszai árvizek fenyegetésének mérséklésében. Fontossága van azonban minden, a tárgykörben megjelenő további tanulmánynak, szakirodalmi adatközlésnek is. Az alábbi rövid összeállítás nemcsak a legújabb közleményekre igyekszik utalni, hanem azokra a szimulációs vizsgálatokra is, amelyek az erdőborltottság viszonyai feltételezhető változásának tiszai árvizekre gyakorolható hatásait is felmérni törekedtek. Ámbár az erdőborítottság eddigi változásai nem fenyegetnek katasztrófa-helyzetek kialakulásával, mégis célszerűnek látszik a bekövetkező jelenségek folyamatos megfigyelése, hogy szükség esetén a mindenkori magyar kormányok figyelmét fel lehessen hívni az esetleg szükségessé válható nemzetközi tárgyalásokra és megegyezési javaslatokra. Tisza, erdőborítottság, árvízmentesítés. Kulcsszavak: 1.) 2000-ben és 2001-ben úttörő jelentőségű tanulmányok készültek a témakörben (FET1VIZIG 2000, 2001, Illés-Konecsny 2000). Kárpátalján az eredeti, természetes erdősültség 90-95 % volt, 1998-ban 51 %. Nyolc részvízgyűjtőn (7147 km 2) az 1998 évi erdősültségi adatokat összehasonlították az 1896-os értékekkel. A fó következtetések: - 1998-ban 19 %-kal kevesebb erdő terület fedte a részvízgyűjtőket, mint 1896-ban. Legnagyobb mértékű csökkenések a Fekete-Tisza, Nagyág és a Borzsa vízgyűjtőin következtek be. 10 %-os a csökkenés a Tarac Királymező feletti részterületén és a Túron. Az erdők fajösszetétele csak kis mértékben változott; - Az 1950-es években folytatott intenzívebb kitermelés majd újratelepítés miatt növekedett a fiatal erdők aránya; - Az erdőhatár felső széle 100-400 méterrel lejjebb tolódott; - A külföldi erdőterületek csökkenése kedvezőtlenül hatott a hazai árvízi lefolyásra, de ez a hatás nem volt nagyon jelentős. 2.) Az erdőborítottság felső-tiszai változása lefolyásmódosító hatásának vizsgálatára változtatott erdőborítottságokkal csapadék-lefolyás szimulációt hajtottak végre {Bálint Z. - Konecsny K. - Szabó J. A. 2001). A feltételezett lehulló csapadékmennyiséget 100 mm-re növelve, 50 %-os erdőborítottság növekedést feltételezve a lefolyás + 4 %-kal változna. Az „ősi" 90 %-os erdőborítottság esetén a lefolyás-csökkenés 100 mm csapadéknál 8 % alatti lenne. A vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy az erdőborítottság mértékének megváltozása az árvízi eseményeket is kiváltó nagy csapadékokkal szemben nem nagyjelentőségű. 3.) Ukrán szakemberek által közölt adatok szerint (Kovaicsuk A. - Nikolajcsuk V. - Krocsko J. - Bojko M. 2002) az engedélyezett és nem engedélyezett kivágások miatti erdőterület-csökkenés hatására nőtt a felszíni lefolyás, így pl. a Tarac völgyében 1965-től 7-10 %-kal. Az ukrán kormány határozata szerint 2010-ig 25 %-kal kell csökkenteni a káros hatású erdőkitermelést (pl. a tarvágást, ipari vágást). 4.) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai (Dezső Zs. - Bartholy J. - Barcza Z. - Pongrácz R. Bogárdi I. 2003), a NOAA műhold 1992/93-as, és a TERRA műhold MÓDIS szenzorának 2000/0l-es mérései alapján megállapították, hogy a Tisza forrásától a Borzsa torkolatáig (6613 km 2) az erdősült területek aránya 5 %-kal csökkent. 5.) A Felső-Tisza ukrajnai és romániai vízgyűjtőjére vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Csató Éva 2004) vizsgálata összevetette a XIX. század végi Bedő-féle térkép (1896) adatait két Landsat űrfelvétel adataival (1992 és 2000). Az erdők területe 1896 és 1992 között 13.693 km 2-ről 9.773 km 2-re (29,7 %-kal), majd 2000-ig 8937 km 2-re (8,5 %-kal) csökkent. 6.) Az erdősültség és az árhullámok kapcsolatát az 1990-2000 évi Landsat űrfelvételeken vizsgálva megállapították (Lóki J. - Szabó J. - Konecsny K. - Szabó G. Szabó Sz., 2004), hogy a Nagyág- és a Nagy-Szamos Radnai-havasok-beli vízgyűjtőjén az erdőállomány 10 év alatt 2,5 %-kal (Nagyág), illetve és 5,5 %-kal (Radnaihavasok) csökkent. Irodalom Bálint Z. - Konecsny K. - Szabó J. A. (2001): Az erdőborítottság változásának hatása a Felső-Tisza vízjárására. MHT XIX. Országos Vándorgyűlése 2001. július 4-5. Gyula. Csaló Eva (2004): Erdőpusztulás a havasokban. Élet és Tud. 87 évf. 3. Dezső Zs. - Bartholy J. - Barcza Z - Pongrácz R. - Bogárdi I. (2003): A felszín borítottság változásának vizsgálata a Felső-Tisza vízgyűjtőn, műholdadatok felhasználásával. MHT XXI. Országos Vándorgyűlése. 2003. július, Szolnok. Illés L - Konecsny K. (2000): Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben. Vízügyi Közi. LXXXII. évf. 2. filzet. Budapest. Konecsny K. (2002): Hegy- és dombvidéki erdők hatása a lefolyásra, különös tekintettel a Felső-Tisza vízgyűjtőjére. Hidrológiai Közlöny 82. évf. 6. szám, p.: 327-331. Kovaicsuk A. - Nikolajcsuk V. - Krocsko J. - Bojko M. (2002): Pricsini katasztroficsnih pavodkiv u Zakarpattyi ta perszpektivi ihnyogo uniknenija u majbutnbomu. Naukori Visznik. Széria biologija. Vinuszk no 9. Uzsgorodszkogo Nacionalnogo Universzitetu. p. 5-20. Lóki J. - Szabó J. - Konecsny K. - Szabó G. - Szabó Sz. (2004): Az erdősültség és az árhullámok kapcsolata a Felső-Tisza-vidéken. Magyar Földrajzi Konf. (Abstracl+CD<). 2004. szeptember 2-5. Szeged. *** (2000): Az erdőgazdálkodás és a vízháztartás kapcsolata a FelsőTisza vízgyűjtőjén. (Árhullám-genetikai vizsgálatok, I. ütem). FETI VÍZIG, Nyíregyháza. *•* (2001): Az erdőborítottság változásának hatása a Tisza nagyvízi vízjárására a Felső-Tisza vízgyűjtőjén. (Árhullám genetikai vizsgálatok II. ütem). FETIVIZIG, Nyíregyháza. A kézirat beérkezett: 2004. december 6.
