Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 2004. 84. ÉVF. Az egyéb divíziókba tartozó taxonok csak szórványosan fordultak elő a mintákban. Különösen augusztusban volt változatos a fajösszetétel, a felszíni vizekben nem túl gyakori előfordulású Xantophyceae család taxonjai és egy, a hazai vizekben ritkának számító Raphidphyceae faj {Gonyostomum latum) is megtalálható volt a mintákban. Összehasonlítva a vízitökös és a plankton algapopulációit, azok homogénebbek voltak augusztusban, mint a korábbi mintavételek során. M 1 I í i M M 4. ábra: A fítoplankton taxonszám sze Az összalgaszám a planktonban volt a legnagyobb mindhárom alkalommal: áprilisban 3.8xl0

6db/l, júniusban 4.6* 10

6 db/l, augusztusban 24* 10

6 db/l. Az algaszámok alapján a víz minősége mindhárom élőhelyen az eutrófikus kategóriába tartozott (Felföldy 1987) az áprilisi és a júniusi mintavétel idején.. Augusztusban az erősen betöményedett víz az eu-politrófikus kategóriába volt sorolható a vizsgált két élőhelyen. Az áprilisi mintavételkor az egyedszám legnagyobb részét egy Chrysophyceae faj (Dinobryon sociale) adta, a júniusi mintavételkor a kovaalgák Centrales rendjébe tartozó fajok (Stephanodiscus hantzschii, Cyclotella meneghiniana), augusztusban pedig zöld és ostoros moszatok alkották. Következtetések A fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható holtmedret az emberi szennyező hatások nem érintik, alkalmas a természetes változások vizsgálatára. A felső ág kap a Dunából közvetve vizet ezért jobban feliszapolódott, sekélyebb vizű. 2003 tavaszától kezdődően a Duna alacsony vízállása miatt vízutánpótlást nem kapott. A holtmeder vízháztartása a 2003-as évben bekövetkezett szélsőséges alakulása, mely június végétől a felső ág fokozatos kiszáradását eredményezte, a tervezett mintavételeket leszűkítette, következtetések levonására, összehasonítások megtételére korlátozott lehetőséget adott. A mintavételi helyek kijelölésekor feltételeztük, hogy a két ág vízminőségében különbségeket tapasztalunk. Ez az áprilisi vizsgálatakor igazolódott: a felső ágban magasabb vezetőképességet, ennek megfelelően nagyobb ionkoncentrációkat mértünk, magasabb volt az oldott- és a lebegőanyag mennyisége is. A sekély tómederben csekély a vízminőség vertikális változása, az oldott oxigén és a vezetőképesség esetén említhető mértékű. A vizsgált paraméterek közül jelentős élőhelyenként különbségeket tapasztaltunk a vezetőképesség, kémhatás, oldott oxigén, a-klorofíll koncentráció és a luciditás esetében. A vegetációs periódus alatt iti megoszlása a vizsgált időpontokban jelentős változást mutató paraméternek bizonyult a vezetőképesség, kémhatás, oldott oxigén, oldott ortofoszfát és aklorofill tartalom, valamint a luciditás. A júniusra csaknem 70 %-os borítottságot elért makrovegetáció közül a vízitök, az érdes tócsagaz és a nád a jellemző. Két vizsgálati időpontunkban algaszám alapján eutrófikus, az augusztusi mintavétel idején pedig eu-politróflkus volt a víz minősége. Az üledékvizsgálatokkal, Zooplankton felméréssel és perifiton szerinti minősítés eredményeivel kiegészítve kapunk csak teljes képet a holtmeder ezévi állapotáról. Vizsgálataink jövőbeni folytatásával a holtmeder természetes változásaira tudunk következtetni. Köszönetnyilvánítás Munkában nyújtott segítségéért külön köszönet illeti Buzetzky Gyözö hidrológiai szakfelügyelőt, a terület szakavatott ismerőjét. Kutatásunkat az Eötvös József Főiskola támogatta. Irodalom Buzetzky Gy. 2001: Vízügyi revitalizációs lehetőségek a Duna-Dráva Nemzeti Park dunai területén. Kézirat, Baja. Dévai Gy., Dévai I., Felföldy L„ Wittneri. 1992: Vízminőség és ökológiai vlzminősítés. A vízminőség fogalomrendszerének egy átfogó koncepciója. Acta Biologica Debrecina. Suppl. Oecol. Hung. Debrecen, 4: 49-185. Fehér G., Schmidt A. 1998: A vlz vörös parányai. Élet és Tudomány, 26: 803-805. Felföldy L. 1987: A biológiai vlzminősítés. Vízügyi Hidrobiológia, 16. VÍZDOK, Budapest, 1-258. Ferencz /., Sziebert J. 2003: Új vizsgálati módszer a holtág rehabilitáció során a Gemeneben, Hidrológiai Közlöny, 83: 72-74 Lakatos, Gy. 1976: A terminological system of the bitecton (periphyton). Acta Biologica Debrecina, 13: 193-198. Lakatos Gy. 1990: Észak-alföldi vlzterek hidrobiológiái állapota és természetvédelmi kezelése. Calandrella, IV: 90-109. Szlávik L„ SzeibertJ., Zellei L„ Zsuffa 1. 1995: A Nyéki-Holt-Duna rehabilitációja. Vízügyi Közlemények, 3: 241-259. Zellei L. 1997: A Nyéki-HoltDuna vízforgalmának vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 10: 320-324. Recording of basic ecological status of the Nyéki-Holt-Duna Ferencz, G. Fehér, L. Zellei, G. Lakatos Abstract: The strictly protected area, Nyéki-Holt-Duna dead arm is suitable for studying on the ecological status and natural changes. The ecological status of this oxbow-lake can be revealed by studies of water, sediment, macrophytes, phytoplankton and periphyton The conventional physical, chemical and biological methods were compiled my morphometric survey and taking air-photos. This paper presents the most important results of the water chemistry and algal analysis performed during the first research year. Keywords: ecological status recording, natural wetlands, macrophytes, water quality, rehabilitation, periphyton