Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

57 helytől, és saját állapota sem tekinthető egységesnek. Ezzel szemben a Fürdetőnél csak a nyári kékalgás időszakban jelentős az eltérés, a májusi és a novemberi értékek tekintetében viszont "záródik" a ciklus (azaz őszre visszaáll a tavaszi kiindulási algamintázat). NAF - 2000 - mennyiségi 0.010,070,060.05: 0.04 0.03: 0,02 0,0 H " 0 " -0.01-0,02 -0,03-0,04-0,05-0,06; -0.07-0,01: -0.09-0.1f0007 \ — i i i i -0,0« -0,06 -0,04 -0,02 0 0,02 0,04 0,06 0,0« 0,1 Am 1 4. ábra. Három mintavételi hely 2000. évi vizsgálati eredményeinek fökoordináta-elemzése Az egyes vizsgálati évek különválasztott elemzései alapján több kérdésre nem lehetett megnyugtató választ kapni. Abban a reményben, hogy a hosszabb távú elemzések megoldást jelenthetnek a felmerült problémákra, összesítve is megvizsgáltuk a három kiválasztott év eredményeit. Három mintavételi hely, 1987., 1993. és 2000. évek Klaszlerelemzés NAF - 1W7-2G00 • menny né|i 0.950.» 0JL50* 0,1147 tjfiy 0 tr f 0.» 1 w I 0.« a OJí 0J0.» 5. ábra. Három mintavételi hely vizsgálati eredményeinek klaszterelemzése az 1987., az 1993. és a 2000. évek algabiomassza-adatai alapján A három év mennyiségi adatainak együttes elemzését követően egyértelmű és örvendetes végeredményt kaptunk (í. ábra), amit ezért részletesebben is kifejtünk. Abban semmi különös nincs, hogy 1987-ben és 2000-ben a két nyíltvízi pont hasonlított leginkább egymásra (A8707 -F8707, A0007-F0007). Még az sem különös, hogy 1993-ban homogénné vált a tó, azaz egy klaszterbe került mindhárom mintavételi pont (N9307-A9307-F9307), hiszen a rendkívül alacsony vízállás megtette eutrofizáló, s ezáltal uniformizáló hatását. Az viszont egyértelműen örömteli megállapítás lehet a tó további sorsát illetően, hogy egy csoportba került a Német-tisztás 1987-es és 2000-es mintázata. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a Madárrezervátumban 2000-ben "helyreállt" az 1992-1994 közötti aszályos időszakot követően az 1987. évihez hasonló, "jónak" (az eredetihez közelebb állónak) tekinthető biológiai állapot. Ez a megállapítás képezte fö magvát korábbi vizsgálatainknak is - csaknem kizárólag vízkémiai adatelemzések alapján (Kiss & Dévai 2003b). Kijelenthetjük tehát, hogy a vizsgálataink során alkalmazott többváltozós statisztikai értékelő módszerek a vizsgálati jellemzők széles skáláján használhatóak. Három mintavételi hely, 1987., 1993. és 2000. évek PCoA-elemzés A három év mennyiségi adatainak elemzésén alapuló ábrán (6. ábra) a klaszterelemzésnél már elmondottakat lehet még egyszer megismételni, hiszen rendkívül szabályosan körülhatárolhatóak a végső megállapításainkat alátámasztó főbb alapismérvek. NAF- IW7-2000-mennyuéfi 0.01» oÁ 0.050,04 0,01 0,020,01 fr -0.01 JimAoy -004-0.05-0.0fr •007-0.0»409•ai-Oll-0,12 -0.1 -0,08 .0.06 -0.04 ^ftPo"* 0.02 0.04 0.06 0,0« 01 0,12 Km I 6. ábra. Három mintavételi hely vizsgálati eredményeinek fó'koordináta-elemzése az 1987., az 1993. és a 2000. évek algabiomassza-adatai alapján Következtetések és javaslatok Tanulmányunkban az algafajok nevei nem sorakoznak a szokásos módon a sorok között, de még az ábrákon és táblázatokban sem! Célunk kifejezetten az algológiai eredményeket olyan formában feldolgozó mű készítése volt, melyet a hidrobiológiában kevésbé járatos, ugyanakkor a környezetvédelmi vízgazdálkodásban döntéshozó helyeken tevékenykedő műszaki vezetők is könnyen felhasználhatnak. Ebből kiindulva közleményünkben nem egy hagyományos algológiai értékelésre (gyakoriságok, részarányok, térbeli és időbeli változások) törekedtünk, hanem sokkal inkább annak a bemutatására, hogy miként lehet az egyedi számértékektől némiképpen elvonatkoztatva a hosszú távú változásokat értékelni oly módon, hogy önmagukhoz hasonlítjuk az egyes mintavételi helyeket. A klaszteranalízisek mellett a fókomponens- és fökoordináta-analízist is haszonnal lehet felhasználni a vízminősítés szűkebb és tágabb értelmű gyakorlatában egyaránt. Elemző munkánk további tanulsága, hogy az alga-biomassza értékeinek információ tartalma számottevőbb, mint az algaszámé. így a belőlük nyerhető eredmény is lényegesen értékesebb és egyértelműbb, s ezért mindig törekednünk kell az információban minél gazdagabb elemzések elvégzésére.