Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó

JÁSZNÉ GYO

VAJ A ; A szegedi (percsorai) árvízi tározó 37 A 2. sz. Dongéri belvízvédelmi szakasz területének 14 %-a belvízzel erősen veszélyeztetett, ide tartozik a tározónak kijelölt terület is. Az elmúlt évek belvizes elöntési adatai a teljes belvlzvédelmi szakaszon (Belvízvédelmi terv, 2002) Ev hektár Ev hektár 1997 510 2000 6500 1998 2001 1999 6900 2002 Igen jelentős belvízi elöntések alakultak ki az 1999. december - 2000. február közötti időszakban, amikor II. fokú belvízvédelmi készültség volt elrendelve a védszakaszon. A terület belvízérzékenysége ellenére van lehetőség a belvíz tározásra, belvíz visszatartásra. A belvízi öblözetben belvíz tározásra kijelölt terület a Patkóalakú Kis-Tisza 70 ha területe, amelynek teljes térfogata: 0,5 millió m

3, így a belvíztározásra igénybe vehető térfogat: 0,5 millió m

3 (Belvízvédelmi terv, 2002). 3.2.2. A csatornahálózat A teljes Percsora-Sövényházi belvízrendszerben - a védszakasz belvízvédelmi terve szerint - a fajlagos csatorna-kiépítettség 42,1 l/s/km

2, a Percsorai öblözetben pedig 37,3 l/s/km

2. Az alábbi állami kezelésű főművek találhatók az öblözetben: - Percsorai főcsatorna, hossza: 15+318 km, - Mürét-Kis-tiszai csatorna, hossza: 6+048 km, - Percsorai párhuzamos csatorna , hossza: 5+100 km. (A 2000. évben az FVM Hivatalok több állami főmű kezelői jogát átvették az ATIVIZIG-től, melyeket üzemelésre a társulatoknak adtak át.) A 36/1. Percsorai öblözet főgyűjtője a Percsorai főcsatorna, amely a mezőgazdasági területekről összegyűjtött belvizeket vezeti a Tisza folyóba. A rendszer gravitációs, illetve szükség esetén szivattyús kivezetésű. A főcsatorna 15,318 km hosszú, a torkolattól a 14 + 200 km szelvényig kettős működésű. Vízszállító képessége 3,61 m'/s között változik. Fenékszélessége 2-4 m, rézsűi 1:1,5 hajlásúak. A főcsatornán 14 műtárgy található, melyek ikerátereszek A főcsatorna esetében hiányzik a parti sáv, azaz csak a meder van a vízügy kezelésében, a partélektől már magántulajdonban van minden terület, ez nehezíti a csatornán végzendő karbantartási és egyéb munkák elvégzését. A terület csatornahálózatának többi eleme: - Percsorai párhuzamos csatorna (ATIVIZIG kezelésű) 5,100 km hosszú és párhuzamos az I. rendű védtöltéssel. Feladata, hogy a fakadóvizeket, ill. belvizeket összegyűjtse és levezesse a Percsorai főcsatornába (befogadó 0+012 km szelvénye). Torkolati vízszállító képessége 0,54 m

3/s, fenékszélessége 1,0 m, rézsűhajlása 1:1. A csatornán 3 áteresz található - Mürét-Kis-tiszai csatorna (ATIVIZIG kezelésű) 6,048 km hosszú, 0 - 6+000 km szelvényig kettős működésű, befogadója a Percsorai fcs. 3+414 km szelvénye. Torkolati vízszállító képessége 0,75 m

3/s. Fenékszélessége 1-1,5 m, rézsűhajlása 1:1,5. A csatornán 6 áteresz található. Fontos funkciója, hogy összeköti a Percsorai főcsatorna két végét a belvízlevezetés megkönnyítésére. - Levelény-Kis-tiszai csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 4,864 km hosszú, teljes hosszában kettős működésű, befogadója a Percsorai fcs. 15+318 km szelvénye. Torkolati vízszállító képessége 0,50 m

3/s, fenékszélessége 1 m, rézsűhajlása 1:1,5. A csatornán 4 áteresz található. A terület északi részéről vezeti le a belvizeket. - Műrét-Paptavai csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 6,990 km hosszú, befogadója a Levelény-Kis-tiszai csatorna 2+623 km szelvénye. Torkolati vízszállító képessége 0,40 m

3/s, fenékszélessége 1 m, rézsűhajlása 1:1,5. A csatornán 9 áteresz található. Szintén a terület északi részéről vezeti le a belvizeket. A Baks-Mindszenti műút az 1+948 km szelvényben keresztezi. - Farkasmajori csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 4,446 km hosszú, befogadója a Percsorai fcs. 6+636 km szelvénye. Torkolati vízszállító képessége 0,145 m

3/s, fenékszélessége 1 m, rézsűhajlása 1:1,5. - Varr as csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 1415 fin hosszú, 0,2 m

3/s vízszállító képességű. Befogadója a Percsorai főcsatorna 13+190 km szelvénye. - Arpádszobori ök. csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 776 fin hosszú, 0,1 m

3/s vízszállító képességű. Befogadója a Farkasmajori csatorna 3+674 km szelvénye. - Sövényházi csatorna (Szegedi VGT kezelésű) 3,042 km hosszú, 0,165 m

3/s vízszállító képességű. Befogadója a Farkasmajori csatorna 2+361 km szelvénye. Az elmúlt években az Igazgatóság kezelésében lévő és a Társulat kezelésében lévő csatornáknak vízszállító kapacitása egyaránt lecsökkent a fenntartások szűkössége, vagy teljes hiánya miatt. A Percsorai főcsatorna a Percsorai szivattyútelephez szállítja az összegyűjtött belvizeket, mert a rendszemek itt van a gravitációs vízelvezetési lehetősége is. 3.2.3. A meglévő' műtárgyak, amelyeknek belvíz esetén vízkormányzó szerepük van a.) Percsorai főcsatorna Torkolati zsilip Az árvízvédelmi zsilip a Tisza jobb parti védtöltés 43+814 tkm szelvényében található. A főcsatorna 0+948 km szelvényében épített 2x2,Ox 2,0 m nyílású iker áteresz vastáblás zsilippel. A zsilipet le kell zámi, ha a szivattyútelepnél géphiba történik, és a belvízszint emelkedő, s meghaladja a +200 cm-t. A zsilip lezárásával a felette lévő csatornaszakaszon, valamint a Kis-Tisza medrekben (Patkóalakú Kis-Tisza, Sasülés-Kőtörési Kis-Tisza) tározható ideiglenesen belvíz. Ugyancsak ez a zsilip szolgál az öntözővíz visszatartásra is. A zsilip küszöbmagassága: 74,70 mBf. A megengedett öntözési üzemvízszint: 76,50 mBf Maximális belvízszint: 77,30 mBf (Belvízvédelmi terv, 2002) Levelénymajori zsilip A főcsatorna 13+197 km szelvényében épült 2x1,50x 1,50 m nyílású zsilipes iker áteresz. A műtárgy küszöbmagassága: 75,56 mBf Megengedett öntözési üzemvízszint: 77,30 mBf. A műtárgy az öntözővíz visszatartását, az üzemvízszint biztosítását szolgálja. A Levelényi kapu (13+197) lezárható belvízkor és szivattyúval átemelve a belvizet, esésnövelést lehet végrehajtani a szivattyútelep felé, hogy gyorsítsuk a benőtt csatomán a lefolyást (Belvízvédelmi terv, 2002). IV. zárás A főcsatorna 15+318 km szelvényében lévő zsilip a belvíz visszatartását szolgálja a Levelény-Kis-tiszai csa-