Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

4. szám - Molnár Sándor - Sümegi Pál: Ókori vizesárok a Berettyó mentén?

14 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 2004. 84. ÉVF

: 4. SZ. A fúrás során az alábbi rétegsort írtuk le: 0-40 cm Növénymaradványos agyag (mocsári üledék). 40-200 cm A felszíntől csökkenő szervesanyag-tartalmú sárgásbarna limonit- és karbonátfoltos agyagos kőzetliszt (időszakos kiszáradás s váltakozó vízborítás mellett felhalmozódott üledék). 200-320 cm barnássárga színű limonit- és karbonátfoltos kőzetlisztes agyag (álló, pangó vízben felhalmozódott üledék). 320-360 cm folyóvízi homok (4. ábra). A rétegsor részletesebb szedimentológiai feldolgozása jelenleg folyik. A folyóvízi homok rétegsorban történő megjelenése alapján azt feltételezzük, hogy az árokban, még ha csak időlegesen is, de víz áramolhatott. Véleményünk szerint ez könnyen megtörténhetett, hiszen a folyószabályozások előtt a Berettyó árvize, sőt a Mirhó torkon keresztül akár a Tisza nagyobb árvizei, is behatolhattak az árokba. További kutatási céljaink Az ecsegfalvi fúrás segítségével újabb adatokat nyertünk a Csörsz-árok felépítéséről, lehetséges funkciójáról. A további feladataink között szerepel ennek az árok-szakasznak, a szedimentológiai vizsgálat mellett a mind részletesebb paleoökológiai megismerése is, illetve az országban található más árok-szakaszok a kutatásba való bevonása is. 2. ábra: Az Ördög-árok Ecsegfalva határában 1. Ecsegfalva község, 2. Ördög-árok, 3. Kiri-tó 4. Ecseg-tó, S. Egyházhalom, 6. Az „Olajos" út, X fúráspont. 3. ábra: 1778-as kéziratos térkép a szabályozás előtti vízrajz és az Ördög-árok feltüntetésével Irodalom Bálás, V. (1961). Az alföldi hosszanti sáncok. Régészeti füzetek Ser. n. No 9. Balogh, Cs.(2000). A szarmaták kora. in Kis-Rácz, A., Labádi, L, Vörös G. (szerk.) Szentes helyismereti kézikönyve Fischt, K. (1995). Előzetes jelentés a Csörsz-árok kutatásáról Csincsén. Somogyi Múzeumok közleményei XI., 33-41. 30 méter 4. ábra: Az árok keresztmetszeti képe, magyarázat a szövegben Garam, É. Patay, P. Soproni, S. (1983). Sarmatisches Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti füzetek Ser. II. No 23. Molnár, G. (1991). Az ártéri gazdálkodás. A Kárpát-medencei gazdasági-politikai kontinuitás alapja. III. Országépítő 2/3. Setmecii, L (2001). Az Ördögárok mondái Biharban. A debreceni Déri Múzeum Evkönyve 2000-2001, 183-189 Soproni, S. (1969). Limes Sarmatiae. MFMÉ 1969-2, 117-135. A kézirat beérkezett: 2004. április 2. MOLNÁR SÁNDOR oki. geográfus (geológia szakirány), oki. középiskolai kémia tanár, oki. környezetvédelem tanár, jelenleg az SZTE-TTK Földtani és Őslénytani Tanszékén Ph D. hallgató SÜMEGI PÁL Dr. habil. oki. biológia-földrajz szakos középiskolai tanár (1986), a földtudományok kandidátusa, jelenleg tanszékvezető egyetemi docens az SZTE-TTK Földtani és Őslénytani Tanszékén An entrenchment from the Antiquity along river Berettyó? Preliminary results of investigation on a section of Csörsz trench near Ecsegfalva Molnár, S.-Sümegi, P. Abstract: The Devil or Csörsz trench is one of the most important masterpieces of the Antiquity that managed to survive within the Carpathian Basin.Extensive archeological studies on this trench system initiated in the 1960s. The entrenchment and the trough system had been sectioned during the excavations several times and at several places, however no detailed description on the structure was given. Recent coring at the site of Ecsegfalva yielded numerous new and interesting pieces of information on its structure and function. Key words: archaeological geology, sedimentology, Holocene, Sarmatian age