Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

177 rekesférgek és planktonrákok egyedsűiűsége. Előfordulásuk gyakorisága alapján a Tisza endogén plankton-elemeinek tekinthetők a kerekesférgek közül az Arturaeopsis fissá, Brachiortus angularis, Brachionus budapestinensis, Brachionus calyciflorus, Filinia longiseta, Keratella cochlearis, Keratella coch leans tecta, Polyarthra spp., Synchaeta spp., Trichocerca pusilla, a planktonrákok közül pedig a Bosmina longimstris, Chydorus sphaericus, Daphnia longispina, Diaphanosoma brachyurum, Eucyclops serrulatus, Eudiaptomus gracilis. A Zooplankton vizsgálatok alapján a Tisza felső szakasza (Tiszabecs, Záhony) mezotróf, lentebb eutróf, de a duzzasztott szakaszokon eupolitróf állapot is előfordulhat. A folyó vízminősége béta, ill. alfa-béta mezoszapröb jellegű, áradást* alkalmával alfamezoszaprób állapot is kialakulhat A mellékfolyók közül a Szamos és a Maros hatása meghatározó, szennyezett vizük különösen kisvízi időszakban okoz vízminőségi problémákat A Sajón az 1990-es években bekövetkezett javuló vízminőségi változások nyomán a korábbi kedvezőtlen hatások már nem tapasztalhatók. A többi mellékfolyó és kisebb vízfolyás a folyó zooplanktonjál lényegesen nem befolyásolta. A Tisza zooplanktonjának alakulását a vízjárás viszonyok is nagymértékben befolyásolják Áradásos, nagyvízi időszakokban a mennyiségi alakulás nagymértékben függ attól, hogy az árhullám felszálló, tetőző, vagy apadó ágában vagyunk. Az árhullámok kezdetekor a vízsebesség hirtelen megnő, a turbulencia hatására a Tiszára jellemző finomszemcsés hordalék az üledékfelszínről felkeveredve a víztérbe jut, s így a lebegőanyag tartalom sokszorosára nő. Ez a változás nagymértékben gátolja a pelágikus Zooplankton fajok életfeltételeit (hordalékszemcsék nyíró mechanikai hatása, szűrőkészülékek eltömődése, nagy vízsebesség sodró hatása). Az árhullámok felszálló ágában a gyér faj-és egyedszám jellemző, kis mennyiségben mindössze néhány, a folyó jellegzetes euplanktonikus Rotatoria faja (Brachionus angularis, Synchaeta oblonga, Brachionus urceolaris), valamint fiatal nauplius és copepodit formák fordulnak elő. A lebegőanyag tartalom megnövekedése miatt a Cladocera fajok teljesen eltűnnek a planktonból. Tetőzéskor, és az ezt követő apadó periódusban a vízsebesség lassulásával megindul a felkeveredett hordalék kiülepedése, a folyóban a lebegőanyag mennyisége gyorsan csökken. A Zooplankton egyedszám az apadó időszakban a legnagyobb, ekkor az elöntésre került ártérről bemosódva, az onnan visszavonuló víztömeggel is jelentős számú Zooplankton kerül a folyóba. Átmenetileg fajgazdagodás következik be, de a folyóvízi környezetet tartósan nem bíró szervezetek (pL szűrő táplálkozású Cladocera fajok) hamarosan elpusztulnak. A 2000. évi szennyező-hullámok, valamint az évszázad árvizének levonulása a Tiszán extrém viszonyokat teremtett, a folyó zooplanktonja az elmúlt 10-15 év eredményeihez képest megváltozott. Bár a cianid szennyezéskor az állomány nagy része elpusztult, azonban az újranépesedés már néhány nap múlva megindult a tél végi, kora tavaszi időszaknak megfelelő domináns fajokkal. (Synchata oblonga, Notholca squamula, Notholca acuminata, Polyarthra dolichoptera, Keratella cochlearis, Cyclops vicirtus vicinus). Ekkor már petés egyedek is megtalálhatók mind a Rotatoria, mind a Copepoda csoport képviselői között. A benépesülésre jellemző, hogy először az ellenálló, alkalmazkodóképes fajok értek el nagyobb egyedszámot, s ekkor a plankton-összetétel még kevésbé változatos, kevésbé diverz. Március közepétől a mennyiségi változásokra a folyamatosan emelkedő egyedszám jellemző. Az áprilisi árhulláin levonulása után a Zooplankton egyedsűrűsége látványosan megnőtt, fajgazdagabb, diverzebb állomány alakult ki. A hullámtérről visszafolyó víztömeg számos, a folyóban ritkán előforduló szervezetet (Dicranophorus uncinatus, Epiphanes macrourus, Lecane clara, Lecane rhenana, Philodina rugósa, Pleurotrocha petromyzon, Mytilina mucronata) sodort a Tisza planktonjába. A kerekesférgek mellett a kisrákok faj és egyedszáma is megnőtt. Ennek oka a tartós kisvízen kívül az, hogy a halfaunisztikai felmérések szerint a cianid szennyezéskor a halaknak közel a 40 %-a elpusztult, továbbá az, hogy az újranépesedésben szerepet játszó mellékvizekből, hullámtérről több faj (Macrothtrix hirsuticornis, Mesocyclops leuckarti, Paracyclops fimbriatus) is tichoplanktonikus elemként besodródott a folyóba. Ezek a taxonok hosszabb-rövidebb folyószakaszon voltak megtalálhatók. A vizsgálatok szerint egy-egy szakasz újranépesülésében, az állomány összetételének alakulásában nagy szerepük van a szennyezéssel nem érintett térségeknek, így a mellékfolyóknak és a hullámtéri területeknek is. A közép- és alsó-Tisza vidéken a folyó vízminőségét, az élővilág alakulását nagymértékben befolyásolta a Kiskörei-tározóban kialakított rendkívüli üzemmód is (Zsuga 2000, 2001, Zsuga-Pekli 2001. Zsuga et al. 2002). összefoglalás A Tiszára ható különböző természetes és mesterséges ökológiai hatások összegződésének eredményeként a folyó élővilágában, vízminőségében az 1950-es évektől napjainkig jelentős változások következtek be. A folyó természetes kontinuitása megszűnt, a vízlépcsők megépítésével jellemzővé vált a szakaszosság. A mellékfolyókon érkező szennyezések gyakran próbára teszik a Tisza még meglévő természetes öntisztuló képességét. Ahhoz, hogy megőrizzük, illetve javítsuk a Tisza jelenlegi ökológiai állapotát, tekintetbe kell venni, hogy a vízgyűjtő egésze (a főmederben lévő vízkészlet, a hullámtér, a mentett oldali területek, a mellékfolyók) egységes ökológiai rendszert alkot, annak előnyével (pl. benépesülés, vízminőség javulás), illetve hátrányával (pl. szennyezések hatásai) együtt. Ennek figyelembe vételével kell az EU Víz-Keretirányelv útmutatása és előírásai szerint azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a jó ökológiai állapot elérését, és fenntartását biztosítják. S bár a zooplanktont a Keretirányelv nem sorolja a vizsgálandó ökológiai célváltozók közé, azonban e csoport tanulmányozása is számos információt nyújt a vízgyűjtő állapotáról. A továbbfejlesztett Vásárhelyi terv megvalósítása, a vésztározók kialakítása során a Tisza több szakaszán várhatóan megváltozik a jelenlegi vízminőségi helyzet, az élővilág összetétele. A változások figyelemmel kíséréséhez, a fauna összetétel, a diverzitás viszonyok alakulásához, az ökológiai állapot értékeléséhez a Zooplankton állomány változásai is jól felhasználhatók.