Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYOVAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó dott, a Tiszával csak egy keskeny éren van kapcsolatban, és a hullámtéri műtárgy is igen rossz állapotú. A 2x150x 150 tiltós ikeráteresz egyik oldala teljesen feliszapolódott, elzáródott, míg a másik oldali elzáró tábla deformálódott, elhajolt. Jelenleg csak vízfolyási akadályt képez, zárásra nem alkalmas. Percsorai párhuzamos szivattyúállás A Percsorai párhuzamos csatorna 0+000 szelvényéből emeli a bel- és fakadó vizeket a Percsorai főcsatorna torkolati szakaszába, ha szükséges. A felvonulási terv szerint ide egy (0,2 m

3/s teljesítményű) Pajtás VI.F. szivattyú telepíthető. A párhuzamos csatorna torkolati küszöbe 76,73 mBf. A levezetési vízszint: 100 cm (Belvízvédelmi terv, 2002). Még nem volt szükség az üzembe helyezésére, mindig biztosított volt az, hogy gravitációsan folyjanak be a főcsatornába az érkező vizek. Levelényi szivattyúállás A Levelény-Kis-tiszai csatorna induló szelvényéből emeli a belvizeket a Percsorai főcsatorna 15+318 km szelvényébe. Felvonulásra tervezett 2 Pajtás VI.F. szivattyú (0,4 m

3/s teljesítménnyel). A szívó oldali vízmérce „O" pontja 76,08 mBf. Levezetési vízszint: 106 cm. Lehetőség van gravitációs bevezetésre is (Belvízvédelmi terv, 2002). Az 1980-as években bontották el a szivattyúház épületét, és minősítették vissza szivattyúállásnak. A hajdani szivattyútelep függőleges tengelyű szivattyúját és hajtó motorját leszerelték és az MBSZ telephelyére szállították. A felvonulási terv szerint belvízvédekezéskor hordozható szivattyút kell ide helyezni, ha szükséges. Farkasmajori szivattyúállás A Farkasmajori csatorna torkolati szelvényénél volt kiépítve ez a társulati szivattyúállás 0,20 m

3/s teljesítménnyel, de ma már nem üzemképes. Varr as i szivattyúállás A Varras csatornán volt kiépítve ez a belvízi esésnövelő szivattyúállás a csatorna 1+415 km szelvényében a Levelényi majorba vezető út mellett. Már ez sem működőképes. Levelényi vízkivétel A vízkivétel (Árvízvédelmi terv, 2001) 1961-ben épült, majd 1991-ben átépült, kezelője a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A levelényi vízkivételi mű nyomóvezetéke a Tisza jobb parti védtöltését az 54+ 016 tkm szelvényben keresztezi. Az öntözőrendszer vízellátását egy FLYGHT PL 7060 típusú szivattyú biztosítja. Az NA 800-as acél nyomócső folyási fenékszintje a töltéstestben 83,85 mBf. A vízoldalon és a mentett oldalon is biztosított az elzárás, egy-egy beépített tolózárral. A nyomócsőhöz csatlakozó öntözőcsatorna üzemi vízszintje 79,86 mBf, de a vízkivétel csak az öntözési idényben üzemel az esetleges igényeknek megfelelően. Fontos megemlíteni még azt a lehetőséget, hogy a nyomócső kialakítása lehetővé teszi a szivornyás üzemet is. Ha a Tisza vízállása eléri a mindszenti állami vízmércére vonatkoztatott +580 cm-es vízállást, akkor engedélyezett a szivomyázás megkezdése. A szivornyás üzemmód az I. fokú árvízvédelmi készültségi szint eléréséig, azaz +650 cm-es vízállásig engedélyezett. 2001-ben a levelényi vízkivétel 428 000 m

3-t termelt ki (108 órát üzemelt). 39 3.2.5. Figyelembe veendő és megoldandó vízgazdálkodási kérdések a tározó területén A tározó területén közel 2000 ha meliorált terület található, melyből kb. 1250 ha drénezett. Az öntözhető terület nagysága 1197 ha. A Héjjá Testvérek Kft. Levelényi Gazdasága rendelkezik két lineár öntözőberendezéssel, melyek közül az egyik a Percsorai főcsatornából, míg a másik a Levelényi vízkivételen beemelt vízből látható el, s jelenleg készül egy új öntözőberendezés üzemelési engedélye. 3.2. S.a. A Percsora-Levelényi öntözőrendszer A térségben öntözésre berendezett területek vízellátó rendszere a Levelény-Percsorai öntözőrendszer, mely a Bäks és Dóc községek közti terület ellátására alkalmas. Hatásterülete 4.800 ha. A rendszernek két fövízkivétele van. - A Tisza 204,750 fkm szelvényében a Percsorai szivattyútelep. - A Tisza 215,180 fkm szelvényében pedig a Levelényi vízkivétel. A Levelényi vízkivételi mű 1,1 m

3/s-os teljesítményével, átlagos tiszai vízállás mellett felülről látja el a kettős működésű csatornákat. A 10 km-rel lejjebb levő reverzibilis Percsorai szivattyútelep 2,0 m

3/s-os kapacitása csak magas tiszai vízállásnál vehető számításba, amikor a hullámtéri tápcsatornában a megfelelő vízszint természetes úton ki tud alakulni. Az öntözőrendszer Percsorai szivattyútelepen keresztül történő szivattyús vízpótlására az 1980-as évek óta nem került sor. A Levelényi öntözőrendszerben 1197 ha-ra van öntözőtelepi vízjogi engedély. A rendszer kihasználtsága 40-50%-os (Belvízvédelmi terv, 2002). 3.2.5.b. Melioráció a tározó területén A mezőgazdasági üzemek (Belvízvédelmi terv, 2002) 1972-től kezdődően az alábbi vízrendezési, illetve meliorációs beavatkozásokat hajtották végre: - A Pusztaszeri Hétvezér MgTSz üzemen belüli vízrendezésének II. ütemére üzemelési vízjogi engedélyt kapott 1979-ben .- Az Ópusztaszeri Árpád vezér MgTSz üzemen belőli vízrendezésére üzemelési vízjogi engedélyt kapott 1979-ben. - Az üzemi vízrendezés során 170 ha-os terület került mentesítésre. Megépült 2950 fm hosszú üzemen belőli csatorna. - Az Ópusztaszeri Árpád vezér MgTSz komplex melioráció I. ütemére 1988-ban kapott üzemelési vízjogi engedélyt. - A meliorált terület nagysága 912 ha, melyből 350 ha talajcsövezésre került. - Megépült 7600 fm üzemen belüli csatorna. Megépítésük óta termelőszövetkezeti tulajdonból már átkerültek a területek magántulajdonba. A magángazdálkodók karbantartási munkákat nem végeztek az elvezető müveken, így az 1998-2001. időszakban több helyen belvízfoltokjelentek meg. A Baksi Magyar-Bolgár Barátság MgTSz üzemen belüli vízrendezésének II. ütemére üzemelési vízjogi engedélyt kapott 1980-ban. A belvízrendezés során mentesített terület 980 ha. Az üzemi vízrendezés során megépült 18760 fm belvízcsatorna és 96410 fm drénhálózat. Megépítése óta a terület magángazdálkodók birtokába került, az elvezető hálózat egy részét a Szegedi VGT átvette. A talajcső hálózat működik, az elvezető csatornák azon része feliszapolódott, amelyet nem vett át a VGT. Ezeken a területeken is az 1998-2001. időszakban jelentek meg belvízfoltok, s lassú vízlevezetés volt tapasztalható.