Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Bárdossy András–Molnár Zoltán: Felszín alatti víz észlelőhálózat optimalizálásának módszere

BÁRDOSSY A. - MOLNÁR Z.: A felszín alattti vlz észlelöh&lózat optimaslizációja 59 Az optimalizáció során adott bővítési helyekre kútcsoportok telepítését javasoljuk. A területet felépítő geológiai képződmény anyagminőségének (kavics, agyag stb.) hatásain kívül, konkrét helyre vonatkozóan, azonban egyéb befolyásoló tényezők hatásait is érvényesülni engedik. így a viszonylag sík terület mikrodomborzata, a felszíni vizek hatása, a növénytakaró (erdő, szántóföld) az antropogén hatások (település belterülete, öntözés) mind erősen befolyásolja a talajvíz helyi vízháztartását. A hálózat kialakításnál ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni. A Belső-Kisalföldön medence-belseji síkság jellegénél fogva normál talajvízszint mélységek alakulnak ki. A szántóföldi területeken 2-3 m a nagyobb erdőfoltok alatt 2-6 m. Kivételt képeznek Hanság domborzati okokból gyenge lefolyású területei a 0-2 m-es talajvízszintjükkel, valamint a települések belterületei, melyeken a vízműves vízellátás kiépülése óta igen nagy mértékű talajvízszint emelkedés tapasztalható csatomázás hiányában megemelkedett szennyvíz beszivárgás (szikkasztás) miatt. 5. A felszín alatti vizek észlelőhálózata optimalizálásának folyamata A hozzáférhető adatok összegyűjtése után látható volt, hogy általánosan kijelenthető: a vízminőségi észlelés és a többcsöves kutakkal végzett több mélységű észlelés adata nagyon kevés, ezért ezeket a hálózatokat nem lehet külön optimalizálni. A vizsgálatokat az ismereteink szerint külső befolyástól független időtartamra, az 1990 és 2001 közötti időszak adataival végeztük el. A különböző forrásból származó adatok halmazát először kutanként feldolgoztuk és ellenőriztük, ha feltűnő hibát találtunk, pl. műszercsúszásból adódó ugrásokat, fokozatos elmozdulások stb., akkor azokat vagy kijavítottuk, vagy (amennyiben megbízhatóan nem voltak javíthatók) kihagytuk a további munkából. A javított idősorokból elkészítettük az átlagos éves idősorokat kutanként. Tehát a vizsgált időszakon belül minden naptári napra vonatkozóan kiszámítottuk a vízállások értékeit a különböző években azon a napon mért adatokból. A 3. ábrán bemutatjuk két egymástól eltérő vízjárást mutató kút éves átlagos idősorát. Ezekből látható, hogy a vizsgált területen jelentősen eltérnek egymástól a talajvízjárás jellemzői. Ezt is figyelembe kell venni az optimalizálás folyamatában, a különböző kapcsolatok meghatározásánál. o- «*• .«- «•• „rf- o* „+ f * <,» / N* S * / • 3. ábra:: Az észlelőkutak éves vízjárása Az előkészített idősorokkal végeztük el a 3.1.-3.2. fejezetekben leírtak szerint a talajvízszint észlelő hálózat adathalmaza összefüggéseinek meghatározását. A 4. ábrán bemutatjuk az összes ismert talajvízszint észlelő kút mért adatsorainak szórásából készített térképet. 4. ábra: A rábavölgyi észlelőkutak vízjárásának szórástérképe Az 5. ábrán bemutatjuk az Ikrény közelében lévő 1037 sz. talajvízszín észlelő kút adatainak korrelációját az összes feldolgozott kúthoz viszonyítva. Látható, hogy a kút közelében aránylag kis területen lévő kutakhoz 0.9-et meghaladó a korrelációs tényező, ami jónak minősíthető. Természetesen távolodva mindjobban romlik a kapcsolat jósága. 495000 500000 505000 510000 515000 520000 525000 530000 555000 540000 5. ábra: Az 1037. sz. észlelőkút korrelációs kapcsolatának értéke a többi Rába-völgyi talajvízkúttal 6. ábra: Az 1022. sz. észlelőkút korrelációs kapcsolatának értéke a többi rábavölgyi talajvízkúttal A 6. ábrán bemutatjuk a Kapuvár közelében lévő 1022 számú talaj vízszín észlelő kút adatainak korrelációját az összes feldolgozott kúthoz viszonyítva. Látható, hogy a kút közvetlen közelében és a Hanság jelentős területén lé250000245000265000 495000 500000 505000 510000 515000 520000 525000 510000 515000 540000