Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
5-6. szám - XLV. Hidrobilógus Napok „Vizeink hosszú idejű változásai” Tihany, 2003. október 1–3.
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. Kérész-fajok mennyiségi viszonyai egy alföldi mocsár két különböző struktúrájú sásállományában (Ephemeroptera) Csabai Zoltán 1 - Deák Csaba 1 - Móra Arnold 3 'Pécsi Tudományegyetem TTKÁltalános és Alkalmazott ökológiai Tanszék, Pécs, Ifjúság útja 6-, 7624. 'Debreceni Egyetem TTK Alkalmazott ökológiai Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032. íDebreceni Egyetem TTK Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032. Kivont: Vizsgálatainkat a Hagymás-lapos mocsár két eltérő struktúrájú, kiterjedését tekintve domináns sásállományaiban végeztük. A heti gyakoriságú, márciustól júliusig végzett mintavételek során lezárásos-kigyújtéses módszerrel ( Äquale x) mennyiségi mintákat vettünk. Minden esetben feljegyeztük a kérészfájok előfordulását feltehetőleg befolyásoló környezeti változók értékeit összesen 10 114 egyed kertit begyűjtésre, amelyek mindössze két fajhoz tartoztak: Caenis robusta (9 415 egyed) és Clovon diptorum (699 egyed). Kimutattuk, hogy a két eltérő felépítésű állomány az összes egyedszám és a domináns Caenis robust a egyedszáma alapján szignifikánsan különbözik egymástól, míg a Cloeon dipterum esetébcn ezek alapján a két állomány nem különül el. Az egyes mintavételi időpontok átlagos egyedszámait összevetve megállapítható, hogy mindkét faj egyedei kora tavasszal (március elején) fordulnak elő a legnagyobb egyedszámban, nyár elejére a számuk lecsökken, majd teljesen eltűnnek a mintákból. Újra cuk július közepén jelennek meg, de koránt sem olyan óriási egyedszámban, mint tavasszal. Mind az összes egyedszámot, mind a fajonkénti egyedszámot vizsgálva negatív korreláció áll fenn az egyedszám és a növényfolt mérete, a mintázott növényzeti folt szélétől való távolság valamint a növényzet tömege között A kérészek előfordulási mintázatának alakulására a vizsgált tényezők közül e három egymással összefüggésben álló tényező van hatással, sásállományok, kérészek, mennyiségi mintavétel, alföldi mocsár Kakaszavak: Bevezetés A különböző kérészfajok vízi növényzethez való kötődéséről és mennyiségi viszonyairól nagyon kevés ismeretanyag áll rendelkezésünkre (Andrikovics 1973; Bíró és Gulyás 1974; Danell és Sjóberg 1979, 1982; Entz 1947; Kiss et aL 2001; Müller et al. 2001; Voigts 1976). Ezt figyelembe véve munkánk során célként tűztük ki, hogy Összevetjük egy alföldi mocsár két különböző struktúrájú mocsárinövény-állományát a kérész-fajegyüttesek mennyiségi és minőségi jellemzői alapján, meghatározzuk az egyes állományokhoz kötődő fajokat, valamint azokat a környezeti tényezőket, amelyek ténylegesen befolyásolják az egyes kérészfajok térbeli előfordulási viszonyait. Ezen felül vizsgáltuk az egyes fajok egyedszámának szezonális változását is. Anyag és módszer Mintavételi hely, időpontok és a mintázott növényállományok A mocsári növényzethez kötődő faj-együttesek előfordulási sajátosságainak vizsgálatára és a kérészfajok előfordulását befolyásoló környezeti tényezők vizsgálatára mintavételi területként a Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő, a közigazgatásilag Tiszafüredhez tartozó Kócsújfalu közelében fidevő Hagymás-lapost, egy tipikus alföldi, enyhén szikes jellegű mocsarat jelöltünk ki (K 20°55'29", É 47°33'29"). A Hagymás-lapos nagy kitetjedésű (kb. 30 ha), mocsári növényezettel borított víztér, igy vízirovar-faunája kifejezetten gazdag. A víztér viszonylag sekély, vízmélysége 25-60 cm között változik, helyenként eléri az egy métert A mocsarat egy csatorna osztja két részre. Jellemző az uralkodó növényfajok változó dominanciaviszonyai által kialakított mozaikosság. Mintáink a Hagymás-lapos mocsári-növényzetének nagy részét alkotó két eltérő struktúrájú sásállományból, (1) a Carex disticha dominanciájú, kisebb felületet biztosító, keskeny levelű, ritka állományú, általában 20-80 %-os boritottsággal, kisebb növényi biomasszával jellemezhető és (2) a Carex riparia dominanciájú, nagy felületet biztosító, széles levelű, jelentfis növényi törmelékkel, nagy (szinte minden esetben 100 %-os) borítással, nagyobb növényi biomasszával jellemezhető állományból származnak. 2000 március és július között összesen 94 mennyiségi mintát vettünk a két sásállományból. Mintavételi módszer A mintavétel lezárásos-kigyűjtéses módszerrel, az AQUALEX mintavevő segítségével történt, amely kiválóan alkalmas a hínár- és mocsárinövényzettel borított víztestek metafitikus életmódú makro-szervezeteinek - közöttük a kérészlárvák - mennyiségi vizsgálatára (Nagy et al. 1998, Csabai et al. 2001). A Hagymás-lapos sásállományainak mintázásakor rétegzett random eljárással jelöltük ki a mintavételi pontokat A mintázandó területet térkép alapján 50*50 méteres hálónégyzetekre osztottuk, majd a mocsár partvonalán ezeket karókkal megjelöltük. A random módon kijelölt négyzeten belül újbóli randomizálással határoztuk meg a mintavétel pontos helyét. A mintavétel és a feldolgozás során mért fontosabb változók A kérészfajok térbeli előfordulását befolyásoló tényezők és ezek szerepének meghatározására a mintavételek során rögzítettünk bizonyos háttérváltozókat, melyeknek szerepük lehet a térbeli eloszlási mintázat kialakításában. A mintavétel időigényessége miatt csak egyszerűen mérhető és rögzíthető, de hatóképesnek tekinthető paraméterek figyelembevételére nyílt lehetőségünk: (1) Vízmélység (2) A növényzeti folt szélétől való távolság, (3) A növényzeti folt mérete, (4) Parttól való távolság, (5) Nyíltvíztől (3 m 2<) való távolság, (6) Kis méretű (3m 2 >) nyíltvíztől való távolság, (7) Egyéb mocsári növényzettől való távolság, (8) Csatornától való távolság, (9) A növényzet borítása, (10) A növényzet tömege. A statisztikai értékelés módszerei A Hagymás-lapos két különböző struktúrájú sásállományának a kérészek faj- és egyedszáma alapján történő összehasonlítására Marm-Whitney-U-tesztet használtunk. A kérészek összesített faj- és egyedszáma és a mért háttérváltozók közötti összefüggés, az egyes háttérváltozók hatásának elemzésére Spearman rangkorrelációt alkalmaztunk. A statisztikai elemzéseket SPSS for Windows 8.0 (Nurosis 1998) és Statistica for Windows 5.1 {Statsofl Inc. 1998) programcsomagokkal végeztük.
