Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004

. 84. ÉVF. Planktonikus kerekesféreg-állományok változásai a Gemenci Ártér (Duna) eltérő jellegű mellékágaiban Schöll Károly MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomás, 2163. VácrAtót, Alkotmány u. 2-4. Kivonat: A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci területe a Közép-Duna egyetlen nagykiterjedésű közei-természetes ártere, nemzetközileg jegyzett természetvédelmi érték. A gemenci ártéren három, különböző jellegű mellékág és a főág planktonikus kerekesféreg-együtteseit hasonlítottuk össze, figyelemmel a vfzterek eltérő hidrológiai tulajdonságaira. A Rotatoria állományok mennyiségi adatainak sokváltozós módszerekkel történt analízisének alapján is jól elkülönülnek a mellékágak eupotamon, parapotamon és plesiopotamon jellegű szakaszai. Az eltérő fajösszetétel, valamint az együttes tér- és időbeli változásai a három szakasztlpus különbözőségeit egyértelműen tükrözik. A főág és a mellékágak kerekesféreg faunája fajösszetételében hasonló, jelentősen különbözik azonban az állományok nagysága. Rotatoria, folyóágak, sokváltozós elemzés Kulcsszavak: Bevezetés A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Területe, a Duna 1500-1470 folyamkilométere között terül el, 5-10 km széles, 30 km hosszú. Az 4500 ha kiterjedésű ártér a Közép-Duna legnagyobb ártéri erdeje. Teljes területe a hullámtéren helyezkedik el, kisebb-nagyobb, eltérő jellegő és állapotú mellék- és holtágak találhatók rajta,. A Duna főágának ezen a szakaszán a közepes vízhozam 2260 m

3/sec, a legkisebb vízhozam 470 m

3/sec, a legnagyobb pedig 8700 m

3/sec, a meder esése 5 cm/km, az átlagos vízsebesség 0,5-1,2 m/sec. A vízszintingadozás szélső értékei között közel 800 cm a különbség. A területen, az említetteken kívül számos, kisebb-nagyobb részben időszakos vízfolyás illetve állóvíz található, amelyek állapotát a Duna vízszintingadozása határozza meg. Kutatási előzmények, célkitűzés Kerekesférgekkel kapcsolatos adatokat a területről elsőként Bartsch közölt, 1877-ben [2], Varga 1951-ben két alkalommal, általunk nem vizsgált víztérre is kiterjedő vizsgálatokat folytatott a térségben 43 euplanktonikus és 55 tychoplanktonikus Rotatoria-taxon jelenlétét mutatta ki [6], Gulyás 1991-ben néhány vizsgálat alapján a RezétiHolt-Dunából, a Vén-Dunából és a főágból 59 fajt jelez [5], 2001 óta folyamatban lévő kutatásaink során, a fentiektől eltérően, hosszútávú, többéves, havonkénti mintavételre törekszünk, hogy ezáltal a faunisztikai adatokon kívül, a tér- és időbeli mintázatot, valamint ennek a vízállással, fizikai-kémiai paraméterekkel esetlegesen fennálló kapcsolatait is felfedhessük. Anyag és módszer A mintavételi terület A Gemenci Területen általunk vizsgált három mellékág a Duna folyásirányában haladva a Grébeci-Holt-Duna (GDU) (7 km), a Rezéti-Holt-Duna (RDU) (15km), és a Vén-Duna (VDU) (5km). A Grébeci-Holt-Duna Roux beosztása szerint a plesiopotamon funkcionális egység klasszikus példája [9]. Felülről zárt, csak magas vízállásnál folyik bele közvetlenül a fóág vize. Álló víz, vagy lassú áramlás idején a vezetőképesség nagyobb a Dunáénál, ekkor az ágban vertikálisan jelentős hőmérsékleti különbség is kialakulhat. Mélysége közepes vízállásnál 100-300cm. A Rezéti-Holt-Duna az év nagy részében áramló, parapotamon jellegű mellékág 25-40 méter széles, mélysége közepes vízállásnál 150-400 cm. Viszonylagos hosszúsága, sekélysége miatt a tovahaladó víztest az ágban fokozatosan változik, a főágtól többé-kevésbé eltérő vízkémiai, fizikai viszonyok alakulnak ki. A Vén-Duna szintén az év nagy részében áramló, parapotamon típusú mellékág. Szélessége 25-30 méter, közepes vízállásnál a víz mélysége az ág egyes részein eléri a 12 métert is. 1. ábra: A vizsgálati terület a mintavételi helyekkel Módszerek A plankton mintavétel lehetőség szerint havi gyakorisággal történt, a Grébeci-Holt-Dunában 5, a Rezéti-Holt-Dunában 3, a Vén-Dunában 3, a főágban pedig 1 helyen (1489 fkm) (7. ábra). Minden vizsgálati helyen, minden alkalommal WTW Multi 340i terepi mérőműszerrel mértük a víz hőmérsékletét, a pH-t, vezetőképességet, oxigéntartalmat és oxigén-telítettséget. A planktonikus Rotatoriák vizsgálatára 2 x 20 liternyi vizet szűrtünk át 50pm lyukbőségű planktonhálón. A minták egyikét 4 %-os formaiinban rögzítettük, a másikat pedig élve szállítottuk a laboratóriumba. Adatfeldolgozás A fajok meghatározása [1,4] után a rögzített mintákat Sedgewick-Rafter kamrában számláltuk. A kerekesférgek kvantitatív adataiból és a mért fizikai-kémiai para-