Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)
2. szám - Geiger János–Mucsi László: A szekvenciális sztohasztikus szimuláció előnyei a talajvízszint kisléptékű heterogenitásának térképezésében
40 HIDROLÓGIA I KÖZLÖNY 2005. 85. ÉVF. 2. SZ. oszlását. Természetesen, választhatunk is egy véletlenszerű értéket ebből az eloszlásból, amelyet hozzárendelünk a becslésre kijelölt grid ponthoz (4. ábra). - Ezt a véletlenszerű értéket tegyük most a rendelkezésre álló adatpontok közé, és ezzel a kibővített adathalmazzal adjunk becslést a következő grid pontra. Itt ismét felépíthető a pont körüli eloszlás a krigelés várható értéke és szórása alapján, majd választva egy véletlen értéket ebből az eloszlásból, ezzel ismét bővítjük a rendelkezésre álló adatokat. Ezt az eljárást ismételjük minden egyes grid pont számításakor. Ezzel megkapunk egy realizációt. A teljes eljárás megismétlésével és természetesen a grid pontok körüli eloszlásból történő újabb választással újabb realizációkat kapunk. A grid rendszer bejárását épp úgy, mint az eloszlásokból való választás szabályát, egy véletlenszám generátor értékétől tehetjük függővé. Ez egyben biztosítja, hogy az egyes realizációk egyenlően valószínűek lesznek. 16.1 17.1 26.2 ® • 11.2 21.9 • • Várható érték: 18.1 Szórás : 2.9 i 17.1 V 26.2 • Y • n) viy 1J.2 21.9 • 4. ábra. A szekvenciális Gauss-féle szimuláció elvi vázlata Theoretical sketch of the sequential Gaussian simulation (SGS) 5. ábra. A vizsgált terület felszíne Elevation map of the area tested 4.3. Az eredmények értelmezése A fentiekben vázolt algoritmus lényegében a megismerés folyamatát modellezi, hiszen minden egyes grid pont számolása a korábbi eredmények ismeretében történik. Emiatt az egyes realizációk a valóság „ilyen is lehet" megjelenítését adják. Ez a szemlélet teljesen megfelel annak a ténynek, hogy a kontúrtérkép csak a választott algoritmus rögzítése után egyértelmű (BROOKER, 1979). A realizációk sorozatának várható értéke az a legjellemzőbb térbeli eloszlás lesz, amely a kisléptékű heterogenitást a leginkább megjeleníti. Az egyes realizációk különbsége a vizsgált tulajdonság esetünkben a talajvízszint — térbeli leképezhetőségének bizonytalanságát fejezi ki. Fontos szem előtt tartani, hogy ez a bizonytalanság teljesen független attól, hogy milyen „pontos" az egyes kutakban levő vízszint leolvasása. Valójában ez a bizonytalanság attól függ, hogy a kisléptékű változásokra képes hidrológiai paraméterek mennyire homogének az adott területen, s hogy e homogenitást (vagy heterogenitást) mennyire lehet „megfogni" a rendelkezésre álló kutak geometriai rendszerével. 5. A vizsgált terület Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyö és Szeged közötti nagy övzátonya (5. ábra). E területen ma a MOL Algyői Operatív Egységének termelő kútjai, és felszíni berendezései helyezkednek el. A felszínen, a folyóvízi üledékképződés hatására, holocén homok, aleurit és agyag képződmények alakultak ki.
