Hidrológiai Közlöny 2004 (84. évfolyam)

3. szám - Pálfai Imre: A 2003. évi rendkívüli aszály Magyarországon

72 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2004. 84. ÉVF. 3. SZ. A 2003. évi rendkívüli aszály Magyarországon Pálfai Imre Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 6720. Szeged, Stefánia 4. 2002-ben hazánkban a közepesnél valamivel erősebb aszály volt, melyet az év utolsó hónapjaiban átlagos időjárás követett. A 2003. esztendő országszerte kiadós havazással indult. Úgy nézett ki, hogy a tél végén vagy koratavasszal komoly belvíz lesz, hiszen a hóban tárolt vízkészlet február elején az Alföld nagy részén 60-80 mm közötti volt. A hatalmas hótömeg azonban fokozatosan, lassan, olvasztó esők nélkill olvadt el, s mivel a talajok jó része elég nagy vízbefogadó-képességgel rendelkezett (a talajvíz nem volt magasan, a talajfagy pedig nem hatolt mélyre), csupán közepes belvízborítás, országos összesítésben kb. 100 000 hektár elöntés alakult ki. Február 10-ét követően hazánk időjárását több hónapon keresztül (júliusi megszakítással augusztus végéig) általános csapadékszegénység jellemezte, mely április végétől kezdve nagy hőséggel párosult. Különösen meleg volt májusban, júniusban és augusztusban. 2003-ban az elmúlt száz év legmelegebb májusát és júniusát éltük át, de az augusztusi középhőmérséklet is majdnem elérte az évszázados augusztusi rekordot, ami 1992-ben volt. A május-augusztusi négy hónapos időszak országos középhőmérséklete 2003ban 21,l°C-ra adódott, s ez közel 1,0°C fokkal magasabb a korábbi (1946. évi) évszázados rekordnál. Némi enyhülést, illetve lehűlést, és jelentősebb esőket csak július második fele hozott. A havi csapadékösszeg ekkor hozzávetőlegesen a sokévi átlagnak felelt meg. Július utolsó hetében néhány helyen, pl. Nagyecseden, Kecskeméten és Debrecenben, felhőszakadás volt, rövid idő alatt 80-100 mm-nyi csapadékkal. Augusztus szinte végig száraz maradt, csak a hónap legvégén eredt el az eső. A szeptemberi csapadékmennyiség is kevesebb volt mint a sokévi átlag. A március-augusztusi hat hónapos időszak nagyfokú, kb. 150 mm-es csapadékhiánya és a rendkívüli koratavaszi-nyári hőség - az év eleji viszonylag nedves vízháztartási helyzet ellenére - súlyos aszály kialakulásához vezetett. A talajok nedvességtartalma, különösen a felső 50 cm-es rétegben már májusban vészesen csökkent, s a kalászos gabonákat mintegy 30 %-os termésveszteséggel sújtó tavaszi aszály bontakozott ki. A kukoricánál s más „kapás" növényeknél, a különféle takarmánynövényeknél stb. - az utolsó pillanatban jött júliusi esőknek hála - talán ilyen arányú terméscsökkenés nem következett be, de összességében az egész mezőgazdasági év rendkívül aszályosnak minősíthető. Ezt támasztják alá az ún. aszály-index 2003. évi értékei (Pálfai 2003). Az aszályküszöböt az index 6,0 értéke jelzi, 6-8 között mérsékelt, 8-10 között közepes erősségű, 10-12 között erős, 12 fölött rendkívül erős aszályról beszélünk. 2003-ban az aszály sok helyen rendkívüli fokozatot (PAI>12) ért el. Néhány körzetben, így Szarvason és környékén, egészen extrém értékek adódtak ki (PAI>16). A 2003. évi aszály területi különbségeit (az aszályindex területi eloszlását) az 1. ábra szemlélteti. Az index értékei a hegyvidéki területek kivételével mindenütt meghaladják az aszályküszöböt jelentő 6,0 értéket, tehát országos aszályról van szó. Magyarország délnyugati és északi részén, valamint Debrecen térségében mérsékelt aszály volt, a Dunántúl nyugati felén és Északkelet-Magyarországon általában közepes erősségű, míg a Dunántúl keleti felén (beleértve a Balaton térségét is) és az Alföld nagy részén erős aszály, illetőleg az Alföld közepén rendkívül erős aszály uralkodott. Az aszályindex országos átlaga 2003-ban 10,5°C/100 mm Ez alig marad el az elmúlt száz év legerősebb aszályát, vagyis az 1952. évi aszályt jellemző értéktől, de valamivel több, mint az eddigi „második helyezett" 1992. évi aszály állomásonkénti indexeinek országos átlaga (Pálfai 1993). Az aszályindex egyes tényezőinek értékeit vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a 2003. mezőgazdasági évben a csapadék épp olyan kevés volt, mint az említett másik két aszályos esztendőben. Kedvezőbb körülménynek számít, hogy a talajvíz induló szintje a hidrológiai év elején magasabban helyezkedett el (VITUKI-ATIVIZIG 2002-2003), viszont a hőmérséklet 2003 nyarán volt a legmagasabb (Homokiné és Kalmár 2003). Jellemző adat pl., hogy a nyári hőségnapok száma, tehát amikor a napi maximum meghaladta a 30° C fokot, országos átlagban 45 volt, szemben a korábbi maximummal, az 1946-ban megállapított 38 hőségnappal. Az aszályindex 1931-től rendelkezésre álló országos adatsorával (Pálfai-Boga-Sebesvári 1999) végzett statisztikai vizsgálat azt igazolja, hogy a 2003. évihez hasonló erősségű aszály Magyarországon átlagosan 30 évenként fordul elő, tehát 2003-ban valóban rendkívüli aszály zajlott le. Ha a csapadék-szegénység júliusban nem szakadt volna meg, akkor a 2003. évi aszály minden idők legsúlyosabb magyarországi aszályához, a katasztrofális következményekkel járó 1863. évi aszályhoz lett volna hasonló. E rövid ismertetésnek nem tárgya a felszíni- és a felszín alatti vízkészletek 2003. évi csökkenésének részletes elemzése, annyit azonban ide írunk, hogy a vázolt csapadékszegény és rendkívül meleg időjárás hatására, amely egyébként nemcsak Magyarország, de Európa nagy részére is jellemző volt, a folyók és a tavak vízkészlete jelentősen megcsappant, s nyár végére a talajvíz szintje is a szokásosnál erőteljesebben lecsökkent. 2003. augusztus végén, majd szeptemberben, minden korábbinál alacsonyabb vízszintet mértek, pl. a Rábán, a Zalán, a Duna Adony és Dunaföldvár közötti szakaszán, a Tisza Tivadar és Záhony közötti, valamint Szolnok körüli szakaszán, továbbá a Szamoson és a Maroson is. A Tisza vásárosnaményi szelvényében 70 éves negatív rekord, az 1923. évi -224 cm dőlt meg (Konecsny 2003). A Balaton vízszintje, mely immár negyedik éve nagyon alacsony, 1921 óta nem volt olyan mélyen, mint 2003-ban. * Forrásmunkák: VITUK1 és ATIVÍZ1G: Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés 2002. október - 2003. szeptember havi anyagai. Az OVF megbízásából készítette a V1TUKI Rt. Hidrológiai Intézete és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. Budapest, Szeged. - Homokiné Újvári K. és Kalmár £.: Forró, száraz nyár. Élet és Tudomány, 2003/ 40. sz. - Konecsny K.. A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidéken. Felső-Tisza Híradó, 2003/4. sz. - Pálfai /.: Az 1992. évi aszály Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1993. évi 3. füzetPálfai I., Boga T.L. és Sebesvári J:. Adatok a magyarországi aszályokról 19311998. Éghajlati és Agrometeorológia tanulmányok 7. (szerk.: Szalai S. és Dunay S.). Országos Meteorológiai Szolgálat Budapest, 1999. - Pálfai /.: A 2003. évi aszály értékelése. Vízpart 2003. évi 3. szám.