Hidrológiai Közlöny 2005 (85. évfolyam)

2. szám - Éhn József–Bancsi István–Végvári Péter–Kovács Pál–Szító András–Szalma Elemér: A bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciójával kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatok (1999–2000)

ÉHN J. - BANCSI I. - VÉGVÁR] P. - KOVÁCS P. - SZÍTÓ A. - SZALMA E.: A bokényi duzzasztó hatásvizsgálata 33 A 3. sz. műszaki változat a fentiektől annyiban tér el, hogy emelt duzzasztási szintet (DV = 78,80 mBf.) vizsgál a következő célok érdekében: /.: Az öntözési vízigények biztonságos kiszolgálása Az emelt duzzasztási szint annak ellenére, hogy továbbra is teljes mértékben a középvízi meder partjai között maradna, lehetőséget kínál arra, hogy a magasabb szinten beduzzasztott meder mintegy 33 %-kal növelt tározási kapacitása mellett az öntözési idényben a felhasználók vízigényei nagyobb biztonsággal legyenek kiszolgálhatók. II.: A Kurca vízrendszerének vízpótlása A Hármas-Körös bal partján kiágazó Keskenyéri csatornán történő vízbetáplálással lehetőség nyílik a Kurca vízrendszer vízellátására a bökényi duzzasztott bögéből. A geodéziai magassági viszonyok tisztázatlansága miatt ma még nem tisztázható, hogy a 78,80 mBf. duzzasztási szint elegendő-e a Keskenyéri csatorna gravitációs kiszolgálására. A megbízásunk a Kurca vízrendszerének a 78,80 mBf. szintű duzzasztott víztérről történő kiszolgálási lehetőségeinek vizsgálatára és a duzzasztás környezeti hatásainak a felvízi bögében történő hatáselemzésére vonatkozott. A Hármas-Körös 1990-ben készült völgyszelvényeinek feldolgozását követően megállapítottuk, hogy az emelt duzzasztási szint sem lépi túl a mederduzzasztás határát, és nem érinti a Körös-Maros Nemzeti Park által kezelt hullámtéri növény- és állatvilág alapvető életfeltételeit. Ezt a körülményt egyébként az RKHT keretében készített ökológiai szakvélemények is megerősítették. Az kétségtelen viszont, hogy a békésszentandrási duzzasztóba beépíthető tervezett törpe-vízerőmű esés-magasságát az emelt duzzasztási szint csökkentené, ha a törpe-vízerőmű létesítésére az érintett hatóságok engedélyt adnak. III. : A Hármas-Körös hajózhatósági feltételeinek előzetes vizsgálata Az emelt duzzasztási szint a Hármas-Körös Bökény (5,65 fkm) és Békésszentandrás (47,2 fkm) közötti szakaszán lényegesen javítaná a jelen EKHT-nak tárgyát nem képező hajóút kialakításának feltételeit is. A Kettős- és Hármas-Körösökön kialakítható hajózó út lehetőségeivel korábban több tanulmány, legutóbb 2000 nyarán egy, a Dél-alfÖldi Phare program keretében kidolgozott áruforgalmi vizsgálat is foglalkozott, miután a vízi közlekedés beindítása a területi és a megyei önkormányzatok, valamint az érintett megyék területfejlesztési tanácsainak és a Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanács kiemelt célkitűzései között egyaránt szerepel. A 78,80 mBf. szintű duzzasztás tehát, amennyiben a számottevő ökológiai hátrányokkal nem jár, az alacsonyabb duzzasztott vízszintekhez képest lényegesen kevesebb kotrási és partszabályozási beavatkozást igényelne az egyirányú (25-30 m széles) hajózóút kitűzhetőségéhez. Ily módon alkalmas lehet egy olyan kompromisszumos környezetvédelmi megoldás elfogadásához, amely egyaránt szolgálja a vízhiányos Hármas-Körös menti térség vízpótlási érdekeit és a vízi-közlekedés beindíthatóságát. 2.1. Társadalmi-gazdasági környezet A bökényi duzzasztás környezeti hatásainak összefoglalásakor az alábbiakból kell kiindulni: - a duzzasztott víztér csak a vízügyi hatóságok által kezelt középvízi medret érinti, - a duzzasztási időszak évente április 15-től október 31ig, az öntözési időszakra terjed ki. A Részletes Környezeti Hatásvizsgálat keretében: Körülhatároltuk a bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciós munkáinak közvetlen (Hármas-Körös középvízi medrének és hullámterének a Körös-toroktól a Békésszentandrási duzzasztóig terjedő szakasza), közvetett (jobb- és bal parti fővédvonal-menti települések), valamint a kiegészítő, Kurca-völgy vízellátásához kapcsolódó hatásterületet. Feltérképeztük a lehetséges szennyezőforrásokat, köztük a kunszentmártoni Pannónia Szőrme Rt. iszaplerakóinak rekultivációs helyzetét. Előzetes környezeti alap-állapot felvételnek tekinthető, helyszíni mérés-sorozat kiértékelésével részletes ökológiai szakvélemény készült a Hármas-Körös medrének jelenlegi ökológiai állapotáról. Feltártuk azokat a társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek a területi és kistérségi önkormányzatok kezdeményezésére, valamint a megyei és regionális területfejlesztési programok keretében a területfejlesztést befolyásolhatják. A fenti vizsgálatok ráépültek az Előzetes Környezeti Hatásvizsgálat anyagára, azt részben kiegészítve és módosítva. A három kötetbe szerkesztett Részletes Környezeti Hatástanulmány (RKHT) egységes szerkezetben mutatja be a környezeti elemekkel, valamint a hulladékok kezelésével, a zajhatásokkal kapcsolatos vizsgálati eredményeket, következtetéseket és ajánlásokat. 2.2. Társadalmi szerveződések és folyamatok A Körösök völgyében alulról jövő kezdeményezésnek tekinthető az, hogy a Körösök szabályozása, vagyis a huszadik század eleje óta minden Körös-völgyi települési önkormányzat és területfejlesztési társulás programjában, újabban a megyei és regionális Területfejlesztési Programokban egybehangzó társadalmi akaratként nyilvánul meg a Körösök völgyének és vízkészletének többcélú hasznosítása. Ennek egyik fontos, nélkülözhetetlen eleme a HármasKörös alsó szakaszán 1905-1906-ban épült, állagromlása miatt 1987 óta ideiglenesen üzemen kívül helyezett bökényi duzzasztó és hajózsilip rekonstrukciója. Időközben lényeges fejleménynek kell tekinteni, hogy a Hármas-Körös teljes hullámtere 1979-től a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére természetvédelmi területnek minősül, amely 1997 januárja, a Körös-Maros Nemzeti Park megalakulása óta annak kiemelt tájegysége. A Magyar Állam képviseletében a hullámtér természetvédelmi kezelője a Nemzeti Park, vízügyi kezelője (a partvonalakkal határolt középvízi mederrel együtt) a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Ez utóbbi körülménynek a hullámtérre is kilépő árvizek levezetése esetén van jelentősége. A hullámtérrel szomszédos területeken közigazgatásilag három megye (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád) osztozik, míg az illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalok megyehatárok között, a Vízügyi és Környezetvédelmi Hatóságok a közigazgatási határoktól eltérő vízgyűjtő-határok között gyakorolják a hatásterületen a hatósági felügyeletet. A Bökénytől Békésszentandrásig terjedő hatásterületen a települések három önkormányzati Területfejlesztési Társulásba ill. Programtanácsba tömörültek: A hatásterület alsó, DNy-i részén a Tiszazugi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása (Jász-NagykunSzolnok megye településeinek részvételével), a hatásterület folyásirányban felső ÉK-i részén a szarvasi székhelyű Körösszögi Kistérségi Területfejlesztési Társulás (Békés megyei települések részvételével) működik.