Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
1. szám - Jászné Gyovai Ágnes: A szegedi (percsorai) árvízi tározó
30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84 . ÉVF. 1. SZ. Mindenképpen szükség van a levelényi vízbevezetésre, mert ha bármilyen szennyezés éri a csatornarendszer valamelyik szakaszát, átöblíthető a teljes rendszer. Összegzésképpen megállapítható, hogy a VTT koncepció-terv a Tisza-völgy árvízvédelmének fejlesztésére olyan többelemű megoldást fogalmaz meg, amely közvetlenül kapcsolódik mind a területhasználatokhoz, mind pedig a táj fejlesztéshez és a természetvédelemhez. A fejlesztés súlypontjába helyezi a lakosság biztonságát és a környezet vízháztartásának természet-közeli szabályozását. Kiemelt szempontként kezeli azt, hogy az árvízvédelem tervezése és működtetése az ökológiai rendszerek fejlesztésével és megőrzésével összehangoltan történjen; az emberek és az anyagi javak védelme az árvizekkel szemben, a Tisza, mellékfolyói és árterületeik ökológiai fejlesztésével integrálva valósuljon meg, megfelelve ezzel az Európai Unió vízügyi keretirányelve alapelveinek. A szegedi (percsorai) tározó jól beleilleszkedik ebbe a rendszerbe. Lehetőség van arra, hogy a területén az árvízi szintcsökkentés mellett megtörténjen a vizes élőhelyek rehabilitációja. Biztosítható azok rendszeres vízellátása, mert rendelkezik a terület a megfelelő vízszállító rendszerrel, a feltöltő, a vízkormányzó és szabályozó műtárgyakkal. A területhasználati módosítások alapfeltétele a megfelelő vízellátás, melynek lehetősége adott, csak meg kell győzni az ottani gazdálkodókat, hogy ezt vegyék is igénybe. Minél többen használják ki ezeket a lehetőségeket - elősegítve ezáltal a természetet kevésbé károsító gazdálkodási módok elterjedését - annál nagyobb mértékben csökken majd a tározótér kárérzékenysége. 1. Bevezetés Köztudomású, hogy Petőfi Sándor rajongott az Alföldért, a Tiszáért és a „végtelen rónaságért". Álljon itt bevezetőül levelének egy részlete: „A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, s ez alatt gyönyörködve néztem jobbra balra a tájat, melly a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regény ess égnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság. Bizony nem szeretnék mostanában a Tiszának lenni. Szegény Tisza! eddig kénye kedve szerint kalandozta be a világot, mint valami féktelen szilaj csikó; most pedig zablát vetnek szájába, hámba fogják, s ballaghat majd szépen a kerékvágásban." {Petőfi Sándor, Debrecen, 1847. május 14.) Petőfi soraiból kiérződik, hogy nem örült a Tisza szabályozásának. Manapság a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztés (VTT) részeként a régi vízjárta területeken megvalósítandó tározórendszer az, ami hasonló tiltakozást vált ki sokakból, de leginkább a szükséges tározók terület-kijelölésével érintett gazdálkodókból. Egy tanulmányterv feladata nem lehet a VTT-vel szembeni kételyek eloszlatása, de egy meghatározott helyen - a szegedi (percsorai) tározó esetében - a lehetőségek bemutatása, a többcélú hasznosítás megvalósíthatóságának vizsgálatokkal, műszaki megoldásokkal való alátámasztása talán hozzájárulhat többek között a kételkedők meggyőzéséhez és a bizalmatlanság feloldásához a helyi gazdálkodókban, lakosokban. A tanulmányterv alapfeladata, hogy a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonság növelésének eszközeként létrehozandó árvízi tározók rendszerének egyik elemeként számba vett szegedi (percsorai) tározó esetében feltárja az ehhez szükséges létesítmények által biztosítható lehetőségeket, az érintett terület szükséges és célszerű területhasználat módosításának az alapfeltételeit. A tanulmányterv megírása során követendő cél, hogy a tározásra kijelölt terület új feltételek melletti hasznosítási lehetőségeinek feltárásakor a szükséges és célszerű létesítmények telepítésének és fó jellemzőinek meghatározása, a várható és szükséges területhasznosításokkal összhangban történjen. 2. A szegedi (percsorai) tározó árvízi szerepe a Tisza-völgy árvízi biztonságát növelő tározók sorában 2.1. A „Vásárhelyi terv továbbfejlesztése" c. koncepciós terv születéséről A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium Vízkár-elhárítási Főosztálya feladatként kapta a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése című munka elkészítését. A munka keretében feltárták a rendkívüli árvizek károkozás nélküli levezetéséhez szükséges tartalékokat, és előterjesztették a fejlesztés végrehajtási és pénzügyi ütemtervét, amelyet a korábbi vizsgálatok eredményeinek és a közelmúlt tapasztalatainak értékelése alapján készített el egy szakértőkből álló csoport. Meghatározták a fejlesztés műszaki célállapotát és kiválasztották a célállapot elérése szempontjából leghatékonyabb műszaki megoldásokat. 2.1.1. A tervezést kiváltó okok, a fejlesztés időszerűsége Az elmúlt néhány évben egy viszonylag szárazabb évtized után egymást követték a rendkívüli árvizek, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998. novembere és 2001. márciusa között alig 28 hónap alatt négy, egyes paramétereiben joggal rendkívülinek minősíthető árhullám vonult le a Tisza völgyében, párosulva jelentős belvízi elöntésekkel és a kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. Az eddigi jelentős védekezési, kárelhárítási és újjáépítési költséget okozó árvizek igen kedvezőtlen hatást gyakoroltak nemcsak az érintett lakosság hangulatára, hanem az ország valamennyi polgárára (VTT, 2002). Erőteljesen fokozódott a veszélyérzet, és növekedett a biztonság megteremtésének igénye. Az elmúlt évek árvizei a társadalmi érdeklődés és a politika középpontjába helyezték az ország árvízi biztonságának kérdését (VTT, 2002). Egy közvélemény-kutatás szerint (VTT, 2002) a tiszai árvizek által veszélyeztetett lakosság többsége az árvízvédelem fejlesztését a munkanélküliség megszüntetésével azonos fontosságú feladatnak értékelte és állami feladatnak tekinti. Ezek az árvizek új fejlesztési elgondolásokra ösztönöztek. Ennek az időszaknak a rendkívüli árvizei nyomatékosan vetették fel azt, hogy fel kell tárni, és rendszerbe kell foglalni az ármentesítés-árvízvédekezés új lehetőségeit és biztonsági tartalékait. További nyomatékot ad a VTT időszerűségének a Tisza sajátos árvízi viselkedése. A 2000. évi árvíz is mege-