Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: A budavári palotai paieo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik

15 A budavári palotai paleo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat: A Budai Várhegy hidrogeológiai adottságainak fejlődésében meghatározó jelentőségűek voltak azok a karsztos paleohévforTások, amelyek a pleisztocénben többször szakaszosan felújultak. A vizsgálatok ezeknek három generációját mutatták ki az általuk felhalmozott forTás-mészkövek alapján. A különböző korú forrás-mészkövek a Várhegyen a felszínen vagy felszín közelben általánosságban ismertek, mert északon a Bécsi- kaputól kezdve a Disz téren keresztül a Budavári Palota alatt folytatódva egészen a Déli várfalig követhetők. Ez az összeállítás a Budai Várhegy-i forrás-mészkő sorozat legfiatalabb, harmadik generációját tárgyalja, amely a Budavári Palota épületegyüttes alatt és környezetében fordul elö. Jelenlétét az itt végzett jelentős számú kutatófúrás tárta fel, igazolva jelenlétét, és bizonyítva azt, hogy ezen a területen nagy vlzhozamú mészképző paleo-hévforrások törtek fel és környezetükben kialakult egy jelentős kiterjedésű üledékgyűjtő, amelyben forTás-mészkő halmozódott fel. E forrás-mészkőhöz kapcsolódó bioszrtatigráfiai, szedimentológiai, mérnökgeológiai és radiometrikus vizsgálatok azt igazolják, hogy a Budai Várhegy déli részén a Budavári Palotánál és környezetében, a felső- pleisztocénben a RissAVürm interglaciális első felében olyan kedvező éghajlati és vízföldtani adottságok voltak, amelyeknek következtében a korábbi hévforrás tevékenység felújult. Ekkor kialakult itt olyan paleohévforTás tó, amelynek hosszúsága észak-déli irányban meghaladta a kb. 600 m-t, szélessége pedig a 100-150 m-t. A sekély mélységű, meleg vizű tóban dús vegetáció élt, partjai mentén pedig lombos fák nőttek. Ezt igazolja a forrás-mészkő kifejlődése, amely gazdag növényi életre utal. A paleo-hévforrás működés és a mészkő-keletkezés a vizsgálatok szerint meleg csapadékos klímában történt. Kulcsszavak: paleo-hévforrás, forrás-mészkő, éghajlat. 1. ábra. A Budavár (Átvéve az INFORG 1. Előzmények A Budai Várhegy kiemelkedő szerepet játszott hazánk történelmében. De nem csak a történelmi múlt miatt értékes és érdekes terület, hanem a budai termálkarszt fejlődésének megismerése szempontjából is, mert a Várhegyen fakadó paleo-hévfon-ásoknak és a negyedidöszaki karsztosodásnak fontos és érdekes eseményei megismerését biztosítják az itt található forrás-mészkövek. Ez abból adódik, hogy a Várhegy mérnökgeológiai felépítésében meghatározó jelentőségű a felszínen vagy a felszín közelben települő forrásmészkő, amelynek elterjedése északon a Bécsi-kaputól kezdve megszakításokkal a déli várfalig követhető. Ezért alapvető jelentőségű az alapozási adottságok szempontjából. Emiatt nagyszámú geotechnikai vizsgálat történt elterjedésének, kőzetfizikai tulajdonságainak, továbbá a forrásmészkőben képződött barlangok, karsztos járatok mesterséges üregek-pincék megismerése érdekében is, mert az utóbbiak veszélyeztetik az épületek biztonságát, állékonyságát. alota látképe kelet felSl 4K 1986-os kiadványából) A Budai Várhegy forrás-mészkövével kapcsolatos paleokarszthidrogeológiai kutatások és vizsgálatok túlnyomó részt az Alagúttól északra fekvő területre terjedtek ki, mert itt a mészkövet számos pince- és jelentős nagyságú barlangrendszer tárja fel, amelyek közvetlen tanulmányozást és anyaggyűjtést biztosítanak a kutatók számára. Legújabban Korpás L. és munkatársai (2002) végeztek ezen a területrészen mindenre kiterjedő vizsgálatokat, amelyek jelentős új eredményekkel gazdagították a forrás-mészkőre vonatkozó eddigi ismereteket. A Dísz tértől, ill. az Alagúttól délre eső területen azonban hiányoznak a mészkövet nagy számban feltáró pincék és barlangok, amelyek sok esetben egészen a feküig biztosítják a vizsgálati feltételeket. Ezért a Palota-együttes környezetében alapvetően csak azokra a feltárási-fúrási anyagokra, és egy adott időpontban rögzített helyszíni megfigyelésre, anyaggyűjtésre lehet támaszkodni, amelyek az elmúlt évtizedekben történtek, és amelyek még napjainkban is rendelkezésre állnak. így a Budavári Palota területen települő