Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Vágás István: A vízhozamok vízállás-függésének időbeli változása a hazai folyókon(Hozzászólás Dombrádi Endre tanulmányához)

60 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 2004. 84. ÉVF

: 4. SZ. Irodalom Bada, G„ Horváth, F., Fodor, L, Timár, G., Tóth, L., Cloething, S. (2004): The social aspects of ongoing deformation in the Pannonian basin, NATO Advanced Research Workshop on the Adria Microplate, Abstract Vol., pp 20-25. Joó, I. (1992): Recent vertical surface movements in the Carpathian Basin. Tectonophysics 202: pp. 129-134. Joó I. (2003): A Kárpátok-régió jelenkori függőleges irányú mozgásai vizsgálatának eredményei és problémái. Geodézia és Kartográfia 55 (2): pp. 12-15. A'agy /., Schweitzer F., Alföldi L. (2001): A hullámtéri hordaléklerakódás (övzátony). Vízügyi Közlemények 83: pp. 539-564. Pinter, N.; Thomas, R.; Wlosinski, J. H. (2001): Assessing Flood Hazard on Dynamic Rivers, Eos Transactions, American Geophysical Union, Vol. 82, pp. 333; 338-339. Rákóczi, L.; Sass, J. (2002), Medermorfológiai- és Utedékviszonyok alakulása árvízi események hatására, jelentés, Budapest, VITUKI Rt.,

<http://www.szigetkoz.com/monitoring/MTA2002/ass.htm> Rátky /., Kovács S., Várint Szffltffsi I. (2002): A Vezsenynél tervezett hullámtéri „csatorna" hidraulikai hatásának elemzése. Vízügyi Közlemények 84: pp. 46-63. DOMBRÁDI ENDRE 2004-ben szerezte meg diplomáját az ELTE Geofizikai Tanszékén. A témában tartott előadásával az Ifjú Szakemberek 35. Ankétján gyakorlati kategóriában megosztott második helyezést ért el. Analysis of time series of discharge and stage measurements, determination of changes in condition of the riverbed Dombrádi, E. Abstract: The conductivity of the river channel directly influences the stages recorded during flood. The method named Specific Gage Analysis (SGA) is a powerful tool for determining the long term changes in conductivity. It clearly reveals the trends in stages at certain given constant discharges, and thereby showing how effectively the same quantity of water is conveyed in the channel year by year. Keywords: conductivity, Specific Gage Analysis, time series. Schweitzer, F. (2001): A magyarországi folyóvíz szabályozások geomorfológiai vonatkozásai - Folyóink hullámterének fejlődése, kapcsolatuk az árvizekkel és az árvízvédelmi töltésekkel, Földrajzi Értesítő 50, pp. 63-72. Timár, G„ Rácz, T. (2002): The effects of neotectonic and hydrological processes on the flood hazard of the Tisza region (East Hungary). In Cloething, S., Horváth, F., Bada, G., Lankreijer, A. [eds ], Neotectonics and surface processes: the Pannonian basin and Alpine/Carpathian System, EGU Stephan Mueller Special Publication Series 3: pp. 267-275 Timár, G. (2003): A felszlnsüllyedés hatása a Közép-Tisza hidrológiai viszonyaira. Vízügyi Közlemények 85, in press. Tornay, E. (2001): Short review of hydrological events proceeding extreme floods on the river Tisza in Hungary between 1998-2001. Proc. MHT „Duna-Tisza medence viz- és környezetvédelmi nemzetközi konferencia", Aqua, Bp., pp. 521-535. Vágás I. (2001): Az ezredforduló árhullámai a Tiszán. Magyar Tudomány 108: pp. 958-966. Vízrajzi Évkönyv (1970-2001): VITUK1 Rt., Budapest A kézirat beérkezett: 2004. június 1. A vízhozamok vízállás-függésének (Hozzászólás Dombrádi Az ezredfordulón bekövetkezett két nagy tiszai áradás, az 1999. márciusi, és a 2000. áprilisi árhullám során meglepőnek bizonyult a tapasztalat: egyes régebbi árvizek igen nagy vízhozamaihoz képest mérsékeltebb vízhozamok mellett is lényegesen magasabb csúcs-vízállások alakultak ki a folyónak szinte az összes vízmércéjén, mint ami az addigiakból várható lett volna. Dombrádi Endre most közölt tanulmánya táblázatosan és grafikusan bemutatott adatokkal igazolja, hogy a Tisza szolnoki vízmércéjén ez az irányzat háromnegyed évszázadon át megszakítatlanul folyamatos. A Dunán Nagymarosnál nagyjából állandók az átfolyási viszonyok 1970-ig, amikortól - vélhetőleg műszaki beavatkozások folytán - változások következnek. A vízhozamok vízállás-függése szolnoki változásainak különlegessége, hogy azok a 400 m

3/s vízhozamnál állandók, az ennél kisebb vízhozamokhoz az évek teltével egyre kisebb vízállások tartoznak. A „semleges", kb. 400 m /s felett viszont minden vízhozam értékhez minden évben egyre magasabb vízállások társulnak: a nagyobb, tehát az árvízi készültséget jelentő vízhozamok esetében fokozatosan emelkedő mértékben. A tanulmány kétségtelen érdeme, hogy a mérési adatok erejével, számszerűsítve mutat rá olyan folyamatokra, amelyekről a szakterületnek jórészt csak sejtései, vagy ellenőrizetlen vélekedései lehettek. A tanulmány utalásai a bemutatott jelenség okaiban a meder-elváltozások lehetőségét is sejttetik, amelynek a zonban nehézsége lehet a pontosabb meder-felvételek 75 évre visszatekintő adatainak valószínű hiánya. Gondolhatunk-e esetleg további okokra is? időbeli változása a hazai folyókon Endre tanulmányához) A szolnoki vízmércén tapasztalható változások irányzata a legutóbbi árvizek tapasztalatai nyomán, és a részletesebb adatfeldolgozások befejezése után - várhatóan számos tiszai vízmércén hasonló lehet. Vajon feltételezhető-e, hogy a nagyvizek esetében a folyómeder érdességi viszonyainak változása az évek múlásával fokozatosan akadályozta, ugyanakkor a kisvizek esetében fokozatosan javította a lefolyási viszonyokat? Lehetséges-e, hogy egyes feltételezhető medermorfológiai okok mellett vagy helyett hidrológiai és hidraulikai okok - a föfolyó és a mellékfolyók egymásra hatásának eddig fel nem tárt változásai - is esetleg közrejátszhattak? Előfordulhatott-e, hogy az 1960-as évektől elterjedt, akkor újabb típusú sebességmérő-műszerek, az egyidejűleg pontosabbá és gyakoribbá tett mederfelvételek, a sűrűbb mérési pontkiosztások az addigi méréstechnikát megújítva, minőségileg más, valószínűleg pontosabb eredményeket hoztak az azt megelőzőkhöz képest? Fontos lehet a közeljövőben tehát nemcsak a vízhozamvízállás függések időbeli adatainak további, rendszeres gyűjtése, hanem a tapasztalt irányzatok lehetséges okainak elméleti számításba vételén túl az ide vonatkozó feltételezéseinknek (hipotéziseinknek) igazolására szolgáló adatok összegyűjtése és értékelése is. Ehhez ösztönözhetjük a Szerzőnek, munkatársainak (és egyéb kutatóknak) további fáradozását, és főszerkesztőként olvasóink nevében is kifejezhetem elismerésemet a Szerző tevékenysége eddigi irányaiért és eredményeiért. A kérdés megoldása összetett, és nehéz: így valószínűleg a teljes Tisza-vízgyűjtő egységes áttekintése vezethet végleges megoldásokhoz. Dr. Vágás István