Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 2004. 84. ÉVF. Az éves összesített csoportszám mintavételi helyenkénti alakulását mutatja az 2. ábra. 1998-hoz viszonyítva néhány hely kivételével (pl. GON1, ALMI) nincs változás. A vízterületenkénti átlagos csoportszámban nem volt szignifikáns különbség (7. táblázat). 1. táblázat: Vízterületenkénti átlagos csoportszám 2002. éves átlafl 1998. éves átlag p% Öreg-Duna 10,8 11,4 ns Duna főág Medve-Budapest 8,7 10,4 ns 2002. július 2002. szeptmb. Öreg-Duna 6,6 8,2 ns Duna főág Medve-Budapest 8,3 3,6 <1% Szentendrei-Duna 10,4 4,6 <1% Évszakos változások Az egyes mintavételi helyeken a 2002. évi koranyári és koraőszi csoportszámokat összehasonlítva jelentős különbségeket tapasztaltuk (3. ábra). Az Öreg-Dunában minden helyen több, a főág Szigetköz alatti szakaszán és a szentendrei-Dunában kevesebb, ill. jóval kevesebb csoport volt jelen. A vízterületenkénti átlagos csoportszámban a két évszak között a főág Medve és Budapest közötti szakaszán és a Szentendrei-Dunában szignifikáns volt (p<0.01)a különbség, az Öreg-Dunában nem (/. táblázat). E 1 % 4 Helyek 2002. • 1998. 2. ábra. Az éves összesített csoportszám alakulása az egyes mintavételi helyeken 1998-ban és 2002-ben 16 14 12 I 1

0 M I 8 a Helyek a 2002.07. • 2002.09. 3. ábra. Az évszakos csoportszám alakulása az egyes mintavételi helyeken 2002-ben Az eredmények értékelése A gerinctelen makrofauna csoportszintű éves összetételében, dominancia viszonyaiban nem történt számottevő változás az elmúlt öt évben. A csoportszámban tapasztalt nagy évszakos különbség a nyári magas árhullámmal magyarázható. A koraőszi mintavételre közel egy hónappal az augusztusi igen magas árhullám levonulása után került sor. Az árhullám jelentős mértékben megváltoztatta a makrofauna összetételét, csökkentette az előforduló csoportok számát. Hogy a csökkenés valóban az árhullámnak köszönhető és nem a hemihidrobiont szervezetek kirepülésének, azt bizonyítják a gödi adatok. A 3. ábrán a jobbszélső fekete oszlop (G901) a korábbi évek szeptemberi csoportátlaga. Az újranépesedés a legkésőbb a köves alzatokon (pl. MED1, NBA1) indult meg, az alzat szemcseméretének csökkenésével az újranépesedés egyre korábban kezdődik (2. táblázat). A főág szigetközi szakaszán (az Öreg-Dunában) az árhullám hatása nem jelentkezett, az újranépesedés a kapcsolódó mellékág-rendszerekből a csökkenő vízállással párhuzamosan történt. 2. táblázat: A visszatelepedés mértéke az uralkodó alzattípusok szerint Vissza telepedési % = (l-((nt-nt+I)/nt))*100, ahol nt az első, nt+1 a második időpontbeli csoportszám Alzat Visszatelepedési (%) Kő, nagy kavics (> 5 cm) 17,4 Durva kavics (2-5 cm) 48,9 Finom kavics (< 2 cm) 53,8 Homok, iszap 64,8