Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)
4. szám - Scheuer Gyula: A budavári palotai paieo-hévforrások vizsgálata és hidrogeológiai adottságaik
SCHEUER GY.: A budai várpalotai paleo-hévfor rt so k . 23 rőszilárdság stb.) mutathatók ki, és nem sorolhatók az idősebb, alsó pleisztocén, nagyszilárdságú forrás-mészkövek csoportjába, ezeknek csak a fiatalabb felső- pleisztocén koruk valószínűsíthető. Ilyen kifejlődési adottságok szerint vizsgálva a Budai Várhegy-i forrás-mészkövet, megállapítható, hogy a Budavári Palota-i előfordulásnál tapasztalhatók és kimutathatók olyan jelenségek, amelyek a hévforrásoknál a vízkémiai összetételben bekövetkezett változásokra utalnak. Míg a Budai Várhegy középső és északi részén kemény, kristályos mészkő keletkezett, amelyet mészben gazdag hévforrások raktak le, igazolva az igen erőteljes és dinamikus kicsapódási folyamatot. Ezért az előzőkben tárgyaltak szerint e mészkőféleség a negyedidőszakon belül akkor halmozódott fel, amikor még a termálkarszt rendszeren belül a hévforrásoknak még dinamikus mészképző tulajdonságaik voltak. A Budavári Palota területén felhalmozódott forrásvízi mészkőnél a helyszíni megfigyelések szerint már határozottan kimutathatók a mészhiányra utaló jelenségek, mert ezen a területen belül sehol sem tapasztalható a helyszíni megfigyelések szerint olyan kemény és kristályos kifejlődésű mészkőféleség, mint pl. északon a Hilton Szállónál. Ezeknek a tapasztalatoknak és megfigyeléseknek alapján a Budavári Palota mészköve azok közé sorolható, amelyeknél kimutatható a pleisztocénen belüli mészképző dinamika erőteljes csökkenése. így a palotai mészkő kora kifejlődése alapján is a felső-pleisztocénbe sorolható. összefoglalva: a biosztatigráfiai, szedimentológiai, radiometrikus és mérnökgeológiai adatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a Budai Várhegy déli részén a felső-pleisztocén elején a Riss-Würm interglaciálisban ismét olyan kedvező paleo-karszthidrogeológiai és éghajlati adottságok alakultak ki, amelynek következtében a hévforrás-működés felújult, és ennek eredményeként a Budavári Palota területén és környezetében fiatal forrás-mészkő halmozódott fel. Létrejött a Várhegy déli részén egy paleo-hévforrások táplálta üledékgyüjtő, a melynek kiteijedése észak-déli irányban kb. 600 m volt, míg kelet-nyugati szélessége elérte a 120-150 m-t. E jelentős nagyságú sekély mélységű hévforrástó és környezete igen gazdag volt növényzetben, amelyet a mészkőben megfigyelhető jelenségek bizonyítanak. A botanikai és a molluszka anyag meleg, csapadékos klímát jelez (Krolopp E. 1976., Skoflek I. szóbeli közlés). Irodalom Földmérő ís Talajvizsgáló V., majd Rt. 1950-2002: Talajmechanikai és mérnökgeológiai szakvélemények a Várhegy déli részéről. Kézirat. Adattár. Fömterv 1974: Területismertető talajmechanikai szakvélemény a Várhegy területén jelentkező vlzelöntések okairól. Tervszám: 730 296. Tervező: Ullmann Teréz. Kézirat. Horusitzky H. 1939: Budapest Duna jobbparti részének hidrogeológiája. Hidrológiai Közlöny, 17. 1-334. Korpás L. 199S: Paleokarszt studies in Hungary. MÁFI kiadvány, Budapest 1-142. Korpás L 2000: A Budai hegység karsztrendszere. In: Budapest a barlangok fővárosa. Millenniumi Barlangnapok 2000. június 23-25. MKBT kiadvány, 17-22. Korpás L. et al. 2002: Édesvízi mészkövek: Új szedimentológiai modell és kronológia. OTKA zárójelentés, 1999-2002 Kézirat. 1-10. Krolopp E. et al. 1976: A budai Várhegy negyedkori képződményei. Földtani Közlöny, 106. 3. 199-228. Mélyépterv 1960-1964: A Budavári Palotával kapcsolatos talajmechanikai és állékonysági vizsgálatok és szakvélemények. Kézirat. Scheuer Gy. 1986: A budai Várbarlangok geológiai vizsgálata és állapot-felvételuk Szakvélemény. M.K.B.T. Kézirat 1-69. Scheuer Gy. 1988: A budai hegységi édesvízi mészkő összletek elterjedés és litosztatigráfiai tagolásuk. In: Scheuer Gy.-Schweitzer F: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkő összletei. Földrajzi Tanulmányok, 20. 77-82. Akadémiai Kiadó Budapest. Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1987: Adatok a budai Várhegy paleokarszthidrogeológiai viszonyaihoz. Hidr. Tájékoztató, okt. 23-25. Scheuer Gy. - Szabó P. 1967: Újabb építésföldtani problémák a Budai Várhegyen. Mérnökgeológiai Szemle, nov. 25-32. Schréter Z. 1953: A Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulásai. MÁFI Évi Jel. az 1951. évről, 111-146. Vitális Gy-Hegyi I.-né 1982: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2. 73-84. A kézirat beérkezett: 2004. március 29. SCHEUER GYULA dr., oki. geológus, a földtani tudomány kandidátusa,. 1955-ben szerzett geológus oklevelet, 1964-ben egyetemi doktorátust az E9ötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Karán. 1984-ben lett a földtudomány kandidátusa Értekezésének témája: Budapest hévizei, illetve a Budai-hegység és a Gerecse édesvízi mészkő összletei Szakmai működési területe: vízkutatás, hidrológiai vizsgálatok, mérnökgeológia, karbonátos forrásüledékek. Exploration and the hydrological environment of the paleo-thermal springs of Buda Castle Hill Scheuer, Gy. Abstract: Buda Castle Hill and her surroundings have played a prominent role throughout Hungarian history. Explorations over the past decades have revealed the presence of paleo-thermal springs during the paleo-hydrogeologic development of Buda Region thermal karst formations during the Quaternary era. The springs have built up freshwater limestone deposits of considerable magnitude in their surroundings. From the results of bio-stratigraphic, sedimentological and radiometric investigations on these freshwater limestone formations it was concluded that during the Riss/WUrm interglacial period the prevailing hydrogeologic and climatic conditions encouraged the emergence of thermal springs in the Castle Hill area, which merged into a 600 m long and 150 m wide thermal lake. The bottom turned into a 10-15 m thick bed of freshwater limestone. It was also concluded that the paleo-thermal springs were active and deposited limestone ion a warm, wet climate. Keywords: paleo-thermal springs, freshwater limestone, climate
