Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Imre Emőke - Szendefy János: Árvízvédelmi gátak és más földművek talajának módosítása mésszel
IMRE E. - SZENDEFY J.: Árvízvédelmi gátak talajának módosítása mésszel 63 2.4. Szilárdság A legelterjedtebben használt kísérlet az egyirányú nyomószilárdság. A mésztartalom szilárdságnövelö hatását számos kutató vizsgálta. Egyes eredmények szerint a szilárdság csak egy kritikus mésztartalom elérése után kezd nőni, más kutatók szerint a szilárdság-növeléséhez szükséges mésztartalom a talajtípus függvénye és már kis mésztartalomnál is jelentkezik szilárdságnövekedés {6-7. ábra). "ü 3 TERMÉSZETES ILUPOT 90 80 S V. HESZ 40 VÍZTARTALOM (%) 5. ábra A mész hatása a tömörítési jellemzőkre (Ladd és társai 1960) 420 0 2 U 6 8 10 Ca(OH) 2 tartalom (%) 6. ábra.A mésztartalom és az egyirányú nyontószilárdság közötti kapcsolat montmorillonlt talaj esetén (Kilt és Davidson 1960) Thompson (1966) nem konszolidált - nem drenált triaxiális kísérletet használt a mésszel módosított talajok szilárdsági jellemzőinek megállapítása céljából. A kísérletek során nem mérték a pórusvíznyomást, és a nyírószilárdsági paramétereket statisztikai módszerrel értékelték. Thompson (1966) eredményei szerint (8. ábra) mész hatására jelentősen nő a kohézió és kissé nő a belső súrlódási szög. A feszültség-alakváltozási görbe a mésszel kezelt talaj esetén merevebbé válik. A közvetlen húzókísérlet során tengelyirányú húzóerőt adunk a mintára. A hajlítási kísérlet értékelése nem megbízható. A hasító kísérlet a legmegfelelőbb a mésszel módosított talajok húzószilárdságának a vizsgálatára (Kennedy és Hudson 1968). | O >oc '5 HéSZTWT/UjOM IWI MÉSZTAflTALON IX) MESZTARTALON (%l 7. ábra A mésztartalom és az egyirányú nyomószilárdság közötti kapcsolat (a) monmorillonitos (b) illites-kloritos és (c) kaolinites talaj esetén (Diamond és Minter 1965) 500 * 40 0 o -UJ l/l Vti Ifi B a. o > UJ o 300 200 100 ALAKVÁLTOZÁS 1%) 8. ábra. Tipikus feszültség - alakváltozási viselkedés a talaj természetes és mésszel módosított állapotában (Thompson 1966) 2.5. Tartósság Laboratóriumi körülmények között két hatás szimulálható: nedvesedés - kiszáradás; fagyás-olvadás. Csak a cementtel kezelt talajok ilyen irányú vizsgálata szabványosított (ASTM D 559 + D560). Az eljárást azonban nem javasolják változatlan formában mésszel kezelt talajra alkalmazni. 2.5.1. Nedvesedés és száradás A duzzadás és zsugorodás mértéke az agyag plasztikus indexétől függ. Minél nagyobb a plasztikus index, annál nagyobb a térfogatváltozó képesség. Jones (1958) vizsgálta a mésszel módosított talajok duzzadási - zsugorodási jellemzőit. Walker és Karabulut (1965) egyirányú nyomószilárdság változását vizsgálta a nedvesítési - száradási ciklusok függvényében. A duzzadás és zsugorodás mértéke a mészszel módosított talaj plasztikus indexétől és zsugorodási határától függ, ezért az jelentősen csökkent 4 %-nál nagyobb
