Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
168 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84 . ÉVF. Kivonat: A balatoni epiliton tér- és időbeli változása Varga Éva 1, B. Muskó Ilona 2, Tóth Ádám Péter 1, Gór Dénes 1, Lakatos Gyula 1 1 DE TTK Alkalmazott ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2MTA Balatoni Limnológiai Kutatóin tézet, 8237 Tihany, Pf 35 A parti öv sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a vízi élet szempontjából. Tanulmányoztuk a Balaton köves partjain kialakult élőbevonat tér- és időbeli változását. Huszonnégy órás méréssorozat során vizsgáltuk az epiliton feletti vízoszlop oxigén telítettségét. Megállapítható, hogy az élőbevonat jelentős szerepet játszik a parti öv oxigénháztartásában. A perifiton monitorozó rendszer használatával (NTPI) elvégeztük a Keszthelyi-és FüzfBi-medence ökológiai állapotának meghatározását. A Kutatóintézet előtti partszakaszon, az alzat-kezelés, utáni rövid távú makro-zootekton benépesedési vizsgálatot végeztünk. Balaton, köves part, ökológiai állapot, benépesedés (Sz), a Kesztehelyi-medence györöki strandjánál (Gy), a keszthelyi kikötőnél (K). A déli parton a balatonaligai kikötőben (A), a zamárdi strand szakaszon (Z), a balatonleilei kikötőben (L), a fonyódi kikötőben (Fo) és Balatonmáriafürdő (Mf) kikötőjében jelöltük ki a mintavételi helyeket (Lakatos et.al., 1997). 2001-2003 között a mintavétel nyáron, júliusban és őszszel, októberben történt. A köves part menti 30 cm vízmélységből óvatosan, de gyorsan kiemelt köveket fehér színű műanyag tálcákba helyeztük. Adott területről a nedves élőbevonat tömeget éles szikével mintatartó edénykékbe kapartuk, és azokat fénytől elzárva hűtőtáskába raktuk. A zootekton szervezeteket csipesszel, illetve desztillált vizes lemosás után planktonhálóban való tömörítéssel gyűjtöttük be műanyag edényekbe, amelyeket a helyszínen 70 %-os alkohollal konzerváltunk. A mintákat három párhuzamban vettük. A szükséges háttér információ nyeréséhez a mintavételkor vízmintát merítettünk a fontosabb vízkémiai paraméterek laboratóriumi meghatározásához (Felföldy, 1987). Secchi koronggal az átlátszóságot és a vízmélységet (cm), hordozható terepi műszerek segítségével (WTW) a vízhőmérsékletet, pH-t, a vezetőképességet (pS/ cm), az oldott oxigén koncentrációt és oxigén-telítettséget, valamint a redox potenciált mértük. A MTA BLKI (Tihany) előtti köves partszakaszon egy huszonnégy órás vizsgálatot végeztünk, mely során mértük a hőmérsékletet, pH-t, vezetőképességet, az oxigén tartalmat és telítettséget. Egy kiválasztott partszakaszt négy egyméteres szakaszra osztottunk. Az első szakaszon (I.) 2003. július 2.-án gyökérkefe segítségével megtisztítottuk a kövek felső részét az élőbevonattól. A második szakasz (II.) letakarítására július 9.-én került sor, míg a harmadikat 17.-én tisztítottuk meg (III.). A továbbiakban ezeket a szakaszokat kezelt területként említjük. A negyedik szakaszról (IV.), amit kontrollként használtunk, nem távolítottuk el az élőbevonatot. A kezelt területeken egy felső (kb. 30 cm-es vízmélység) és egy alsó (kb. 80 cm) részt különítettünk el. 2003. július 19-én minden egyes területről három - három párhuzamos élőbevonat ill. zootekton mintát vettünk. A kövek felső oldalának 10x10 cm-es felületéről lekapartuk az élőbevonatot, majd 70 %-os alkoholban rögzítettük. Mivel nagyon sűrű volt a minta és az alkohol is sötétzöld színű lett, a mintákat 300 pm-es planktonhálón átmostuk vízzel, majd újra alkoholban rögzítettük ezután végeztük el a zootekton analízist. Eredmények ismertetése és értékelése Az epiliton térbeli vizsgálata A Keszthelyi- medence (Keszthely, Györök, Máriafilrdő), és a Fűzfői- medence (Almádi, Aliga, Zamárdi) mintavételi helyein az epiliton nem taxonómiai perifiton index (NTPI) értékelése alapján ökológiai állapot-meghatározást Kulcsszava k: Bevezetés A parti öv sajátos felépítése, helyzete, alzatadó tulajdonsága folytán kiemelt jelentőségű a vízi élet szempontjából (Entz és Sebestyén 1942, Sebestyén, 1963), továbbá, mint a víztér és a szárazföld átmeneti sávja kiemelt természetvédelmi és környezetvédelmi fontossággal bír, élőhelyi változatosságot nyújtó szerepe meghatározó az élővilág sokféleségének (biodiverzitásának) biztosításában (Lakatos et. al., 1998). A parti öv általában igen változatos tagolódást mutat. Vertikálisan különböző zónákra oszlik, és ezekre jelentős hatással van az alacsony vagy a magas vízállás, illetve ezek váltakozása. A parti öv alzata kiemelkedő szerepű, de jelentőséggel bír a szárazföld felé megcsappanó hatású víztömeg is, amely szintén a parti öv része. A hatás módosulás természetesen csak a nyíltvíz hatásának csökkenésére vonatkozik, hiszen a víz jelenléte még a legfelső, ún. locsolási övben is fontos, ha nem a legfontosabb meghatározó és korlátozó tényező az élővilág szempontjából (Sebestyén, 1963). A Balatonban természetes köves partot a zalai oldalon és a Tihanyi-félsziget peremén találunk. Azonban az élőhelyi viszonyok és benépesedése tekintetében a part, mólók, építmények védelmére felhalmozott kőrakás-vonulatok és kőépítmények, a köves parttal azonosnak tekinthetők és természetes alzatként kezelhetők (Lakatos et al., 2001). A Balaton kerületének mintegy 10 %-át védi jelenleg is eredetileg ideiglenesnek szánt kőszórás, további 40 %-án épült ki egyéb köves part jellegű védmű. Ehhez hozzászámítva a természetes köves partokat, a partvonalak mintegy 70 %-án, még a kifejezetten lapos, homokos parttal bíró Somogyban is találunk köves partot. A DE Alkalmazott Ökológiai Tanszéken a 90-es évek közepén elkezdett epiliton tanulmányozását folytattuk. Célul tűztük ki az epiliton feletti vízoszlop napszakos változásának tanulmányozását, valamint egy rövid távú benépesedési vizsgálat elvégzését. Anyag és módszer Vizekben a szilárd fázis és a víz határfelületén található élőlények és élőlény-társulások összessége a benton, amelynek egyik jellegzetes formája a bentosz, a másik a perifiton, a meder fenekétől eltérő alzaton élő élőlények közössége (Lakatos, 1976). Az alzat minősége alapján különböztetjük meg az epifiton (a növényen élő szervezetek), és az epiliton (a kövön élő szervezetek) fogalmát Lakatos 1976). Vizsgálataink tárgyát a kövön kialakuló élőbevonat, azaz az epiliton - az epilitikus fito- és zootekton - képezte. A Balaton köves partján az alábbi mintavételi helyeken helyszíni méréseket végeztünk és élőbevonat mintát vettünk a kövek felszínéről; az északi parton: a Fűzfői-öböl balatonalmádi sétány köves partjainál (F), a tihanyi részen a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet előtti szakaszon (Ti), a Szigligeti-öböl badacsonyi hajókikötő kőszórásánál
