Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

67 Összeségében elmondhatjuk, hogy a megvizsgált 51 mintából 45-ben az Achnanthes minutissima a domináns, szinte minden mintavételi pontban a legnagyobb relatív gyakorisággal. E mellett markáns megjelenésű (20-18-19­16 mintában) az Achnanthes biasolettiana - Amphora pedi­culus - Navicula sp. 2 - Nitzschia dissipata. Nehezen tudunk következtetéseket levonni az Achnan­thes minutissima dominanciájából, hiszen ez a faj számos vízgyűjtő (Round, 1991) igen különböző vízminőségű he­lyeiről is előkerült már (Krammer et Lange-Bertalot, 1999). Hangsúlyozott jelenlétének oka lehet, hogy fényadaptált faj (Barreto és -ai, 1998), s a vizsgált patakok a tavaszi rügyfa­kadás időszakában nem voltak jelentősen. Mások (Ács és mtsai, 2001) szerint egy r-stratégista gyomfaj. A Gompho­nema angustatum megjelenése a Koloska-patakban bíztató­nak tűnik a víz minősége szempontjából, mivel ez a faj bé­ta-mezoszapróbnál magasabb szaprobitási fokú vizekben nem fordul elő, s igen érzékeny az erős szerves szennyezés­re (Krammer et Lange-Bertalot, 1999). A Csopaki-séd, Pé­csely- Koloska- és Kéki-patak együttesen jellemezhető az Amphorapediculus dominanciájával, ez a faj kalcium tartal­mú vízfolyásokban jellegzetes a folyó teljes hosszában (Ro­und, 1991). A Csopaki-sédben a Nitzschia palea jelezheti patak időszakos kiszáradását, mivel ezt a fajt a változó ned­vességtartalmú helyeken élő ill. időszakos szárazságot elvi­selő talajalgák között tartják számon (Krammer et Lange­Bertalot, 1999). A meghatározott relatív dominancia viszonyok adatait felhasználva cluster-analízissel hasonlítottuk össze a pata­kok egyes mintavételi helyein kialakuló algaflórát. A Ko­loska-patak esetén a mintavételi helyek dendrogramja jelez­te a meder minőségét. Jól elkülönültek az iszapos (1,4, 7), vagy kavicsos (3, 5) alzatú helyek. A többi (2, 6, 8, 9) min­tavételi helyen betonozott meder, magas nitrit és összes P koncentráció voltjellemző (3. ábra). A Kok»k»-pKait teiopqi 3. ábra: A Koloska-patak dendogramja (Bray-Curtis) Fig. 3: Dendogram of Koloska-patak A CtopafcMM é—éotnmit 0.45 0,4 OJV 4. ábra: A Csopaki-séd dendogramja (Bray-Curtis) Fig. 4: Dendogram of Csopaki-séd A Csopaki-sédben 2 nagy csoportba sorolta a mintákat: az egyiket a forrás közeli mintavételi helyek fajai, míg a másik csoportot az összes többi mintavételi hely fajai adják (4. ábra). Ez az eredmény eltérő más vízfolyásokétól, mivel azokban a felső, középső és alsó szakaszjellegnek megfele­lően a kovaalga összetétel is változik. Adatainkból kitűnik, hogy a patakok diatóma vegetáció­jában elsősorban az antropogén befolyásoltság (mederjel­leg, szennyezés) érvényesül, a természeti adottságok (pl. szakaszjelleg, mederesés, stb.) kevésbé. A kapott hasonlósá­gok mindazonáltal igen magasak, melyben feltehetően az nyilvánul meg, hogy alapvetően hasonló geológiai adottsá­gú területen, azonos ökorégióban helyezkednek el, ion­összetételük nem különbözik jelentősen (v.ö. Kiss és mtsai, 2004), klimatikus vagy akárcsak meteorológiai szempontból pedig nagy regionális koherencia jellemző rájuk. A Víz Ke­retirányelv szempontjából kontrasztosabb adatokat várunk azoktól a vizsgálatoktól, melyekben más tájegységekről származó adatokat is be tudunk vonni az elemzésbe. A kutatást az OTKA (T34414) támogatta. Irodalom: Ács, É„ Lakatos, Gy., R-Nagy, M. (2001): A Velencei-tó nádbevonatá­ban bekövetkezett változások. Hosszú távú algológiai vizsgálatok.­Hidrológiai Közlöny 5-6.:308-310. Coring, E. (1996): Use of diatoms for monitoring acidification in small mountain rivers in Germany, with special emphasis on „Diatom as­samblage type analysis" DATA. In Whitton BA, Rott E. Use of al­gae for minotoring rivers II. Inst. F, Botanik, Univ. Innsbruck: 7-16. Barreto, S., Ács, É„ Kiss, K. Makk, J. (1998): Jég alatti vizsgálatok a Soroksári-Dunán. Hidrológiai Közlöny 78: 300-302. DellVomo, A. (1996): Assesment of water quality of an Appennine ri­ver as a pilot study for diatom-based monitoring of italian watercour­ses. In Whitton BA, Rott E. Use of algae for minotoring rivers II. In­stitute für Botanik, Universität Innsbruck: 65-72. Érces, K., Kovács, K. (2002): Csigaház és kagylóhéj, mint természetes alzat az algabevonat vizsgálatokban. Hidrológiai Közlöny 82: 30-32. Kelly, M. G., Cazaubon.A., Coring, E„ DelfUomo, A., Ector, L, Gold­smith, B„ Guasch, H., Hiirlimann. J., Jarlman, A.. Kawecka, B., Kwadrans, J„ Laugaste, R., Lindstrom, E. A., Leitao, M., Marvan, P., Padisak, J„ Pipp, E„ Prygiel, J„ Rott, E„ Sabater, S„ van Dam, H., Vizinet, J. (1998): Recommendations for the rutiné sampling of diatoms for water quality assessments in Europe. Journal of Applied Phycology 10: 215-224. Kiss.Zs; Kovács, Cs; Padisák, J: Schmidt (2004): Hidrogeográfiai és vízkémiai vizsgálatok néhány közép-magyarországi kis vízfolyásban. Hidrológiai Közlöny (jelen kötet) Kol, E. (1957) Az Aszóföi Séd mikrovegetációja I Algák (Kovamosza­tok kivételével). Annál Biol. Tihany 24:103-130. Kol, E„ Tamás G. (1954): A Pécsely-patak mikrovegetációja. Annál. Biol. Tihany 22: 87-103. Krammer, K, Lange-Bertalot, H. (1991, 1997, 1999, 2000) Bacillario­phyceae 1. Teil: Naviculaceae. 2. Teil: Bacillariaceae, Epithemiace­ae, Surirellaceae. 3. Teil: Centrales, Fragilariaceae, Eunotiaceae. 4. Teil: Achnanthaceae, Kritische Ergänzungen zu Navicula und Gom­phonema. In: Pascher, A. Süsswasserßora von Mitteleuropa Band 2/1-2-3-4., VEB Gustav Fischer Verlag, Jena. Lukacsovics. F. (1958) Az Aszóföi Séd hidrográfiai viszonyai. Annái Biol. Tihany 25: 99-108. Podani, J. (2000): Introduction to the exploration of multivariate biolo­gical data. Backhuys, Leiden. Padisák, J., Hortobágyi, T. (1991): Kovamoszatok-Bacillariophyceae. In: Baktérium-, alga-, gomba-, zuzmó-, és mohahatározó. Tankönyv­kiadó, Budapest: 166-184. Pór, G., Sára, Z, Padisák, J„ Grigorszky, /., Borbély, Gy. (2000): Elő­zetes vizsgálatok az Aszófői-séd kovaalgáinak felméréséhez. Hidro­lógiai Közlöny 80: 377-378. Round, F. E. (1991): Use of diatoms for monitoring rivers. In Whitton, B. A., Rott, E. Use of algae for minotoring rivers I. Institute fllr Bo­tanik, Universität Innsbruck: 25-32. Sára, Z., Pór, G„ Padisák. J., Grigorszky, I., Borbély, Gy. (2000): Az Orvényesi-séd (Pécsely-patak) kovaalgáinak összehasonlító vizsgála­ta. Hidrológiai Közlöny 80: 380-382. Szemes, G. (1931) A Kádártai források Diatomaceái. Annál. Biol. Ti­hany 11: 299-313. Tamás, G. (1957): Az Aszóföi Séd kovamoszatai. Annál. Biol. Tihany 24 : 133-156

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom