Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Imre Emőke - Szendefy János: Árvízvédelmi gátak és más földművek talajának módosítása mésszel
IMRE E. - SZENDEFY J.: Árvízvédelmi gátak talajának módosítása mésszel 65 (1972), A 2 % mésszel kezelt talaj szívása 5 ciklus jóval kisebb mértékben csökkent, mint a nem kezelt talaj szívása (12. ábra), mivel a talaj fagyérzékenysége megszűnt. Klym (1965) szerint a fagyás-olvadás a mésszel kezelt talaj áteresztőképességét alig változtatja, ha a mésszel való kezelés révén a talaj fagyérzékenysége megszűnik. 3. A mésszel kezelt talajok viselkedését befolyásoló tényezők 3.1. Talajtípus Úgy tűnik, hogy nem minden talaj lép reakcióba a mészszel. A nagy plaszticitású agyagok jobban reagálnak, mint a kis plaszticitású talajok. A reakcióhoz megfelelő mennyiségű és minőségű agyagásványnak kell jelen lennie. A montmorillonit jó, az illit, delorit, vermiculit és kaolinit kevésbé reakcióképes (Davidson és Handy 1959, Anderson és Shields 1963). Az iszapos talajok reakciója ásványos összetételüktől függ, homokok rendszerint nem lépnek a mésszel reakcióba (Anderson és Shields, 1963). 1 j U £ SZERVESAMYAG-TARTAIOM I*) 13. ábra A szervesanyag-tartalom hatása mész reakcióképességére (Thompson 1966) 300 l o 200 It 3 g £ 100 -uj z pH 14. ábra A pH hatása a mész reakcióképességére (Thompson 1966) Thompson (1966) definíciója szerint mész - reakcióképesség a 28 napos mésszel kezelt talaj egyirányú nyomószilárdságának és a természetes talaj egyirányú nyomószilárdságának különbsége. Ez az alábbi tényezőktől függ: (1) A káros hatású szervesanyag-tartalomtól (13. ábra), (2) A pH-tól, amelynek növekedése kedvezően befolyásolja a reakció képességet (14. ábra). A meszes talajok könnyen reagálnak mésszel. (3) A szulfáttartalmú agyagok meszes kezelés után repedeznek és duzzadnak egyes esetekben (Sherwood 1962, Schlorholz és Demirel 1983, Mitchell 1986). 3.2. A mész minősége A mész két formában vásárolható: oxidként és hidratált mészként. Az oxid lehet kalciumos (CaO) és dolomitos (CaO +MgO). A hidratált mész lehet kalciumos (Ca)OH) 2), dolomitos monohidrát (Ca)OH) 2+MgO) és dolomitos dihidrát (Ca)OH) 2 + Mg)OH) 2). A kalciumos mész 5 %-nál kevesebb MgO-t tartalmaz, a dolomitos mész 5 %-nál többet. Lu (1957) megállapította, hogy ha a mésztartalom egy küszöbértéket meghalad, amely 2-4 % körül van, a dolomitos oxid adja a legjobb egyirányú nyomószilárdsági eredményt (15. ábra). A küszöbérték alatt nem dönthető el a legkedvezőbb mésztípus. A szilárdság szempontjából más kutatók is előnyben részesítik a dolomitos meszet (pl. Wang és tsai 1963). Az adatok azonban nem elegendőek végső következtetés levonásához. 1 O 1 -5 MESZTARTALOM ( % ) 15. ábra Plasztikus lösz esetén a mésztartalom és az egyirányú nyomószilárdság kapcsolata (Lu és társai 1957) 0 2(.6SW12 02&6»K)12 DOLOMITOS MESZTARTALOM (•/.) 16. ábra. A szilárdság-mésztartalom kapcsolat a tömörítési munka függvényében (Remus és Davidson 1961) 3.3. Tömörítés Általános vélemény, hogy a tömörítési munka növekedése nagyobb szilárdságnövekedést okoz mésszel módosított talaj esetén, mint mész nélküli talajnál (Jan és Walker 1963). A nagy szilárdságnövekedést tapasztalta még Remus és Davidson (1961), 16. ábra, Herrin és Mitchell (1961). A mésszel módosított talajok duzzadási jellemzői jelentősen függnek a tömörítési víztartalomtól. Ha a "száraz oldalon"
