Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
142 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2004. 84. ÉVF. viszont jól értékelhető (68,5-75,7 % közötti) összefüggés mutatkozik mindkét periódus mindkét típusú átlagértékei esetében. A vízhozam és a fajlagos elektromos vezetőképesség értékeinél a biológiailag aktív periódusban az összesített különváltozás mértéke egy kivétellel (első vizsgálati periódus tényleges értékeinél) minden vizsgált esetben meghaladta a 60%-ot (65,6-84,9%). A biológiailag kevésbé aktív időszakban az előbbivel egyező eredményt kaptunk, de kissé alacsonyabb értékekkel (60,7-80,0%). Feltétlenül említésre méltó, hogy a biológiailag kevésbé aktív időszakban az összesített különváltozásnál a második vizsgálati periódusban nem az átlagértékek, hanem a tényleges adatok alapján történő értékelés eredményezett magasabb (72,1-80,0 % közötti) értékeket. A két tényező negatív irányú együttváltozása mindkét típusú átlagérték alapján mind a biológiailag aktív, mind a kevésbé aktív időszakban szoros összefüggést mutat (65,0-93,7 %), különösen az első vizsgálati periódusban (82,9-93,7 %, ill. 73,8-82,8 %). A második vizsgálati periódusban azonban ebben az esetben is némileg eltérőek a negatív irányú együttváltozásra vonatkozó eredmények, mivel a biológiailag aktív periódusban csak a simított átlagnál, a kevésbé aktívban viszont csak a tényleges átlagnál kapuink 70 % fölötti értéket. összefoglalás Munkánk során a Tisza szolnoki törzshálózati mintavételi szelvényének (334,2 fkm) 1983-2000 közötti háromszor hat éves időszakból származó adatsorainál a fajlagos elektromos vezetőképességet és a klorofill-a menynyiségét a vízhozammal összefüggésben vizsgáltuk. Az adatsorok elemzése kétféleképpen történt. A változás irányát egyrészt az előző adathoz történő viszonyítással állapítottuk meg, másrészt az adott tényező adott időszaki átlagértékétől való eltérés alapján kerestünk összefüggést. Az adatsorok összehasonlító vizsgálatát mindig a mért vagy a számított ("tényleges") értékek elemzésével kezdtük, de származtatott (két lépéses mozgó átlag módszerrel "simított") adatsorokat is használtunk az elemzéshez, s a vízhozammal történő összevetésben megvizsgáltuk az együttváltozások és a különváltozások számát. Részletesen értékeltük a tényezőpárok változása közötti összefüggés szorosságát, s értékelhetőségi határértéknek a 60 %-ot tekintettük. Külön elemeztük a változások időbeliségét, egyrészt hidrológiai, másrészt biológiai szempontok szerint. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy az esetek döntő többségében az egyes (tényleges és simított) adatok szerinti összehasonlítás (1. és 3. sorok), továbbá az összesített és a pozitív irányú együttváltozás (E.v. és + +), ill. az egyedileg értelmezett különváltozás (+ - és - +) szerinti összevetés nem ad értékelhető eredményeket. Az összesített különváltozás (K.v.) értékelésekor azonban - különösen a vízhozam és a fajlagos elektromos vezetőképesség esetében, ill. mindkét tényező-párosnál főként a nagyvízi és a biológiailag aktív időszakban - szoros összefüggést kaptunk. Ezek az eredmények azt tanúsítják, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség értéke és a klorofill-a mennyisége a Tiszában túlnyomó részt a vízhozammal ellentétes irányban változik. Meglepőnek, s további elmélyült elemzést érdemlőnek tekinthető az a tény, hogy az együttváltozáson belül a negatív irányú együttváltozásnál (—) - különösen az átlagértékek alapján - az összefüggés az esetek túlnyomó részében (mindkét típusnál 90 %-ban) legalább elfogadható szintű volt, de többnyire számottevőnek (40 %ban, ill. 45 %-ban) vagy jelentős mértékűnek (35-35 %ban) bizonyult. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben a vízhozam csökkenése mind a fajlagos elektromos vezetőképesség, mind a klorofill-a hasonló irányú változásával jár együtt. A bemutatott eljárást alkalmasnak tartjuk a törzshálózati mintavételi helyek hosszú idejű adatsorainak egyszerű és gyors elemzésére, s ezért bevezetését javasoljuk. A különböző tényezők mért vagy számított értékei közötti összefüggések feltárása és az egymáshoz viszonyított változási irányok kimutatása pedig kiindulópontját képezheti a hidroökológiai sajátosságok oknyomozó elemzésének. Irodalom Dévai, Gy. 1988: Emergence patterns of chironomids in Keszthely-basin of Lake Balaton (Hungary) (Diptera, Chironomidae). - Spixiana, Suppl. 14: 201-211. Dévai Gy- Czégény I- Dévai I- Heim Cs- Moldován J.- Preczner Zs. 1984: Balatoni és zalai üledékek ökológiai hatásvizsgálata az árvaszúnyogok (Diptera: Chironomidae) példáján. - Ada biol. Debrecina, Suppl. oecol. hung. 1: 3-183, 1-7. tábl., 1-59. ábra. Zsuga K. 1995: A Tisza biológiai vízminőségének alakulása az 19881995 közötti években, összeí. értékelés.- Kézirat, Szolnok, 10 pp. Proposal for a possible long term evaluation method of the relation of water regime and water quality attributes in the example of River Tisza Szabó, A.', Dévai Gy. 2, Zsuga, K.' 'Middle Tisza Environmental Protection Inspectorate, H-5000 Szolnok, Ságvári krt. 4, Hungary 'Department of Hydrobiology, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1, Hungary Abstract: In the paper the authors have examined the changes of specific electrical conductivity and the amount of chlorophyll-a in relation to water discharge using the long term data sets of the cross section of the regular sampling network of River Tisza at Szolnok (334.2 river km). They have performed the analysis of data sets in two ways. On the one hand they have established the direction of change by comparing former data and on the other hand they have searched con-elation on the basis of deviation from the mean value of the given variable within the given period of time. They have separately analyzed the changes relating to time in one respect on the basis of hydrological aspect and in other respect on the basis of biological aspect. By using the presented method they see a possibility for simple and fast analysis of long term data sets of the sampling sites of the regular network item for the exploration of the relations between the measured and calculated values of different factors and for the demonstration of the directions of changes relating to each other. Keywords: River Tisza, water quality, long term change, specific electrical conductivity, chlorophyll-a, water discharge.
