Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

174 HIDROLÓGIAI KOZLÖNY 2004.84. ÉVF. 2. táblázat: A holtmedrek integrált kategorizálást rendszere I. Természetvédelmi prioritás A Védett (nemzetközi, országos, helyi szintű). I. Természetvédelmi prioritás B Nem védett, de védelemre javasolható (valamilyen szinten). II. Bölcs hasznosítás 1 A természetes zonáció hiányos, de a terület legalább 50 %-án fennmaradt. II. Bölcs hasznosítás 2 Gyakori, de őshonos fajokkal és/vagy közösségekkel/társulásokkal jellemezhető objektum. II. Bölcs hasznosítás 3 Degradációs hatások által csak kis részben és csekély mértékben érintett objektum. II. Bölcs hasznosítás 4 Tájképi értékek miatt kiemelkedő objektum (az ökoturizmus színterei). II. Bölcs hasznosítás 5 Ember által befolyásolt, de hagyományos használati formákkal jellemezhető objektum (nádés/vagy gyékényaratás, "kiseszközös" halászat). II. Bölcs hasznosítás 6 Az objektum partszegélye részben beépített, vagy mezőgazdasági termelésbe vont területtel határos, de a szegélytársulások maradványai a partszegély legalább 50 %-án fellelhetők. II. Bölcs hasznosítás 7 Az objektumnak legfeljebb 50 %-a rekreációs hasznosítású, a rekreáció és a természeti rendszerek fenntartásának kapcsolata harmonikus. III. Gazdasági hasznosítás 1 Víztározás (pl. vésztározás, belvízbefogadás). III. Gazdasági hasznosítás 2 Mezőgazdasági vízkivétel (öntözés). III. Gazdasági hasznosítás 3 Ipari felhasználás (pl. hütővízkivétel). III. Gazdasági hasznosítás 4 Rekreáció (üdülés, vízisport, intenz. horgászat). III. Gazdasági hasznosítás 5 Intenzív halászat, haltenyésztés. III. Gazdasági hasznosítás 6 Víziszámyas-tenyésztés. III. Gazdasági hasznosítás 7 Egyéb hasznosítás. A holtmedrek állapotfelmérése Az emberi beavatkozások a holtmedreket eltérő mértékben érintették, s ebből következően természetvédelmi értéküket tekintve nem egységesek. Annak érdekében, hogy a különböző holtmedrek állapotfeltárását elvégezhessük, egy három lépcsőből álló - felmérést, értékelést és minősítést tartalmazó - rendszert dolgoztunk ki (vő. Dévai et al. 2001b). Az állapotfeltárás első lépcsője a felmérés, melynek során az ún. integrált kategorizálás végzendő el. A holtmedrek integrált kategorizálásának rendszerét (Aradi Csaba elgondolása nyomán, vö. Gőri 2000) a 2. táblázat mutatja be. Az elnevezés abból adódik, hogy a felmérés nemcsak természetvédelmi, hanem tényleges vagy lehetséges használati szempontokat is figyelembe vesz, s ezek alapján biztosítja az alapvető hasznosítási kategóriák szétválasztását. A módszer alapvető sajátossága, hogy a minősítendő rendszer legérzékenyebb elemét - az élővilágot - helyezi az első fázis középpontjába. Az alapvető kategóriák szétválasztása a használati formák dominanciája alapján történik. Az alapvető kategóriák a következők: 1. Természetvédelmi prioritású, II. Bölcs hasznosítású, III. Gazdasági hasznosítású holtmedrek. A felmérés vizuális, letapogató (szkennelő) jellegű első fázisát főleg küllemi (habituális) sajátosságok alapján végzi el a területet szemlélő, megfelelő terepbiológiai ismeretekkel rendelkező szakember. A terület vizuális megítélése során az objektum természetes térségi kapcsolatai és táji sajátosságai, a természetes élőlénytársulások sajátos képe (pl. mozaikossága, zonációja), a parti társulások - mint ökotónok, természetes védőzónák - épsége alapján eldönthető, hogy a holtmeder a „természetvédelmi prioritású" vagy a „bölcs hasznosítású" kategóriába sorolható-e. A második fázisban a természetközeli állapot fennmaradását veszélyeztető hatások számbavétele következik. Ilyenek például a terület nagysága és izoláltsága, a faji változatosság, a védőzónák állapota, a vízpótlás lehetőségei, a föld- és területhasználati/hasznosítási formák aránya, az intenzív művelésű mezőgazdasági területek, ill. az ipartelepek, a lakóterületek közelsége és hatásuk megállapítása. Ezeknek a körülményeknek a felmérése természetesen kiegészülhet néhány alapvető ismérvre (pl. vízmélység, kiterjedés, térfogat) vonatkozó becsléssel vagy vizsgálattal is. A felmérés második fázisában gyűjtött információk alapján eldöntendő, hogy a holtmeder a „bölcs hasznosítású" vagy a „gazdasági hasznosítású" kategóriába sorolható. 2003 nyarán elvégeztük a Felső-Tisza magyarországi szakaszán található 78 holtmeder letapogató (szkennelő) jellegű felmérését. A felmérés eredményeként 41 holtmeder tartozik a „természetvédelmi prioritású" kategóriába, közülük 28 sorolható az integrált kategorizálás szerinti I. A alkategóriába. Az I. B alkategóriába tartozó 13 holtmeder mindegyikére jellemző, hogy természetes vagy természetközeli állapotú fajegyüttesek és társulások élőhelye, valamint természetes zöldfolyosó alapvető részének tekinthetők. A 15 „bölcs hasznosítású" holtmederről általában elmondható, hogy gyakori, de őshonos társulásokkal jellemezhetők, degradációs hatások által csak kis részben és csekély mértékben érintettek, s bár rekreációs hasznosításúak, a rekreáció és a természeti rendszerek fenntartásának kapcsolata harmonikus. További nyolc ide sorolható holtmederre jellemző, hogy a partszegély részben beépített vagy mezőgazdasági termelésbe vont terület, de a szegélytársulások maradványai a partszegély legalább 50 %-án még fellelhetők. A „gazdasági hasznosítású" kategóriába sorolt 23 holtmeder közül egynél jelenleg nem folyik gazdasági hasznosítás, de a „bölcs hasznosítású" kategória követelményeinek nem felel meg a holtmeder, ezért javasolható az egyéb (pl. a tájképi érték növelésére történő) hasznosítás. Két esetben a rekreáció mellett egyéb hasznosítás (pl. ökoturizmus) is javasolható. 18 holtmederre a víztározási és a rekreációs hasznosítás együttesen jellemző, 11 holtmeder esetében az előzőeken túlmenően az öntözés céljára történő hasznosítás is megjelenik. Megjegyzés A kutatások az NKFP-3B/0019/2002. témaszámú, „A Tisza és a Felső-Tisza-vidék hidroökológiája" című projekt keretében folynak. Irodalom Davis, T.J. (edit.) 1994: The Ramsar Convention Manual. A Guide to the Convention on Wetlands of International Importance especially as Waterfowl Habitat. - Ramsar Conv. Bureau, Gland, X + 207 pp. Decamps, H. 1993: River margins and environmental change. - Ecol. Applic. 3/3: 441-445. Dévai Gy. - Aradi Cs. - Wittner I. - Olajos P. - Gőri Sz. - Nagy S. 2001a. Javaslat a Tiszai-Alföld vizi és vizes élőhelyeinek állapotértékelésére a holt medrek példáján. In: Borhidi A. - Botta-Dukát Z. (szerk.): ökológia az ezredfordulón III. Diverzitás, konzerváció, szukcesszió, regeneráció. -M.Tud Akadémia,, Bpest, p. 183-205. Dévai Gy. - Dévai I. - FelfÖldy L. - Wittner I. 1992: A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. 3. rész: Az ökológiai vízminőség jellemzésének lehetőségei. - Acta biol. debrecina, Suppl. oecol. hung. 4: 49-185. Dévai Gy. - Nagy S. - Wittner I. - Aradi Cs. - Csabai Z. - Tóth A. 2001b: A vízi és a vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In: Böhm A. - Szabó M. (szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és a társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. - ELTE-TTK & SZ1E-KG1 & KöM-TvH, Budapest, p. 11-74. Franklin, J.F. 1993: Preserving biodiversity: species, ecosystems, or landscapes? - Ecol. Applic. 3/2: 202-205. Gallé, L. - Margóczi, K. - Kovács, Gy. - Györffy, Gy. - KOrmOczi, L. Németh, I. 1995: River valleys: Are they ecological corridors? Tiscia 29: 53-58. Gőri, Sz.-Aradi, Cs.Dévai, Gy. -Nap/, S. 2000: 2.1. Principles and methodology of integrated categorisation of water bodies and wetlands demonstrated on backwaters. - In: Gallé, L. - Körmöczi, L. (edit.): Ecology of river valleys. - TISCIA Monogr. Ser., Szeged, p. 91-97. IUCN 1995: Élővíz-folyosók Magyarországon: Stratégia a Duna és mellékfolyói védelmére (1993-94). - IUCN, Gland, 124 pp. Pálfai I. (szerk.) 1995: Tisza-völgyi holtágak. - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 168 pp., 60 fényképmelléklet. Pálfai 1. (szerk.) 1997: Duna-völgyi holtágak. - Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 63 pp., 24 fényképmelléklet.