Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
157 A bálin fogott példányszáma alacsony, ennek ellenére az adott nagyságú minta szerint a 45-50 mm példányok táplálékának 50 %-át a küsz alkotta, a táplálék másik fele pedig föleg az Oledéklakó Chironomida fajokból állt (1. ábra). A bodorka ivadék fö táplálékforrása a cladocerák közül a Bosmina és a Moina, de a detritusz fogyasztása már a 21-25 mm-es halaknál jellemző volt, augusztusban és szeptemberben a táplálék zömét ez utóbbi alkotta. A többszöri ivás miatt a teljes szezonban nagy volt a fogott példányok testméret különbsége. A faj táplálék spektruma nagyon széles volt (2. ábra). A dévérkeszeg ivadék példányok között a testméret különbségek a szintén többszöri ivás miatt minden hónapban igen nagyok voltak. Alga és Rotatoria csak a 9-11 mm-es példányokban volt, a nagyobbak Cladocerákkal: közülük is főleg a Moina-, Daphnia pulex, Simocephalus- és Bosmina fainiri-ai tánlAiimTtalr A Mnina nem alapvető táülálék forrásuk volt. A legnagyobb példányok táplálékát szezontól függetlenül Moina és Simocephalus fajok alkották.. Oligochaetákat csak a júniusban fogott példányokban találtunk, de ez bizonyítja, hogy a 31-40 mm-es példányok már az üledékfaunát is fogyasztják. A 41-50 mm-es méretcsoport hiányzott a mintákból (3. ábra). Az ezüstkárász ivadék fő táplálékforrása a Zooplankton szervezetek közül a Bosmina és Moina fajok, de már a legkisebb (7-9 mm) példányokban is megtaláltuk az üledéklakó Chironomida lárvákat. A bevonatlakó Chironomida lárvákat a Zooplankton mellett a 12 mm-es mérettől egyre nagyobb arányban fogyasztották. A növényi részek is ettől a testmérettől találhatók meg a táplálékban és arányuk októberig nőtt. A 41 mm-nél nagyobb példányok főleg növényi részekkel, Chidorus- és bevonatlakó Chironomida fajokkal táplálkoztak {4. ábra). 100 A bodorki (Rutilui rutilui) táplálékának összetétele • Velencel-tiban (2001.) Arány (%) • Detritusz • szárazf. rovar • Clofion sp. • V ízirovar lárva E Asellus sp. EJCorixa sp. HŰI. Chir. • Bev. Chir. lárva E3 C opepoda • Simoceph. E3 Scapholeberis • Ch idorus E3M oina • B osm in a B Rotatoria E3 alg a 2. ábra: A bodorka ivadék táplálékának összetétele A dévérkeszeg (Abram it b r m m a ) Ividik liplálikiitk Sniititdi <i arányai« V •!•• ctl-ti b i i (2 0 0 1 -ben) Arány (•/. ) E9 i z f. - i rovar • Chiro. lárva C3Copepopdi HB osm ins C3 D pulex • Sim oceph. • M o i n s • O ligochseta BS R otstoria SZI s lg s 05. 22-06. 07. 9-15 mm 05. 22-07. 25. 16-20 mm 0 5.2 5 -0 7. 2 4. 2 1-30 mm 06. 23-0 6. 24 3 1-40 mm 4 1-50 mm (h i á n y z o tt) 07. 23-10. 10. 5 1-70 mm 3. ábra. A dévérkeszeg ivadék táplálékának A küsz ivadék testhossza széles értékek között szórt a teljes szezonban. Ez a faj is többször ívik egy évben. Az áprilisban fogott halak közül csak a 11-20 mm-es méret hiányzott. Az 5-10 mm-es halak táplálékában a Copepoda kifejlett egyedek és lárvái 3-5 %-ban voltak, a Rotatoria aránya meghaladta a 10 %-ot, a Bosmina majdnem elérte a 20 %-ot. A legjelentősebb táplálékforrásaik a Ceriodaphnia és a Moina nem egyedei voltak és a további méret csoportokban is ezek voltak legnagyobb arányban. A vízbe hullott szárazföldi rovarok a táplálék 1-2 összetétele és testmérettől függő változásai %-át tették ki, és a 20 mm fölötti halak táplálékában fordult elő. A Chironomida bábok, föleg pedig az imágók a 20 mm-feletti állatok táplálékának 15-25 %-át alkották. A Moina mellett a Ceriodaphnia és a Daphnia (pulex) föleg a 30 mm fölötti méretű halak fö táplálékforrása volt. A faj táplálék spektruma széles: az üledék felszíntől a vízfelszínig terjedő térségben mindenütt vadászik. A part széli növényzet között az Asellus aquaticus és a Cloéon dipterum lárváit a 40 mm-nél nagyobb példányokban találtuk (5. ábra).
