Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
79 Hidrogeográfiai és vízkémiai vizsgálatok néhány Közép-magyarországi kis vízfolyásban Kiss Zsuzsanna 1, Kovács Csilla 1, Padisák Judit 1, Schmidt Antal 2 'Veszprémi Egyetem, Limaoióg« Tansz... 8201. Veszprém, Pt lSS^Aiaó-pMnavfilgyt Környezetvédelmi Felflgy., 6S01. Baj«, Klvoaat: Az Európai Unió 2000 ÓU szorgalmazza a felszíni és felszín alatti vizek vízminőség-védelmi monitorozását. Azonban mindeddig nem került sor a kis vízfolyások hidrobiológiái állapotfelmérésére. 2002. áprilisában 7 Balaton-felvidéki patakból gyűjtöttünk vízmintát, melyekből 23 fizikái és kémiai paraméter meghatározásán került sor, a hidrogeográfiai jellemzők mellett. A vizsgált patakok, fizikai-, kémiai tulajdonságaiban nem mutatnak jelentős eltérést; az antropogén hatás jól igazolható volt. Kaksnavsdt: Viz Keretirányelv, Balaton-felvidéki patakok, vízkémiai paraméterek Bevezetés és célkitűzések Az EU Viz Keretirányelvében alapvető célként tűzték ki a szárazföldi felszíni vizek, átmeneti és tengerpart menü vizek, valamint a felszín alatti vizek védelmét. Ennek megfelelően a vízminőség-védelmi monitorozás során a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai állapotát folyamatosan nyomon kell követni. A Keretilányelv egy értelműen meghatározza a vizsgálandó ökológiai cél-változók körét, melyek a következők: a fizikai és kémiai paraméterek. vízi növényzet (fitoplankton, élőbevonat, makrofita), makro zoobenton és halak. Az ökológiai paramétereket az állóvizekben, a kis vízfolyásokon, a folyókban és vizes élőhelyeken egyaránt fel kell mérni Ez idáig azonban nem került sor a hazai kis vízfolyások és referenciahelyeik hidrobiológiái (ökológiai) állapotfelmérésére (Gulyás, 2001), s ez a munka az első ilyen kísérlet lenne. 40-60 patak vizsgálatát tűztük ki célul. Jelen dolgozatunkban a vízminták fizikai és kémiai paraméterei, illetve a vízfolyások hidrogeográfiai adottságai (esésgörbe, futásfejlettség) alapján jellemeztük a patakokat A kapott eredmények alapját képezik további kutatásainknak (Kovács és mts-ai, 2004). Anyag és módszer 2002. április 13-14 és 20-21-én vettünk vízmintát a Balaton-felvidék 7 patakjából. Ezek a következők voltak: Pécsely- (P), Koloska- (K), Kéki-patak (KE), Horogi(H), Szőlósi- (SZ), Csopaki-séd (CS) és a Hévíz-Páhokicsatoma (HVP). Hidrogeokémiai jellegük meszes, a forrásvizük a fő karszt- és réteg-víztározókból származik (Virág 1997). Már 1969-től kezdve végeznek ugyan vízminőségi vizsgálatokat a Balatonba ömlő 25-30 vízfolyáson, de ezeket kezdetben alkalmilag majd később központilag meghatározott időpontokban végezték. A mintavételi helyek főként csak a torkolati részeket érintették (Virág, 1997). Minden egyes patakban 3 helyen (a forrásnál, a vízfolyás középső szakaszán, ill. a torkolatnál) vettünk mintát. A helyszínen mértünk vízhőmérsékletet, pHt, oxigéntartalmat és oxigéntelitettséget A mérésekhez elózőleg kalibrált Consort C535 hordozható készüléket használtunk. A minták elemzése során a Na*, K ' meghatározását lángfotometriával, a Ca 2\ Mg 2* mennyiségi analízisét atomabszorpciós spektrometriával végeztük. A többi vízminőségi mutató (fajlagos elektromos vezetőképesség, m- és p-lugosság, HCQj", COj 2, CT, SO< 2, NH» +, NOz", NO,, PO^, összes foszfor, SiC>2, KOI) vizsgálatát az Alsó-Dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség végezte, adataik nem publikusak. Patakjaink esésgörbéit szintvonalas turistatérképek alapján készítettük el. Eredményeink értékeléséhez a SYNTAX (Podani, 2000) programcsomagot használtuk. Eredmények és értékelés Természetes állapotukban rheokrén és helokrén forrásede jellemzik a vízfolyásokat, kettő kivételével, mert a HévízPáhoki-csatorna és a Horogi-séd forrása limnokrén. A patakede esésgörbéit elkészítve a szakaszjellegek jól elkülönülnek (J. ábra). Kivétel a Hévíz-Páhoki-csatorna, mert teljes hosszában egyértelműen alsó szakaszjellegü. A többi pataknál viszont két szakaszjelleg különül el: a felső szakaszjelleg a Balatoni Riviérához kapcsolódó meredek lejtőkre esik, ennek a relifenergiája nagy. Itt a patakok esése (50-150m) jelentós, a víz mozgása gyors. A második (közép) szakasz jellegük a Balaton parti sávjára esik, reliefenergiája jóval kisebb, így a patakde nem túl mély bevágódásai jellemzik a területet. Ezeknél a patakoknál az alsó szakaszjelleg teljesen eltűnik, ellentétben más patakokkal, amelyeken a három szakaszjelleg jól elkülöníthető (Andrikovics és Kiss, 1999). OKVM4M Sí46v-»d Horotf-Md H*k-Mio»«tatonu 4000 6000 8000 10000 12000 A tar á«a »H távoHáa lm) /. ábra: A Baloíon-fetvidéki patakok retotív esésgörbéi Fif. 1.: Slope of Un creeks of Balaton fflffchurf» A patakok íutásfejlettség értékeiben már jelentősebb eltérések mutatkoztak. A Csopaki-séd futásfejlettsége a legnagyobb (0,43), ezt követi a Horogi-sédé. A Pécsely-, Koloska,- Kéki-patak ill. Szőlősi-séd futásfqlettsége közel azonos (0,1 körüli érték), de jóval kisebb, mint az előző értékde. A Hévíz-Páhoki-csatorna futásfejlettsége ezekhez képest nagyon kicsi, mivel a folyóvíz egy mesterségesen kialakított gyakorlatilag egyenes mederben folyik egészen a helyi erózióbázisig (i. tábiéuU) 1. táblázat: A patakok ftitásfejlettscge TaUe I.: Some »erphoartrlc iata of the *ta4M creeks A patakok KaararaáaA farrá» éa a Fut*. •m Mdot torkai at fejlettség Bért UgvOTiattwU táI(ta») c(k») e-(I-eyc PécM^y-patak 9 8 •43 If »Inka paint 4.7 4.3 Hterajl-aéd 7.1 5,6 •J« CaopaU-aéd 4,6 3,18 Ml MM iM 5 432 •,17 KéU-patak 1.7 1.52 •41 Hévfe-PáhaU-caataraa 11 10,84 Ml
