Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

89 = jelen lévő gerinces ragadozó genuszok száma) közti kapcsolatot, szintén nem tapasztaltunk szoros korrelációt (y = 0,5x + 4,222; r = 0,225). A fiatal lárvák abundanciája már szorosabb kapcsolatot mutatott a rendelkezésükre álló táplálékkal (I fiatal lárva táplálék = potenciális táplálékfauna tagjainak gyakorisági értéke a *-gal vagy +-tel jelölt taxonok nélkül), de a korrelációs együttható értéke itt is csak közepes kapcsolatot jelez (y = 2,5263x + 25,158; r = 0,519). A fiatal lárvák egyedszáma és ragadozóik jelenléte (I fiatal lárva ragadozó = 2. és 3. éves Perla paliida lárvák, a potenciális táplálékfauna tagjaiból +-tel jelölt taxonok és a fiatal lárvák további potenciális ragadozóinak gyakorisági értéke) között viszont ismét csak gyenge kapcsolat állt fenn (y = 0,8158 + 19,105; r = 0,256). Ezek alapján elmondható: sem a táplálékfauna, sem a jelenlévő ragadozók összetételének nincs meghatározó szerepe a lárvák egyedszámát illetően. 1. táblázat: A kilenc vizsgált zempléni Perla paliida élőhely, és két jellegzetes P. marginata élőhely hidrogeográfiai adottságai és fizikai-kémiai jellemzői 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. BánN.Vas-faCserenCserenkőHoty kaIstvánKemenKemenNagyTolcsvaTolcsvapatak zék-patak kő-patak patak patak kútice-patak ce-patak patak patak patak (Bükk, (Bör(Regie) (Telkipatak (Regéc) (Kis(Füzér) (Három (E.horNagyzsöny, bánya) huta) huta) váti) visnyó) Szokolya) Tszf. magasság (m) 395 270 210 380 390 170 580 220 150 440 290 Irányultság É ÉNy DK D K ÉK DNy D D É DK Eredés távolság (km) 3,5 9 4 2 1,5 13 1,5 11 16 1,5 6 Torkolat távolság (km) 16 10,5 12 2,5 13,5 2 4 17 12 3,5 2 Rendűség 2 3 2 1 1 4 1 4 4 2 2 Szélesség (m) 1,5 2,5 2 1,2 1 3 1,5 2,5 3,5 2 1,5 Mélység (cm) 5-25 30-80 10-20 5-35 5-15 30-90 10-35 15-40 25-60 10-25 5-30 Sebesség (m/s) 1-2,8 0,6-1,2 0,6-1,2 0,8-1,7 1,8 1,6 0,5-2,7 1-1,9 1,5 1,5-1,8 0,8-1,5 Aljzat kő, kő, kavics, homok, kő, kavics, kő, homok, kő, kő, kavics, kő, kő, kavics, Aljzat kavics homok kavics homok kavics kavics kavics kavics homok kavics homok Vezetőképesség (pS/cm) 147 182 155 178 175 150 161 291 305 481 342 Hőmérséklet (*Q 10,0 10,2 11,7 10,9 10,1 10,5 9,7 13,9 15,1 10,9 11,8 Oldott oxigén (mg/l) 9,5 10,1 8,1 8,8 8,6 10,6 9,2 8,97 9,1 9,6 8,7 pH 7,33 8,02 7,11 7,61 7,81 7,31 7,21 8,24 8,51 7,81 7,24 Kísérő társulás Szurdok Éger Éger SzurdokSzurdokKultur SzurdokÉgerÉgerSzurdokÉgererdő liget liget erdő erdő erdő liget liget erdő liget 2. ábra: A kirepülés előtt álló lárvák potenciális táplálékfaunájának gyakorisági értékei alapján elvégzett ordináció ábrája (1-9.: zempléni kisvízfolyások; 10.: Bán-patak, Bükk; II.: Nagy-Vasfazék-patak, Börzsöny) A második kérdés megválaszolására három ordinációs analízist végeztünk el. Az elsőhöz a 3. éves lárvák potenciális táplálékfaunájának gyakorisági értékeit használtuk fel. Ez alapján a 10. és 11. számmal szereplő Perla marginata élőhelyek nem mutatnak elkülönülést a P. paliida élőhelyeitől, és a P. paliida élőhelyei egymástól eléggé eltérőek (2. ábra). A fiatal lárvák potenciális táplálékfaunájának gyakorisági értékei, illetve a fiatal lárvák potenciális ragadozóinak gyakorisági értékei alapján elvégzett analízisek hasonló eredményt hoztak. így azt is elmondhatjuk, hogy a két faj élőhelyei között a táplálékfauna alapján nem mutatható ki különbség. Mivel a táplálékfauna és a potenciális ragadozók öszszetétele nem bír meghatározó jelentősséggel a faj abundanciájára, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Perla paliida limitált elterjedését vagy kompetíciós hatásokra, vagy állatföldrajzi tényezőkre, esetleg emberi behatásokra vezethetjük vissza.