Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A budavári palotai paieo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 8 4. ÉVF : 4. SZ. forrás-mészkőre vonatkozó ismeretek ugrásszerűen bővültek az ötvenes évektől kezdve a régészeti ásatások, és rekonstrukciós munkálatokhoz kapcsolódó feltárások révén. Ezért ezek felhasználásával lehetőség nyílt az itt települő hévforrás-mészkő paleo-karszthidrogeológiai adottságainak összefoglalására. A jelen dolgozat arra a jelentős számú fúrásra, alapfeltárásra, helyszíni megfigyelésre és leírásra támaszkodva készült, amelyeket különböző cégek szakemberei (FTV, FÖMTERV, MÉLYÉPTERV stb.) az elmúlt évtizedek során ezen a területen végeztek, kiegészítve és bővítve a szerző saját adataival és megfigyeléseivel, amelyeket a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV), majd Rt. keretében az elmúlt évtizedekben végzett a Várhegy területen történt feltárási-kutatási munkálatokban. Ezeknek részeredményeit és tapasztalatait korábban már önállóan, vagy szerzőtársakkal különböző szakfolyóiratokban (Földtani Közlöny, 1976, Hidrológiai Tájékoztató, 1980) ismertettem. Ez az összeállítás célzatosan csak a Budavári Palota-i terület forrásmészkő előfordulásával foglalkozik a régi és új adatok felhasználásával. A Budavári Palota területét az 1. és 2. ábra szemlélteti. oil". fH»» JWWIJW xillnuRt '«CMIO 2. ábra. A Budavári Palota és környékének áttekintő helyszínrajza a területi felosztással, helyi megnevezésekkel és a kutatási adatok feltüntetésével Területi felosztás: I. Nyugati várlejtő, II. Déli várkert és kapcsolt részei, III. Keleti várlejtő, IV. Központi palotai épületegyüttes. Helyi megnevezések: 1. Nyugati várfal, 2. Nyugati kortinafal, 3. Északi elfludvar, 4. Déli előudvar, 5. Támpilléres támfal, 6. Csikós udvar, 7. Déli várfal, 8. Buzogány torony, 9. Déli nagy rondella, 10. Déli kortinaral, II. Keleti várfal, 12. Középkerti felső támfal, 13. Várszfnház, 14. Egykori Karmelita kolostor. Kutatási adatok: a, Forrásmészkő kibukkanások és kimozdult tömbök, b, Mintavétel abszolút korvizsgálathoz, c, Flóralelfihely, d, Molluszka lelőhely, e, budai márgát feltárt jelentősebb fúrások, f, Forrás-mészkövet feltárt fúrás, g. Forrásmészkő elterjedési határa, H4-től 8-ig közölt szelvények alaprajzi számozással. 2. A budavári palotai hévforrásmészkő előfordulás ismertetése A forrásmészkő előfordulással kapcsolatos ismertetést öt kérdés köré csoportosítom. Ezek a következők: 1. forrás-mészkő fekü kőzetei, 2. a mészkő területi elterjedése és lehatárolása, 3. vastagsága, 4. kifejlődése és 5. kora. 2.1. Forrásmészkő fekü kőzetei és felettük kialakult forrás-tavi üledékgyüjtők vizsgálata A Budai Várhegy földtani felépítésével foglalkozó jelentős számú szakirodalom alapján ismeretes, hogy a palotai épületegyüttes alatt és környeztében a legelterjedtebb fekü kőzet a felső eocén Budai Márga Formációba sorolható, föleg márga rétegekből álló összlet. Már Horusitzky H. (1939) leírása óta köztudott, hogy e részen a márgát gyakran tagolják 0,2-0,5 m vastagságú szürke - sötétszürke, ritkán lemezes agyag és agyagmárga rétegek, amelyek az összlet felső szakaszán már igen gyakoriak, sőt uralkodóvá válnak, míg mélyebb összlet-szakaszon ritkák, ill. kimaradnak, és a kemény világos szürke mészmárga kifejlődés válik uralkodóvá. A márgában a fúrások gyakran harántoltak változó vastagságú kalcitteléreket is (1-10 cm), amelyek keletkezése Korpás L. (1998. 2000) szerint 38-36, ill. 33-30 millió évek között a Wein paleovulkánhoz kapcsolódó magas hőmérsékletű hidrotermál működéssel állnak genetikai kapcsolatban. A márgát feltárt fúrásokban nem harántoltak hévforrásműködésből származó oldási üregeket és járatokat. A palotai épületek környezetében, föleg olyan rétegsorok állnak a rendelkezésre, amelyek ritkán érték el a márgát, és igazolták jelenlétét. Ebből eredően a forrásmészkő alatt települő márga tényleges kifejlődésére, hévíz vezető képességére nem rendelkezünk elegendő adattal. Vízföldtanilag azonban nem zárható ki annak feltételezése, hogy a vizsgált palotai rész alatt eltakarva forrás-
